Növénytermesztés
Növénytermesztés

Betekintő a helyspecifikus gazdálkodásba

Betekintő a helyspecifikus gazdálkodásba

Agrofórum Online

A helyspecifikus gazdálkodáson belül az egyik legfontosabb terület a precíziós tápanyag-gazdálkodás. Sorba vesszük azokat a tudnivalókat és gyakorlati lépéseket – műholdképek, hozamtérképek használata, talajmintavétel a művelési zónákban, tápanyag-gazdálkodási terv készítése –, amelyek e környezetkímélő és jövedelmező módszer alkalmazásához elengedhetetlenek.

„A precíziós mezőgazdaság magába foglalja a termőhelyhez alkalmazkodó termesztést, táblán belül változó technológiát, integrált növényvédelmet, a csúcstechnológiát, távérzékelést, térinformatikát, geostatisztikát, a növénytermesztés gépesítésének változását és az információs technológia vívmányainak behatolását a növénytermesztésbe. Jelenti továbbá a talajtérképek mellett a terméstérképek készítését és termésmodellezést, talajtérképek összevetését a terméstérképekkel, kártevők, gyomok, betegségek táblán belüli eloszlásának törvényszerűségeinek figyelembe vételét.”

(Győrffy Béla: A biogazdálkodástól a precíziós mezőgazdaságig)

 

Mielőtt a cikk tárgyára térek, szeretném a bevezetőben alátámasztani a helyspecifikus gazdálkodás létjogosultságát. Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy az a gazdálkodó, aki tapasztalta, hogy az általa művelt táblák talajai, illetve terméspotenciálja között szignifikáns különbség van, könnyen beláthatja, hogy ezek a különbségek adott táblán belül is jelentkezhetnek. A homogén zónákat a tápanyag-gazdálkodás tervezésekor és a vetőmag meghatározásakor is célszerű külön művelési egységként kezelni.

Első lépések

Hogyan indulhat el az újításokra, modern technológiákra nyitott gazdálkodó a precíziós növénytermesztés irányába? Véleményem szerint jelenleg sokkal több információ áll rendelkezésünkre egy tábláról, mint azt elsőre gondolnánk. Első körben nem a hozamtérképekre, illetve a nitrogénellátottság szenzoros felvételezésére kell gondolni, hanem a különböző műholdképekre, melyek sok évre visszamenően szolgáltathatnak információt az adott területről. Ezek a képek kétheti rendszerességgel készülnek, így gyakorlatilag a vegetáció bármely időszakáról könnyedén szerezhetünk NIR, illetve NDVI térképet (1. ábra).

1. ábra Műhold által készített NDVI kép

A műholdas felvételek hátrányaként kell megjegyezni, hogy felbontásbeli korlátokkal állnak rendelkezésre, így a legkisebb táblák kiesnek ebből az adathalmazból.

További adatforrás lehet, ha a kombájnt hozamtérkép készítésére alkalmas felszereltséggel rendeljük, amely monitorra rögzíti az adatokat (2. ábra).

2. ábra Betakarításkor készített hozamtérkép

Könnyen belátható, hogy a kombájn beszerzésének töredék költségét teszi ki a hozamtérképező rendszer megvásárolása. Ennek a technológiai elemnek előnye, hogy a külső tényezőktől függetlenül, a betakarítás minden mozzanatában rögzít adatokat. Ha már az aratás közben is szeretnénk valós idejű, objektív adatokat szerezni, akkor elengedhetetlen a rendszer precíz kalibrációja. Ennek elmaradása sem okoz hosszabb távon problémát, ugyanis a mérlegelt eredmények segítségével később újrakalibrálhatóak az adatok.

Még mindig az adatgyűjtésnél maradva, plusz információt nyújthatnak a különböző talajszkennerekkel készített szervesanyag-, illetve vezetőképességi (EC) térképek, de ezek értelemszerűen többletköltséget jelentenek.

Ha sikerült összegyűjtenünk a megfelelő adatokat, kialakíthatunk olyan művelési zónákat (management zones), melyekről úgy gondoljuk, hogy homogén egységet képeznek a táblán belül.

Talajmintavétel a kialakított zónákban

A kijelölt művelési zónákban talajmintavételi útvonalat kell kijelölnünk, majd ez alapján megfelelő számú részmintát kell vennünk egységenként. A talajminta laboratóriumi vizsgálatának természetesen van költsége, de ezt érdemes úgy időzíteni, hogy a nitrátérzékeny területeken 5 évente kötelező talajvizsgálatot is teljesítsük ezzel, így jelentős plusz költséget nem fog jelenteni a gazdaság számára.

Tápanyag-gazdálkodási technológia

Következő lépésként, ha már megvannak a lehatárolt területeink, valamint tudjuk azok talajtani adottságait, elkészíthetjük a kijuttatási térképeinket. Először azt kell eldöntenünk, hogy mely elv mentén szeretnénk differenciálni a kijuttatandó tápanyagot. A gyengébb területekre kevesebbet, míg a jobbakra többet, vagy a homogenizálás elvét követve a gyengébbekre többet, míg a jobb területekre kevesebbet?

Erre a választ Dr. Nagy Bálint A rendszer nem vonal! Nem hajlítható, csak deformálható! (Agrofórum, 2008. 19. évf. 2. szám, 97-98.) cikkében találtam meg, miszerint:

„… Vagyis, a magasabb minőségű talajok rovására növeljük a gyenge foltok műtrágya dózisát!

