Az elmúlt évek aszályos időjárásai, továbbá a Magyarországon jelentkező 2022-es rendkívül aszályos év okozta terméskiesések után kiemelten fontos, hogy a termelők 2023-ban növelni tudják a kultúrnövényeik terméshozamát és termésstabilitását. A már jól bevált agrotechnikai gyakorlatok és az innovatív technológiák ötvözése választ adhat a magyar gazdálkodók terméshozam növelésével kapcsolatos kihívásaira.

A megfelelő hibridválasztás talán a legfontosabb termelői döntés a hozam elérése érdekében. A hibridek kiválasztásakor érdemes az adott fajta értékmérő tulajdonságait figyelembe venni. Ilyen például a termőképesség, a termésbiztonság, a szárszilárdság, vagy a vízleadó képesség. Nagyon fontos ezeket a tulajdonságokat minden esetben összehangolni a szántóföldi adottságokkal és csökkenteni az időjárás kiszámíthatatlanságából adódó kockázatot.

A csapadék hiánya és a meleg időjárás hatásának mérséklésében ugyancsak nagy szerepe van a vetésforgónak. Az így termesztett kukorica sok esetben például jobban bírja az esetleges stresszhatásokat. A vetésforgó megfelelő kialakításával lehetővé válik a termőföld védelme és a tápanyagok megőrzése.

A tőszám és a sortáv kialakítása is hozzájárul a terméshozam alakulásához, hiszen nem mindegy, hogy milyen tőszámmal kerül elvetésre az adott növénykultúra. Kukorica esetében például ezt nagyban meghatározza a talaj víz- és tápanyag-ellátottsága.

A vetésidő megfelelő eltalálása rendkívül fontos, hiszen a korai vetés meghosszabbítja a tenyészidőszakot. Ezt befolyásolja az adott terület földrajzi adottsága és a talajhőmérséklet alakulása is. A kukorica csírázáshoz például 8-12 °C-os talajhőmérsékletre van szükség, ami Magyarországon jellemzően április közepétől kezdődik. Ezért is meghatározó termelői döntés a hibridválasztás, hiszen a korai vetéshez csak kiváló minőségű, hidegebb talajhőmérséklet mellett is jól csírázó vetőmaggal érdemes hozzáfogni.

A nitrogénpótlás fontosságáról szintén nagyon sokat lehet hallani, hiszen ennek hatékonysága az egyik legfontosabb a tápanyag-utánpótlás folyamatában. Sok múlhat a megfelelő nitrogénmenedzsment eszközök kiválasztásán, hiszen a kijuttatott nitrogén mennyiségnek akár a 40-70 %-a is veszendőbe mehet. A nitrogén mellett érdemes a többi mikroelem pótlására is figyelmet szentelni. A kén, a cink, a magnézium, a bór vagy a mangán megfelelő jelenléte növelheti a termésbiztonságot. A kukorica például cinkigényes növény és ennek a mikroelemnek a hiányakor a növény növekedése lassabbá válik és sok esetben a pollenszórás is elmaradhat.

Hazánkban az utóbbi időszak legnagyobb nehézségét a folyamatosan, hosszú ideig fennálló vízhiány okozta. A jövőben kiemelt figyelmet kell fordítani az öntözéses termesztéstechnológiára, mely alkalmazása esetén még hatékonyabb növényvédelmi megoldásokat, gyomszabályozást kell alkalmazni. Ez azért lesz szükséges, mert várhatóan az elérhető víz mennyiségének növelésével a gyomnövények száma is növekedni fog.

Mindemellett az is nagyon fontos, hogy a gazdálkodók rendelkezésére álljon az az eszköztár és kínálat, amelyből a számukra leginkább személyre szabott megoldást tudják kiválasztani. A Corteva Agriscience globális, mezőgazdasági vállalat kínálatában megtalálhatóak az elmúlt évszázad kiemelkedő munkájának köszönhető Pioneer^® vetőmagok. Az Optimum^® AQUAmax^® hibridekkel az időjárás kiszámíthatatlanságából adódó kockázat csökkenthető, mivel ezek a hibridek aszályos körülmények között is jól teljesítenek a sztenderdekhez viszonyítva. A vállalat számos növényvédelmi megoldása biztosítja, hogy minden gazda megtalálja a gazdálkodás körülményeihez legjobban illő védelmet. A Corteva megújult nitrogénmenedzsment termékei pedig biztosítják a nitrogénveszteségek csökkentését és az üvegházhatású gázok kibocsátásnak mérséklését. A vállalat e három terület komplex megoldásaival ad hatékony eszközöket a gazdálkodók kezébe, hogy 2023-ban terméshozamukat a maximumra emeljék.