Növénytermesztés

Mit tesz az EU az aszálykárok mérséklésére?

Agrofórum Online

A közvetlen uniós válságkezelési lépések

Az idei év az eddigieknél még égetőbb kérdéseket vetett fel nemcsak a magyar, hanem az európai gazdák számára is. Olyan kedvezőtlen együttállás, mint idén, rég keserítette az agrártársadalmat (is). Sokan válasz gyanánt fontolóra veszik, vagy felhagynak a termeléssel, a kormányzatok pedig igyekeznek tüzet oltani. De közben érzékelhető, hogy nagymértékű gyakorlati változtatásokra, és radikális szemléletváltásra van szükség. Olyan tényezők nehezítik a mindennapokat, amelyek önmagukban is elég problémát jelentenének, azonban a háború, az infláció, az agrárinputárak növekedése, és az aszály most karöltve hoznak rendkívüli kihívásokat.

Az immár XXXI.-ik debreceni Farmerexpon Dr. Juhász Anikó az Agrár Minisztérium Agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára „Háború a szomszédban, aszály, elszabadult input árak, lehet-e így nyereségesen termelni?” című növénytermesztési kerekasztal-beszélgetés során elmondta, hogy az EU-ban válságkezelés címén számos finanszírozási program indult, melyek az élelmezésbiztonság, a termelés fenntartása érdekében láttak napvilágot és az ukrán válság, valamint az aszály hívta életre bevezetésüket.

Az intézkedések között szerepel az a könnyítés is, amely engedélyezi a zöldítési területek egy részének művelésbe vonását, miközben hivatalosan azok parlagként kezelhetők. Magyarország 1-2%-kal növelte a termőterületeit, azonban ezt sajnálatos módon az aszály miatt nem értékelhető.

Az ukrán válság kapcsán engedélyeztek 35 000 eur/termelő/3 éves új támogatási keretet (a szokásos 25000/termelő/3 év helyett), amely hazai átvezetése már zajlik. Egy újabb keretemelés (62 000 euró) is szóban forog, de ezt hazánkban még átvezetésre vár. Közvetlen uniós válságkezelési intézkedések közé tartozik továbbá a vetésforgóval, parlagterületekkel, nem termő területekkel kapcsolatos, 2023-tól életbe lépő termelési alapfeltételek, szigorú szabályozások alóli egyéves derogáció a jövő évben.

Az említett eus intézkedések hazai támogatáspolitikába való átültetése folyamatban van, és ezekre épül az aszályvészhelyzeti operatív törzs első 5 intézkedése (a benyújtott 11-12 elemű csomagból). Ezekről közérthető közlemények a kormany.hu minisztériumi honlapon elérhetők el.

Az öt intézkedés közül talán a legfontosabb a takarmányszállítással kapcsolatos: a 3 milliárd forintos keret jogszabályalkotása zajlik. Ebből azok az állattartók részesedhetnek, akik valamilyen termeléshez kötött, vagy valamilyen őshonos támogatásban részesülnek. Őshonosból a lovak kerültek bele utólag, illetve szarvasmarha, kecske, és juh is. Számukra a támogatást remélhetőleg októberben sikerül kifizetni: rendeletalkotás még folyamatban, de a remények szerint gyorsan átfut a rendszeren.

A rendkívüli vízhasználatra új rendelet alkotásásra van szükség a Belügyminisztérium részéről, ami szintén folyamatban van, de a termelők rendkívülivízigény-bejelentésének ez nem szab gátat. A bejelentéshez kizárólag az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) hozzájárulása szükséges, annak kapcsán, hogy van-e rendelkezésre álló víz a területen. Az OVF várhatóan az igények nagy részére tud majd kedvezően reagálni. Azokban az esetekben, amikor nem, ott agrárminisztériumi illetve kamarai segítségért érdemes folyamodni.

A biztosítási vonalon bizonyos esetekben mentességet kaphatnak a gazdálkodók, vagy hamarabbi kifizetéshez juthatnak. Mint azt Dr. Juhász Anikó elmondta, a biztosítások esetében készült egy új szabály, amely értelmében 14 napon belül a biztosítás összege megfizetendő (itt nehéz megítélni, hogy ez mennyire volt jó lépés, hiszen egy piaci folyamatba avatkoztak a módosítással, idén valóban gyorsabb kifizetéseket eredményez, azonban jövőre ez másképp lehet). Ennek ellensúlyozására a díjtámogatott biztosítások támogatási keretének emelése az igények szerint zajlik majd (amely jelen pillanatban 65%).

A kárenyhítési rendszerbe bejelentett területek kapcsán eddig 1,1 millió ha fölött járunk. Ez őszre elérheti az 1,3-1,4 millió ha-t is. A kárenyhítési alapban 12 milliárd forint van, ebből 10,5 milliárd forint az, amit a termelőknek ki tudnak fizetni. Ez bizonyos, hogy nem lesz elég egy ekkora terület ellentételezésére.

