Növénytermesztés
Növénytermesztés

Mit tegyünk, hogy precízek legyünk? Honnan induljunk el?

Mit tegyünk, hogy precízek legyünk? Honnan induljunk el?

Agrofórum Online

Legalapvetőbb, hogy milyen alapadatokat használunk és, hogy mi alapján határoljuk le menedzsmentzónát.

Talajszkennelés

Milyen lehetőségek vannak?
Leginkább magától értetődőnek a hozamtérképek tűnnek. Viszonylag elterjedtek, a rendszerek anyagilag is elérhetőek.  Sajnos azonban sok nem megfelelő minőségű hozamtérkép készül. Legtöbb gond a kalibrálás körül adódik, de a gomba módra szaporodó különböző rendszerekből származó hozamtérképek rendszerezése, rendezése is problémás. Sokszor amiatt nem olvashatók össze az  évjáratok, mert a térképek elnevezése, elrendezése nem egységes struktúrában készül. A hozamtérképező rendszer pillanatnyi termés mennyiséget mér, és nem érzékeli a nem talajfüggő eltéréseket (gyomfoltok, vadkár).  Az is előfordult a gyakorlatunkban, hogy teljesen inverz (fordított) térképeket kaptunk (fagyhatás). Több növény nem hozam-térképezhető, vagy ha igen, nem minden faj értékei relevánsak. (Mustár terméséből nehéz a kukoricára tanácsot adni.)
A biomassza térképek-ből (NDVI)szintén ki lehet indulni, de ezek a hozamtérképekhez képest még kevesebb információt adnak. Nem a valós termést, hanem pillanatnyi „fitneszt” mutatnak, így kevésbé megalapozott infót szolgáltatnak, mint a hozamtérképek. Ebben az esetben is bezavarnak az egyéb, korábban említett nem specifikus hatások. Ha műholdas felvételeket használunk, azok előnye, hogy historikusan több évjárat elérhető,  összehasonlítható és pontosítható (az említett hibák mellett). Az alapvető probléma az, hogy a műholdfelvételek eredeti célja éppen nem a kisterületre összpontosító precíz pontosság, hanem a nagy területre kiterjedő különböző globális becslések megalapozása stratégia alkotására. Természetesen, mint „hulladék információ” jó alapokat ad arra, hogy a meglévő rendszerünkkel  gyakorlatozzunk, de operatív beavatkozásra,  „pénzkereséshez” korlátos információt adnak.

A drón mennyiben segíthet ebben?
Nem a beszélgetés e szakaszában tettem volna fel a kérdést, de innen is „rájuk lehet közelíteni”.  Alapvetően –ha most használható – a biomassza felméréseket nézzük, akkor használhatóságuk hasonló a műholdas felvételekhez, jobb azonban a felbontásuk. Ellenben jelenleg –újdonság lévén- kevés, több évre kiterjedő idősoros felvétel áll rendelkezésre. A drónok igazi jövője most van fejlesztés alatt. A multi- és hiperspektrális felvételek és a gammasugárzás kutatási célú elemzése még tartogat innovációs tartalékokat, de most még semmi konkrétum, ami a gyakorlat számára áttörést hozna. Jól lehetne alkalmazni N fejtrágyázás megalapozására, de szerintem itt ugyanazokat az elméleti vitákat kellene lefolytatni, mint a N-szenzor esetében. Alapvető nézetbeli különbség, hogy atlanti klímahatás alatt fejlődött talajon fejlesztett algoritmusok korlátos eredményeket hoznak kontinentális (egyes évjáratokban szubszaharai) adottságok mellett. Ezen nem változtat az sem, hogy egy teljesen eltérő klimatikus és talajtani adottságú területen historikusan ki, hány millió hektárra készít javaslatot. (Hazai kísérletekből, hazai adat kell, a hazai tanácsadáshoz).
Hogy a kérdésre konkrétan válaszoljak, a drónokban vannak még tartalékok a jövőre nézve, jelenleg elsősorban kiválóan alkalmasak felvételezésekre, az alkalmazott technológiák visszaellenőrzésére és azok későbbi pontosítására.
 

Mi áll(hat) most a rendelkezésünkre?
Most –nemzetközi szinten- legkiforrottabb a talaj vezetőképességén alapuló termőzóna lehatárolás. Erre a tengerentúlon egy-másfél évtizedes tapasztalat áll rendelkezésre. Már megjelent a második-harmadik generációs talajszkenner is, amelyek könnyebb, nem érintkezik közvetlenül a talajjal, és a talaj nedvességi állapotára kevésbé érzékenyek.  A különböző eszközök, különböző mélységeket képesek „áttekinteni”(minél mélyebb annál jobb).  Előnyük, hogy ezt a felmérést csak egyszer kell elvégezni és az adatokat utána hosszú éveken át használhatjuk. (Fontos, – hogy egyes téves feltevésekkel ellentétben – nem alkalmasak közvetlenül a talaj felvehető tápanyag tartalmának meghatározására.) Fel kell hívnom a figyelmet, hogy ezeket az eszközöket nem alkalmazhatjuk sablonszerűen. Minden talajt a felmérés után, a felmért mélységig meg kell vizsgálni, hogy melyek azok a talajtani tulajdonságok, amelyek az eltéréseket okozzák. Ez a folyamat a validálás, amely egyben a sikeres alkalmazás kulcsa. Enélkül szisztematikus (rendszer szintű) hibát követhetünk el, a mi a legmagasabb szintű hiba a tanácsadási procedúrában (ennél még az is hasznosabb, ha nem csinálunk semmit). A harmadik generációs talajszkenner előnye, hogy valós időben a talajművelő eszköz változó művelési mélység szabályozásárai is alkalmas, ugyanis képes meghatározni a káros talajtömörödés mélységét, ezáltal automatikusan a gépkezelőtől szabályozza a munkamélységet. Ez a funkció folyamatosan alkalmazható, jelentős üzemanyag megtakarítás érhető el vele, miáltal jelentősen javul a termelés versenyképessége és az eszköz kihasználtsága.
A jó minőségben, tapasztalt szakemberek által elvégzett „talajszkennelés” lehet jelenleg a szántóföldi precíziós gazdákodás meghatározó alapja, amelyet a korábban említett lehetőségek jól kiegészíthetnek, de nem helyettesíthetnek.