Ez meg agrárkemizálás-ökonómiai analfabétizmus!”

valamint

„… felhívhatjuk a gazdák figyelmét: ha menedzser tanfolyamon felszedett marketing blöffel operáló személyek, azt akarják vele elhitetni, hogy a jobb minőségű területek számlájára a gyenge minőségű foltokra juttassanak több tápelemet, küldjék oda őket, ahova valók. A műholdra! Amelynek segítségével, méregdrága berendezésekkel azt akarják bizonyítani, hogy az a racionálisabb, ha a jobb fülünket a bal kezünkkel vakarjuk.”

A tápanyag-gazdálkodási terv elkészítését követően a tervezett műtrágyaféleségek és az alkalmazott technológia függvényében meg kell határozni, hogy melyik hatóanyagok melyik szakaszban kerülnek differenciálásra. Konkrét példaként, ha őszi búza esetében szeretnénk a nitrogént, foszfort és a káliumot is helyspecifikusan kijuttatni, az alaptrágyázáskor a kijuttatandó mennyiséget érdemes először a káliumigényhez igazítani, startertrágyaként alkalmazott foszfor-túlsúlyos komplex műtrágya mennyiségét a foszforigényhez igazítani, míg a további fejtrágyázásokkor kijuttatandó mennyiséget a fennmaradó nitrogén-hatóanyag szükséglethez igazítani (1. táblázat).

Minden egyes tápanyag-kijuttatáshoz külön térképet kell feltölteni a monitorba, amely aztán a kijuttató eszközt vezérelve megvalósítja a differenciált kijuttatást (3. ábra).

3. ábra Menedzsment zónák alapján készített kijuttatási térkép

Beszéljenek a számok!

Betakarításkor értékelhetjük az alkalmazott technológiánkat, melyhez megint a hozamtérképre lesz szükségünk. A vegetáció során felmerült költségek ismeretével, a kijuttatási térképek alapján ténylegesen kijuttatott tápanyagértékek és a hozamtérkép segítségével könnyen elkészíthetjük a beszédes költség/jövedelem térképet minden táblára (4. ábra).

4. ábra Napraforgó tábla költség/jövedelem térképe

Az elkészített térképen nemcsak a vizuális megjelenítés a fontos, hanem a program által számolt statisztika is, szám szerint az, hogy mennyi volt a minimum, maximum és átlag jövedelem, illetve, hogy az egyes jövedelem kategóriák a táblán belül mekkora területen keletkeztek.

A cikkben tárgyalt téma további részteleiről egy következő írásban olvashatnak, amelyben különböző kísérletek tapasztalatait fogom megosztani.

Fotó: A szerző felvételei

„… Vajon férfi-e az, aki nem teszi jobbá a világot?”

2019. augusztus 21. 09:22

A modern világ az együtt töltött minőségi idő gyilkosa, mind a család, mind a barátok, de még a munkahely tekintetében is.   Tíz nap valódi közös élmény már családi nyaralásokban is ajándék, de tíz nap, 2x10 óra repülőút és több, mint 5000 km autóban szakmázva, jó társaságban kiváló beszélgetésekkel és szakmai élményekkel - már nem is csak ajándék, hanem áldás. Csak remélni tudom, hogy „folytatása következik”, de most éljük meg a pillanatot!

A napraforgó és a szója betakarítása

2019. augusztus 13. 08:17

A napraforgó és szója állományszárítása az elmúlt években egyre kevésbé megkerülhető technológiai elemmé vált. Ennek okai csak részben kereshetők a növények biológiai tulajdonságai között.

Röviden a takarmányfű keverékekről

2019. augusztus 12. 08:48

Az elmúlt évek tavaszain rendkívül aszályosnak bizonyult az időjárás. A legelők és kaszálók telepítése a nyár végén és kora ősszel kevésbé kockázatos. Ekkor már rendszerint elegendő csapadékot tudnak felvenni a talajból a növények a gyökérzet fejlődéséhez. Egy relatív szárazabb periódus pedig a gyökérváltáson átesett pázsitfűfélékben sem tud már maradandó kárt okozni, így elérhetjük a kívánt borítottságot.

A jó repce olyan, mint a szép szerető - Kiváló tapasztalatok az UMBERTO KWS repcével! (Putnok)

2019. augusztus 7. 09:38

A Putnoki székhelyű Gömörmag Kft.-nél évtizedek óta foglalkoznak repcetermesztéssel, ami során az alkalmazott technológia nagyon sokat változott.

Racionálisabb kijuttatás, magasabb hozamok - Precíziós gazdálkodás a Búzakalász Kft.-nél

2019. március 6. 18:46

A Fejér megyei Búzakalász Kft. Füle település térségében működik 1400 hektár bérelt területen, ami mellett 700 hektáron teljes integráció is zajlik. Az őszi búza, az őszi árpa, a napraforgó, a repce és a kukorica mellett termesztenek cukorrépát, és zöldborsó vetőmag előállítással is foglalkoznak. Emellett a cég egy sertésteleppel is rendelkezik, ahol korábban tenyésztés, ma azonban csak hizlalás történik.

Gépészet Videó

Hozamtérképezés – a betakarítás küszöbén

2017. július 4. 14:01

A hozamtérképezés folyamata a nyers adatok begyűjtésével nem fejeződik be!

Mit tegyünk, hogy precízek legyünk? Honnan induljunk el?

2017. június 4. 15:03

Legalapvetőbb, hogy milyen alapadatokat használunk és, hogy mi alapján határoljuk le menedzsmentzónát.

Mit tegyünk, hogy precízek legyünk?

2017. április 28. 08:39

Beszélgetés Lajos Mihállyal, az Agrofil SZMI Kft. ügyvezetőjével.