Milyen terméshozamok érhetők el direktvetőgéppel kukorica-, árpa-, szója- vagy repcetarló esetében? A Multiva gyakorlati szántóföldi kísérletei ezt is megmutatták.
Stresszkezelés a mezőgazdaságban címmel tartott konferenciát a Magro.hu a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán február közepén. Ezen hangzott el az az előadás is, amelyben a direktvetés tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal Mező Sándor, a Multiva Magyarország Kft. értékesítési vezetője.
A finn Multiva márka közel 3 évtizedes múltra tekint vissza, hazánkban 2013 szeptembere óta van jelen kizárólagos importőr és forgalmazó révén.
„Egy évtizede még a kombinátorokon, grubbereken, tárcsákon, vagyis az intenzív talajművelésen alapuló technikákon volt a hangsúly, mára azonban mindez megváltozott. A tárcsákra a mulcshagyó tarlóhántás eszközekeként tekintünk, az új kombinátorok pedig sekély tarlóápolásra is alkalmasak” – mutatott rá a gyors változásra Mező Sándor.
A finn vállalat időközben belépett a mulcs- és direktvetőgépek piacára is (ezeket Cerex és Forte néven találjuk meg náluk), amelyek szintén alkalmasak a környezeti és anyagi kockázatok csökkentésére egy gazdaságban.
Stresszfaktorok
Milyen stresszfaktorok is késztetnek bennünket arra, hogy az intenzív gazdálkodás megszokott formái helyett újakat keressünk? Ilyen például a szigorú szabályozási és gazdasági környezet, az erősen hullámzó felvásárlási árak, vagy a magas inputanyag-költségek.
Az üzemanyagárak emelkedése már a tehetősebb nyugati országokban is feszültséget okoz, de problémát okoznak a növekvő bérköltségek, illetve – faramuci módon – az ezzel párhuzamosan mégis fellépő munkaerőhiány.
„Ha javítjuk a munkagépeink teljesítményét, munkájuk minőségét, azzal jelentősen növeljük a gazdaságunk ellenálló képességét” – emelte ki az értékesítési vezető, aki természetesen a klímaváltozást és más környezeti tényezőket sem hagyta ki a jelentős stresszfaktorok közül.
A Multiva abban a szerencsés helyzetben van, hogy a munkagépei produkcióját a gyakorlatban is ki tudja próbálni. A közelmúltban Zalában végeztek kísérleteket a csökkentett menetszámú művelés utáni vetésről, illetve direktvetésről, néhány hektáros területeken, de jelentős tanulságokkal.
A főszereplő egy Forte FX 400-as direktvetőgép volt, amely mellett a talajmunkát általában teljes egészében elhagyták. Az egyes táblákon ugyanazokat a növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási kezeléseket alkalmazták.
Tanulságos kísérletek
Az első kísérlet során, 2020-ban az árpa betakarítása során a szalmát le is szecskázták, majd vetés előtt 4 héttel a tarló glifozátos kezelést kapott. Közvetlenül vetés előtt egy Multiva sekélykultivátorral 4 cm-en megművelték a talajt, majd ezt követte a vetés augusztus 28-án. A direktvetett területen 3,4 t/ha terméshozam született, a normál művelésű területen, 28 hektáron, átlagban szintén 3,4 t/ha.
Szójaaratás után őszi árpa direktvetés: ebben a kísérletben semmit nem csináltak a szójatarlóval, egyből belevetették az árpát a Forte géppel. Az eredmény: 6,5 t/ha termés, miközben a művelt táblán 6,7 t/ha.
Kukorica után őszi búza direktvetése: ebben az esetben a kukorica 10 tonna fölött hozott, így jelentős szármaradvány borította a talajfelszínt. De ezzel nem törődtek, direktben vetették bele az őszi búzát, 5,6 t/ha eredménnyel (a művelt területen 5,8 t/ha hozamot mértek).
Repce után őszi búza direktvetése: vetés előtt 4 héttel glifozátos tarlókezelést alkalmaztak. A terméseredmény 6,6 t/ha lett, miközben a művelt területé elérte a 7 t/ha mennyiséget.