Hogyan kapcsolódnak ezek most az Agrofield programhoz?
A fent említett eszközök mindegyike rendelkezésünkre áll. Most tavasszal –a kapacitásunk erejéig- díjtalanul végeztünk felméréseket (talajszkennelés) készítettünk differenciált vetéshez térképeket és szükség esetén -országosan több esetben partnereinkhez el is szállítottuk a saját erő-vetőgép kapcsolatunkat és elvégeztük a bemutató vetést, amelyben üzemi kísérleteket is beállítottunk a tőszámreakciókra, illetve az üzemi- és differenciált tőszámú vetés összehasonlítására. A elkezdett munkát folytatjuk, a kísérleteket értékeljük és a keletkező eredményeket kiértékeljük. Úgy gondoljuk, hogy ezt a technológiát mindenkinek meg kell ismerni, aki a jövőben nyitni akar a valós profitot is ígérő precíziós gazdálkodási elemek irányába. Velünk jó irányba halad!

(Agrofil SZMI Kft.)

2019-es aratási helyzetkép – véget ért a repce „virágkora”? Három gyenge év után kedvüket vesztették a gazdálkodók

2019. november 19. 09:09

A sikeres repcetermesztés egyre nagyobb kihívást jelent. Az új tényezők – például az éghajlatváltozás, a technológiai korlátozások (több rovarölő szer betiltása) és a sok kártevő – egyre nagyobb kihívások elé állítják az európai repcetermesztőket.

Megújult kukoricaportfólió termésrekordokkal

2019. november 7. 15:33

Rendkívül kiterjedt kísérleti rendszerünknek köszönhetően a SAATEN-UNION Hungária Kft. megújuló kukoricaportfóliója minden termelői igény kielégítésére alkalmas, kiemelkedő termőképességű és nagy termésbiztonságú hibridekkel támogatja partnerei munkáját.

Precíziós vetés és hibridárpa Kunpeszéren

2019. november 7. 12:40

Október elején az Alföldön is megkezdődött az őszi árpa vetése, Kunpeszér határában ráadásul mindez precíziósan történik - ahogy ez már megszokott minden növénykultúra esetében.

Méhlegelők növényi diverzitásának változása

2019. október 29. 10:34

Egyes vélemények szerint a házi méh a sertés és a marha után a harmadik legnagyobb hasznot hajtó háziállat Európában. A növényi biodiverzitás méhekre, méztermelésre gyakorolt hatásait tekintve elmondható, hogy az egyre terjedő, jó mézelő kultúrák (akác, őszi káposztarepce) méhlátogatottsága megnő, a természetes, természetközeli élőhelyeké a csökkenő területük és biodiverzitásuk miatt csökken. Ezek a folyamatok a vegyes virágméz mennyisége jövőbeni csökkenésének irányába mutatnak.

Négyszeresére nőhet a mezőgazdasági drónok piaca az Egyesült Államokban 2024-re

2019. június 14. 14:37

A következő öt évben Észak-Amerikában fogják a legtöbb mezőgazdasági drónt használni, amelyhez az Egyesült Államok Szövetségi Repülési Hivatala (FAA) is hozzájárult azzal, hogy egyes törvények alól felmentette az ember nélküli légi járműveket (UAV).

Az Európai Parlament jóváhagyta a drónok biztonságos reptetését célzó szabálytervezetet

2018. június 12. 13:50

A drónt üzemeltetőknek ismerniük kell a rájuk vonatkozó szabályzást és ügyelniük kell arra, hogy eszközük repülés közben ne sodorjon veszélybe más személyt.

Úton a mezőgazdaság megújulása felé

2019. május 23. 06:53

A mezőgazdaság sürgős megújulásának egyik záloga, ahogy látható, a dróntechnológia lehet, amelyben további komoly potenciál rejlik.

Újgenerációs madárijesztők – madárriasztó drónok a szőlőültetvényekben

2019. április 23. 14:22

A szőlőt dézsmáló madarak távoltartására alkalmazott madárijesztőktől hosszú út vezetett a legújabb technika felhasználásáig. A drónokat 4-5 tagú flottákban használják, olyanok is kaphatók, amelyek ragadozómadár-hangot adnak ki.