Növénytermesztés

Enyhíteni tudja a súlyos aszálykárokat az emelkedő légköri szén-dioxid-koncentráció?

Agrofórum Online

A fosszilis energiahordozók égetése hozzájárult a légköri szén-dioxid-koncentráció emelkedéséhez. Így a kezdeti 270 ppm körüli szintről a gáz légköri szintje mára meghaladta a 410 ppm-et és ha a CO2-kibocsátás üteme változatlan marad, akkor a század közepére akár 550 ppm-nél magasabb szintet is elérhet.

Az ipari forradalom időszakát követően bolygónk népessége robbanásszerű ütemben kezdett el növekedni, olyannyira, hogy az évszázad közepére várhatóan meghaladja majd a kilencmilliárd főt a Föld lakóinak száma.

Előrejelzések szerint a következő évtizedekben várhatóan a jelenleginél is több és intenzívebb aszályos időszakra számíthatunk majd számos mezőgazdasági szempontból kulcsfontosságú területen. Az aszály az egyik legfontosabb abiotikus stressz, mely jelentősen csökkenti a növényi produkciót és a termőterületek jelentős részén felléphet.

A növények a fotoszintézis során vízből és szén-dioxidból hoznak létre glükózt, mely felépítő folyamataik alapja. Feltételezhetnénk, hogy a CO2-koncentráció emelkedése pozitívan fog hatni növényeinkre, akár az aszály által okozott károkat is csökkentheti.

Az emelt szén-dioxid-koncentráció és a különböző fejlődési állapotban elszenvedett szárazságstressz együttes hatását vizsgáltuk Martonvásáron, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetben, klímakontrollált üvegházi kamrákban.

Búza, árpa, zab

Kísérletünkben két martonvásári nemesítésű őszi búza fajta (Mv Ikva és Mv Kolompos), egy őszi árpa fajta (Mv Initium) és egy őszi zab fajta (Mv Hópehely) szerepelt. Három szén-dioxid-koncentráción vizsgáltuk a növények szárazságtűrését, a normál légköri koncentráció mellett 700 ppm, illetve 1000 ppm szinteken.

A kísérlet három vízellátási szintet foglalt magába. kontrollként (K) optimális öntözést alkalmaztunk (a talaj víztartalma a szántóföldi vízkapacitás 60%-a volt), illetve a növények szárba indulásakor (Sz) és a kalászolásuk (Kal) időszakában szárazságstresszt szimuláltunk, 10 napig tartó teljes vízmegvonással.

Megfigyeltük, hogy légköri CO2-koncentráción mindkét szárazságstressz-kezelés jelentősen csökkentette az árpa-, a zab-, és a korai érésű búzafajta (Mv Ikva) biomasszatermelését, miközben a kései érésű búzafajtánál (Mv Kolompos) a vízmegvonás hatására nem csökkent szignifikánsan a talaj feletti biomassza mennyisége.

Depresszív hatás

700 ppm szén-dioxid-szinten az Mv Hópehely és az Mv Kolompos optimális vízellátás mellett is nagyobb biomassza-mennyiséget fejlesztett a kontrollhoz képest. A szárba induláskori aszály az optimális öntözésnél is magasabb biomassza-termelést eredményezett az Mv Initium őszi árpánál és az Mv Kolompos őszi búza fajtánál, melyek pozitív CO2-reakciót mutattak.

Az Mv Ikva biomassza-termelésére optimális öntözés mellett az emelt CO2-koncentráció negatívan hatott, ennél a fajtánál a megemelt gázkoncentráció nem tudta ellensúlyozni a szárba induláskor és a kalászoláskor alkalmazott vízhiány okozta stressz hatásait.

A CO2-koncentráció további emelése 1000 ppm szintre csupán az Mv Initium fajtánál bizonyult pozitív hatásúnak a kontrollhoz képest, azonban a biomassza tömege szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a 700 ppm-en mért értékek. A többi fajtánál az extrém magas CO2-koncentráció nemhogy ellensúlyozta volna a vízmegvonás hatásait, hanem inkább depresszívnek bizonyult a kezelés.

Farkas Zsuzsanna, Dr. Veisz Ottó, Dr. Varga Balázs

ELKH, ATK, Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár

A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2022. szeptemberi számában olvasható.

KATTINTSON!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Megvan a megoldás a repcetermesztés kihívásaira

2025. július 4. 11:10

A repcetermesztés új korszakba lépett: a RAPOOL hibridjei stabil termést és nagyobb rugalmasságot kínálnak a változó körülményekhez.

Hyvido Neo- vírusrezisztens hibrid árpák a Syngenta-tól

2025. július 3. 13:10

A gabonákat támadó vírusok esetében az enyhe telek is közrejátszanak abban, hogy növekszik a vírusnyomás az őszi árpa állományokban.

Csavarja fel a gabonatermelés hatékonyságát hibridekkel!

2025. július 2. 14:10

Termésstabilitás és precíziós technológia: a nyerő páros.

A repce nem tűnik el, csupán alkalmazkodik

2025. július 1. 18:10

Az utóbbi években az európai repcetermesztés komoly kihívásokkal szembesült. A megoldás a hatékony nemesítésben és technológiában van.

Miért is fontos csapadékmentes időszakban a talajbaktérium készítmények használata?

2019. április 10. 13:36

A kérdést Holopovics Zoltánnak, az Agrova Kft. Fejlesztési- és Szakmai vezetőjének és Varga Sándornak, Biológiai- és Talajerőgazdálkodási Szakmérnökünknek tettük fel.

Eddig mintegy 50 millió köbméter többletvizet tartott vissza a vízügyi ágazat

2023. március 2. 11:41

A szakmai szervezetek mindennek segítése érdekében a hajdúnánási térségben összegezték a többletvizek visszatartása során tapasztalt megoldandó problémákat.

Az EU kukoricatermése megsínyli a hőhullámokat

2022. július 15. 15:00

Spanyolországban a kukoricatermelés 16%-kal, 3,57 millió tonnára csökkenhet, miután a vízhiány miatt a gazdálkodók csökkentették a vetésterületet.

Szárazságtűrő dísznövények II. rész – egynyári dísznövények

2019. február 16. 04:36

Melyek azok az egynyári dísznövényfajok, melyeket nyugodt szívvel telepíthetünk lazább szerkezetű kerti talajokba olyan évben is, amikor kifejezetten meleg, aszályos időjárást jósolnak?