Növénytermesztés
Növénytermesztés

Hozamtérképezés – felkészülés a betakarításra

Hozamtérképezés – felkészülés a betakarításra

Agrofórum Online

A helyspecifikus gazdálkodási technológiát bevezető gazdaságok előtt álló dilemmák egyik, és talán legsűrűbben felmerülő témája a hozamtérképező rendszer beszerzése, annak működtetése, illetve az onnan nyerhető adatok további felhasználása.

Bár éppen csak túl vagyunk a kukoricavetés időszakán, amit az idei évben a késői fagyok lassítottak, a hozamtérképezésre lassan el kell kezdeni a felkészülést, hiszen az őszi árpa – ami a legkorábban betakarítható kalászosunk – június vége – július eleje körül már beérik, így betakarítható lesz.

A hozamtérképező rendszerek esetén a szenzorok két legelterjedtebb típusa vagy a térfogat (volumen) alapján határozza meg a szem mennyiséget, ezt átfolyásmérős rendszernek is nevezi a gyakorlat, a másik mérési eljárás során a tömeg által létrehozott ütközési erő a mérés alapja, ez az ütközőlapos rendszer.

Mindkét rendszer kiépítése során figyelemmel kell lenni arra, hogy magában a hozammérő szenzor mit sem ér, a rendszer több olyan kiegészítő szenzoregységgel rendelkezik, ami abban segít, hogy a hozammérés megfelelően pontos legyen.

Az átfolyásmérés elvén működő hozamtérképező rendszer esetén a ferdefelhordóba helyezik el az optikai érzékelőt (1. kép), amely a felhordón szállított anyag mennyisége alapján számítja ki a hozam értékeit.

1. kép A Trimble átfolyásmérős rendszer optikai szenzorainak elhelyezkedése
(Forrás: Trimble.com)

A hozamadat kiszámítása ebben az esetben az átfolyt anyagmennyiség, a sebesség és a vágóasztal szélesség adatinak függvényében történik. A rendszer a hozamadatok kiszámításához kompenzációs értékeket is használ, tehát ennél a mérésnél egy dőlésszög érzékelőt mindenképpen be kell építeni a kombájnba.

A helyes hozamtérképezéshez természetesen a szemnedvesség meghatározására is szükség van. Az optikai elven működő hozammérő szenzor mellett így egy kapacitív nedvességmérő szenzor is hozzátartozik a rendszerhez, amelynek az adatai szintén bekerülnek a hozamtérképezési adatok közé. A nedvességmérő szenzorok elhelyezése különösen fontos kérdés (2. kép), hiszen a kapacitív elven működő nedvességmérést a helytelen szenzorelhelyezés jelentősen befolyásolhatja, meghamisítva így a mérési eredményeket.

2. kép A nedvességmérő elhelyezésének sematikus ábrája az elevátoron
(Forrás: Agleader.com)

A helyspecifikus gazdálkodók számára ma már a GPS technológia nem jelent újdonságot, így értelemszerű, hogy a rendszer alkotóeleme egy GPS antenna is, ami a helymeghatározó eszköz tudásának, illetve a gazdálkodó igényének megfelelő pontossággal rögzíti a hozammérési adatokat, így a hozamadatok minden esetben oda kerülnek, ahol azoknak a mérése történt.

Az ütközőlapos szenzorral felszerelt hozammérő rendszerek esetén a szerelésnél körültekintően, a szenzor érzékelőjét az előírásoknak megfelelően kell elhelyezni. Ebben az esetben is kiegészítésként szükség van egy szemnedvesség-mérő műszerre, illetve egy sebességmérő szenzorra is.

A hozammérő rendszerek első beüzemelése időt, így türelmet igényel a gazdálkodóktól, hiszen a szenzorokat kalibrálni kell. Azonban érdemes figyelembe venni, hogy a kalibrálásra fordított idő, a betakarítás eredménytérképeinek értékeként többszörösen megtérül!

Amennyiben a hozamtérképező rendszerek felkerültek a kombájnra, valamint az első szenzorkalibrálások megtörténtek, a betakarítás megkezdésekor a kezelőfelületek segítségével további beállításokra, finomhangolásra van szükség. Amint ez a munkafolyamat is befejeződött, a szenzor a valós hozamadatokat a kezelőfelületen a mérés pillanatában már mutatja, illetve a betakarítás során elkezdi kirajzolni a rögzített nyers hozamadatok alapján a hozamtérképet, ami a gépkezelő segítségéra van a munkavégzés során.

