Szokatlan és érdekes téma a nagygombák előfordulása, termőtestképzése mezőgazdasági területeken. A lágyszárú kultúrákban a nagygombáknak jelen ismereteink szerint nincs gyakorlati (értsd növényvédelmi) jelentőségük, ugyanis nagyon kevés ismert nagygomba-kórokozó fordul elő lágyszárúakon, így kártételük is elenyésző.
A gyümölcsösök esetében már más a helyzet, itt számos, igen veszélyes kórokozó előfordulhat, bár a modern fajták és termesztéstechnológiai eljárások nagymértékben visszaszorították előfordulásukat.
A hazai és nemzetközi szakirodalomban kevés információ áll rendelkezésre a mezőgazdasági területeken, kaszálókon és legelőkön megfigyelt nagygombákról. A gyümölcsösök nagygombáinak a szakirodalma a legbővebb, de alapvetően ez is csak a gyakoribb fajokat tartalmazza.
A mezőgazdasági területek, szántók, gyümölcsösök és a környékükön elhelyezkedő rétek, legelők erős antropogén hatásnak kitett élőhelyek. Az emberi beavatkozás következtében létrejött jellemző tájstruktúra jelentősen befolyásolja az ott élő gombafajok előfordulását és az esetlegesen kialakuló gombaközösségek szerkezetét és diverzitását. A hagyományos mezőgazdasági műveléstől függő, legelőkön és tápanyagban gazdag réteken növő gombafajok alkalmas élőhelyet találnak a változatos, mozaikos mezőgazdasági tájban. A megfelelő mezőgazdasági művelés alkalmazása az agro-ökoszisztémákban és a környező élőhelyeken, segítheti ezeknek a fajoknak a fennmaradását és elterjedését. A felhagyott vagy művelés alatt álló gyümölcsösök, szintén megfelelő élőhelyet biztosítanak, különösen a fán élő (xilofág) bazídiumos nagygombák számára. A legfontosabb nagygombafajok felsorolása az 1. táblázatban található.
| magyar név | tudományos név | élőhely |
| almafa rozsdástapló | Inonotus hispidus (Bull.) P. Karst. | almafán |
| áltintagomba faj | Parasola hemerobia (Fr.) Redhead, Vilgalys & Hopple | kaszáló |
| bimbós pöfeteg | Lycoperdon perlatum Pers. | nitrofil kaszáló, legelő |
| borostás egyrétűtapló | Trametes hirsuta (Wulfen) Lloyd | gyümölcsfákon |
| borostás réteggomba | Stereum hirsutum (Willd.) Pers. | csonthéjasokon |
| büdös őzlábgomba | Lepiota cristata (Bolton) P. Kumm. | kaszáló, legelő |
| csipkés trágyagomba | Panaeolus papilionaceus (Bull.) Quél. | nitrofil kaszáló, legelő |
| csúcsos trágyagomba | Panaeolus acuminatus Quél. | nitrofil kaszáló, legelő |
| domború harmatgomba | Protostropharia semiglobata (Batsch) Redhead, Moncalvo & Vilgalys | nitrofil kaszáló, legelő |
| élénkszínű nyirokgomba | Cuphophyllus pratensis (Fr.) Bon | kaszáló, legelő |
| erdőszéli csiperke | Agaricus arvensis Schaeff. | rét, legelő |
| fehér nyirokgomba | Cuphophyllus virgineus (Wulfen) Kovalenko | gyepek |
| fehér tarlógomba | Leucoagaricus leucothites (Vittad.) Wasser | szántó |
| feketedő nedűgomba | Hygrocybe conica (Schaeff.) P. Kumm. | gyepek |
| gumós rétgomba | Agrocybe arvalis (Fr.) Singer | rét, kaszáló, legelő |
| gyapjas tintagomba | Coprinus comatus (O.F. Müll.) Pers. | kaszáló |
| gyenge áltintagomba | Parasola plicatilis (Curtis) Redhead, Vilgalys & Hopple | rét, legelő |
| gyűrűs tuskógomba | Armillaria mellea (Vahl) P. Kumm. | almafán, cseresznyén |
| halványbarna döggomba | Entoloma sepium (Noulet & Dass.) Richon & Roze | rózsafélék alatt |
| hasadtlemezű-gomba | Schizophyllum commune Fr.:Fr. | gyümölcsfákon |
| ízletes csiperke | Agaricus bitorquis (Quél.) Sacc. | kaszáló, legelő |
| júdásfülegomba | Auricularia auricula-judae (Bull.) Quél. | bodzán |
| kerti rétgomba | Agrocybe dura (Bolton) Singer | rét, kaszáló, legelő |
| könnyező szálkásgomba | Lacrymaria lacrymabunda (Bull.) Pat. | almafán |