A negyedik kárenyhítő intézkedés a mezőgazdasági termelők hitelmoratóriumára vonatkozik. Két hiteltermékről esett szó, amelyek mögött kamattámogatás van: MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram (2-3%), a másik az Agrár Széchenyi Kártya, agráros folyószámla hitel. Ez utóbbi esetében június 30. óta kamattámogatás mellett is 11%-on állnak a kamatok (4%-os kamattámogatás mellett). Azonban egy rendelettervezet értelmében (amit igyekeznek minél hamarabb átvinni a kormányzaton) ez a sertéstartók számára hozná be az ASZK folyószámla hitelben a teljes kamat- és költségmentességet.

Az új KAP (Közös Agrárpolitika) vízgazdálkodással kapcsolatos intézkedései értelmében egy külön közlemény látott napvilágot, mely elemei a vízmegtartó gazdálkodást szolgálják közvetlenül.Az innováció, kutatás, tanácsadás vonalon is elérhető lesz egy ,,sorvezető” a gazdálkodók számára. A támogatások közül a legfontosabb változtatás a következőkre vonatkozik: az uniós rendelet eddig nem tette lehetővé bizonyos besorolású területek támogatását. Ilyenek az államkincstári kód szerinti vizenyős, vagy bizonyos agroökológiai kategóriába eső területek, méhlegelők, mezővédő erdősávok, amelyek esetében a kérelmező elesett, azonban ebben is változást hozott a helyzet.

A támogatható terület fogalmát két szempontból bővítik

Az új rendeletből azonban kikerült ez a tiltás, a támogatható terület fogalma két szempontból bővül: a már említett, eddig nem támogatott bizonyos területekre is kapható terület alapú támogatás (vizenyős területek). Az új területek (mezővédő erdősáv, méhlegelő) vízmegtartó terület jelleggel bevonhatók, és ezek esetében a beruházási és fenntartási költségek is támogathatók, és elszámolhatóak lesznek.

Bízzunk benne, hogy az intézkedések jól célba érnek, de az kétségtelen, hogy (csupán a víz kérdésre leszűkítve) a hazai vízgazdálkodás átalakítása (vagy pontosabban kialakítása) megkerülhetetlen lesz. És ennek gyakorlati kivitelezése nem várhat túl sokáig, hiszen a prognózisok szerint az idei év egy folyamat elejét jelöli…

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

KWS kukoricahibridek: a jövő terméshozama

2024. december 18. 10:10

A kukoricatermesztés során számos tényező befolyásolja a terméshozamot, beleértve az időjárási viszonyokat, a talajminőséget és a kártevők jelenlétét.

Ezek a fajták bizonyítják, hogy a szója lehet igazi sikerkultúra

2024. december 17. 12:10

A hazai termelők zöme rendelkezik olyan földdel, ahol a szója megfelelően fejlődik. Ezt országszerte jól jelzi a termőterület jelentős növekedése.

Ideális választás a törpebúza: nagyobb kalász, alacsony szár

2024. december 13. 16:10

Az innovatív mezőgazdasági megoldások eredményeként több mint egymilliárd ember menekült meg az éhezéstől.

A DEKALB genetika sikerei idén

2024. december 12. 11:40

Az állandóan fiatalodó portfólióból 8 hibrid is bekerült a TOP20 legnagyobb vetésterülettel rendelkező hibridek rangsorába.

A gyakran belvizes területeken meg kell változtatni a művelési ágat

2018. március 2. 10:20

A tavaly elfogadott Nemzeti Vízstratégia új korszakot nyitott a hazai vízgazdálkodásban – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapjának adott interjújában Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője.

A világjárvány hatása a hazai agráriumra

2020. december 17. 10:53

Az itt bemutatott eredményekből tehát úgy tűnik, hogy a magyar mezőgazdaság komolyabb megrázkódtatások nélkül vészelte át a világjárvány eddigi hatásait, és a középtávon tervezett beruházások is megvalósulhatnak.

Mezőgazdaság Japánban: a drón nem divat, hanem szükség

2018. május 20. 06:38

Japánban 2015 óta be kell jelenteni a mezőgazdasági drónokat, így pontos adatokkal rendelkezik az agrárminisztérium a különböző permetező drónok számáról.

Minden nyolcadik madárfajt kihalás fenyeget, aminek az intenzív mezőgazdaság is az oka

2022. október 2. 10:39

Míg Európában az erdei madárfajok állománycsökkenése 3 százalékos volt 1980 és 2020 között, addig a mezőgazdasági területekhez köthetően ez az érték 57 százalék ugyanezen időszakon belül.