A hozamtérképezés folyamata a nyers adatok begyűjtésével nem fejeződik be! A hozamadatokat a monitorok rögzítik ugyan, onnan azonban az adatoknak el kell jutniuk egy szakemberhez, aki a hozamtérképeket a gazdálkodó vagy döntéshozó számára értelmezhető formába tudja önteni.

A jelenleg legelterjedtebb adatátviteli technológia a memóriakártyák, vagy USB kulcsok alkalmazása, ebben az esetben a monitorról adatátviteli eszközzel egy az adatfeldolgozásra alkalmas szoftverrel ellátott számítógépre kerül az adat, majd azt be kell olvasni a térképezésre is alkalmas szoftverbe. A tapasztalat az, hogy a hozamtérképek ekkor még hibákkal terheltek, így érdemes ezt a munkafolyamatot olyan agrár-térinformatikában járatos szakértővel elvégeztetni, aki képes a hibák kiszűrésére, így a döntés-előkészítés számára olyan térképet tud készíteni, ami nem terhelt hibákkal (3. kép).

3. kép A hozamtérkép megjelenítésének egyik lehetősége

Az adatátvitel a legmodernebb rendszerek esetén már nem kívánja meg, hogy memóriakártyákat, vagy USB eszközöket használjunk, hiszen rendelkezésre állnak már olyan szolgáltatások, amelyek felhő alapú kapcsolattal a hozamadatokat begyűjtik, azokat elemzik, majd a mérési hibáktól mentes hozamtérképet elkészítik a gazdálkodók számára.

 Az öntözésre most nagyobb szükség van, mint valaha

2019. április 15. 07:51

Ismét bizonyítja a természet azt a 80-as évek második fele óta ismert jelenséget, hogy bár a csapadék éves mennyisége az évjáratok között átlagban nem változik jelentősen, – a periódikusan visszatérő, hosszú éves szélsőségességet is betudva – azonban az időbeli, térbeli eloszlása igen jelentősen megváltozott. Ezt látjuk ma is.

Jéggel a fagy ellen: fagyriasztás és fagyvédelmi öntözési rendszer

2019. április 9. 16:37

A precíziós gazdálkodás elengedhetetlen elemei a saját területre vonatkozó agrometeorológiai adatok. A szántóföldi kultúrákban történő hasznosításon túl újabb felhasználási területe a tavaszi fagyriasztás és fagyvédelmi öntözésirendszer-vezérlés a gyümölcsösökben.

Zeal, a kukorica élettani aktivátora

2019. április 9. 05:30

Új taggal bővül idén az algaalapú biostimulátoraink családja.

Mikor, hogyan, mennyit vessünk a kukoricából?

2019. március 25. 10:37

A martonvásári tartamkísérletek alapján, az optimális vetésidő, vetésmélység és növényszám meghatározásához nyújt segítséget a kukoricatermesztőknek az írás.

Racionálisabb kijuttatás, magasabb hozamok - Precíziós gazdálkodás a Búzakalász Kft.-nél

2019. március 6. 18:46

A Fejér megyei Búzakalász Kft. Füle település térségében működik 1400 hektár bérelt területen, ami mellett 700 hektáron teljes integráció is zajlik. Az őszi búza, az őszi árpa, a napraforgó, a repce és a kukorica mellett termesztenek cukorrépát, és zöldborsó vetőmag előállítással is foglalkoznak. Emellett a cég egy sertésteleppel is rendelkezik, ahol korábban tenyésztés, ma azonban csak hizlalás történik.

Gépészet Videó

Precíziós öntözéstől a sorpermetezésig - Így spórolnak meg milliókat a Lipták Farmon

2019. február 21. 13:03

A Lipták Farmon évente több millió forintot spórolnak meg, a precíziós gazdálkodáshoz vásárolt gépek így nagyjából négy év alatt megtérülnek.

Gépészet Videó

A feltörekvő precíziós nemzedék - Gyakornokok és ösztöndíjasok a KITE precíziós konferenciáján

2019. március 22. 07:32

A KITE Zrt. 2019-ben is több ösztöndíjas hallgatónak és gyakornokának adta meg a lehetőséget, hogy részt vehessenek a hévízi precíziós konferencián.

Gépészet Videó

A tavaszi fejtrágya differenciált kijuttatása

2018. március 5. 06:46

A február végi, március első napjait jellemző időjárás igencsak keresztbe tett az első fejtrágya mihamarabbi kijuttatásának.