| krétafehér szemcsésőzlábgomba | Leucocoprinus cretaceus (Bull.) Locq. | trágyázott szántó |
| lepketapló | Trametes versicolor (L.) Lloyd | almafán |
| lilás réteggomba | Chondrostereum purpureum (Pers.) Pouzar | csonthéjasokon |
| lilatönkű pereszke | Lepista personata (Fr.) Cooke | rétek, gyepek |
| melegágyi csészegomba | Peziza vesiculosa Bull. | rét, kaszáló, legelő szántó |
| mezei csiperke | Agaricus campestris L. | legelő |
| mezei szegfűgomba | Marasmius oreades (Bolton) Fr. | legelő |
| mezei tölcsérgomba | Clitocybe rivulosa (Pers.) P. Kumm. | rét, legelő |
| nagy őzlábgomba | Macrolepiota procera (Scop.) Singer | rét, kaszáló, legelő, szántó |
| pihés laskagomba | Pleurotus dryinus (Pers.) P. Kumm. | almafán |
| púpos egyrétűtapló | Trametes gibbosa (Pers.:Fr.) Fr. | gyümölcsfákon |
| pusztai kucsmagomba | Morchella steppicola Zerova | kaszáló |
| ragadós bocskorosgomba | Volvopluteus gloiocephalus (DC.) Vizzini, Contu & Justo | szántó |
| ráncos tintagomba | Coprinopsis atramentaria (Bull.) Redhead, Vilgalys & Moncalvo | kaszáló |
| rózsáslemezű kígyógomba | Mycena galericulata (Scop.) Gray | cseresznyén, szilván |
| rózsaszínű nedűgomba | Humidicutis calyptriformis (Berk.) Vizzini & Ercole | gyepek |
| rozsdasárga tőkegomba | Pholiota aurivella (Batsch) P. Kumm. | fűzfán mindenhol |
| sárga bordás őzlábgomba | Leucocoprinus birnbaumii (Corda) Singer | virágcserép (szántó) |
| sárga gévagomba | Laetiporus sulphureus (Bull.) Murrill | szilván |
| sárga kénvirággomba | Hypholoma fasciculare (Huds.) P. Kumm. | cseresznyén |
| sárga kérészgomba | Bolbitius titubans (Bull.) Fr. | rét, kaszáló, legelő |
| sötét trágyagomba | Panaeolus fimicola (Pers.) Gillet | nitrofil kaszáló, legelő |
| szalagos fülgomba | Auricularia mesenterica (Dicks.) Pers. | almafán |
| szarvasagancsgomba | Xylaria hypoxylon (L.) Grev. | almafán |
| szilvatapló | Phellinus pomaceus (Pers.) Maire | cseresznyén, szilván |
| szürke pohárgomba | Cyathus olla (Batsch) Pers. | szántó |
| szürkésfehér porhanyósgomba | Coprinopsis marcescibilis (Britzelm.) Örstadius & E. Larss. | rét, legelő |
| tavaszi rétgomba | Agrocybe praecox (Pers.) Fayod | rét, kaszáló, legelő |
| tövisaljagomba | Entoloma clypeatum (L.) P. Kumm. | rózsafélék alatt |
| tüskés tőkegomba | Pholiota squarrosa (Vahl) P. Kumm. | almafán |
| változékony kacskagomba | Crepidotus variabilis (Pers.) P. Kumm. | szedren |
| vérző kígyógomba | Mycena haematopus (Pers.) P. Kumm. | cseresznyén |
| 1. táblázat: A legfontosabb, mezőgazdasági területeken előforduló nagygombafajok felsorolása | ||
A felhagyott vagy művelés alatt álló gyümölcsösökben, házikertekben a faanyagot bontó gombafajok közül gyakran fordul elő a hasadtlemezű-gomba, a púpos egyrétűtapló és a borostás egyrétűtapló (1. kép) élő gyümölcsfák elhalt részein. A gyümölcsfák közül az élő almafán előfordul az almafa rozsdástapló (2. kép), elhalt alma tuskón a gyűrűs tuskógomba és a lepketapló.
1. kép: Borostás egyrétűtapló termőtestei élő cseresznyefa elhalt ágán, Budapesten
2. kép: Almafa rozsdástapló egy vegyszerhasználat-mentes almaültetvényben az erdélyi Rigmány mellett
A cseresznye és a szilva jellemző faja a szilvatapló. Számos kígyógombafaj is előfordul gyümölcsfákon (elhalt tuskón, ágon), például a rózsáslemezű kígyógomba és a vérző kígyógomba. Megjegyzendő, hogy az intenzív gyümölcstermesztés minimálisra csökkentette ezeknek a gombáknak az előfordulását, de hagyományos- és biogazdálkodás esetén akár problémát is jelenthetnek. A gyökérkapcsolt (mikorrhizás) gombafajok közül jellemző a berkenye, körte, alma vagy kökény alatt a halványbarna döggomba és az ízletes tövisaljagomba.
Réteken, kaszálókon, legelőkön gyakran előfordul az erdőszéli csiperke, több rétgombafaj, kérészgombafajok, a súlyosan mérgező mezei tölcsérgomba, az ehető, ízletes nagy őzlábgomba, a melegágyi csészegomba vagy a szürkésfehér porhanyósgomba. A kaszált réteken gyakran jelennek meg tintagomba fajok, nitrofil, hallucinogén hatóanyagot tartalmazó trágyagombafajok, mint például a sötét trágyagomba és a csipkés trágyagomba (3. kép), valamint a domború harmatgomba, az ízletes pusztai kucsmagomba és a bimbós pöfeteg.
3. kép: Csipkés trágyagomba-tömeg marhatrágyán, legelőn a Börzsönyben
Magas füvű és intenzíven legeltetett legelőkre pöfetegek, illetve fák környezetében áltriflák is jellemzők. Számos talajon élő korhadékbontó (szaprotróf) fajt írtak le gyepekben. A leggyakoribb fajok közé tartoznak egyes csiperkefajok, mint a mezei (4. kép) és ízletes csiperke, a büdös őzlábgomba, élénkszínű nyirokgomba és – különösen a legeltetett gyepekben – az igen ízletes mezei szegfűgomba. A ritkább, érdekes fajok közé tartoznak a gyepekben előforduló nedűgombák, köztük a hazánkban védett rózsaszínű nedűgomba, vagy az ízletes lilatönkű pereszke.
4. kép: Mezei csiperke előfordulása legelőn, Bőszénfa
A szántóföldeken előforduló nagygombafajok száma a legkisebb az összes művelt terület közül. Nem véletlen, hiszen a talajmunkákkal a gombák tenyészteste (micélium) feldarabolódik, tönkremegy, ezért csak az egy év alatt termőtestet hozó fajok tudnak itt megtelepedni. Emellett a vegyszerezés hatásáról sem szabad megfeledkezni, mert – bár senki sem vizsgálta a nagygombákra kifejtett hatásukat – a gombaölő szerek nagy valószínűséggel a nagygombákat is pusztítják. Ennek ellenére számos nagygomba előfordul ezeken az élőhelyeken is. Szántóföldeken kizárólag talajlakó szaprotróf nagygombák előfordulása dokumentált. Ilyenek a fehér tarlógomba, melyet főleg cukorrépa-, ritkábban kukoricaföldeken figyeltek meg, a művelt és műveléssel felhagyott területeken előforduló, egyébként termeszthető, ragadós bocskorosgomba, az emberi környezetben termő melegágyi csészegomba (5. kép) vagy az alig észrevehető, apró termőtestű szürke pohárgomba (6. kép).
5. kép: Melegágyi csészegomba kukoricaföldön, Fészerlak mellett
6. kép: Szürke pohárgomba apró termőtestei kukoricaföldön, Orci mellett
Nagyon ritkán, főként meleg években a melegházakra jellemző nagygombák is előkerülnek a szántóföldekről, mint pl. a trópusi-szubtrópusi sárga bordás őzlábgomba, mely általában virágcserepekben terem vagy a hasonló, krétafehér szemcsés őzlábgomba.
Azt hihetnénk, hogy ezek a nagygombák, melyek a szántóföldön jelennek meg, nem befolyásolhatják a haszonnövények fejlődését. Sőt, a lebontó tevékenységüknek köszönhetően akár elő is segíthetik azt, a növények számára fontos tápanyagok előállításával. Ismertek viszont ezzel ellentétes folyamatok is. Kukorica esetében egy érdekes nagygomba-kukorica allelopátiás (gátló) kapcsolat nyert bizonyítást. Számos nagygombafaj, melyek előfordulhatnak és termőtestet képezhetnek kukoricaföldeken, gátolják a kukorica csírázását. Ilyen fajok a ragadós bocskorosgomba (7. kép) és a nagy őzlábgomba, de a szántóföld melletti füzesekben előforduló rozsdasárga tőkegomba esetében is kimutattak ilyen hatást.
7. kép: Ragadós bocskorosgomba egy éve felhagyott szántóföldön, Csörnyeföld
Más nagygombafajok a fiatal kukoricanövény fejlődésére fejtettek ki negatív hatást, a rügyecske és a gyököcske fejlődését gátolták. Ilyenek a fehér tarlógomba és szintén a ragadós bocskorosgomba azok közül, melyek előfordulhatnak a kukoricaföldeken. E fajok hatásának feltárása, hatásmechanizmusuk tanulmányozása jelenleg hiányterület, azonban fontosságuk vitathatatlan, ugyanis terméskiesést okozhatnak.
Ajánlott irodalom: a szerkesztőségben vagy a szerzőknél az érdeklődők számára elérhető.
