A gyenge termés, a drága inputanyagok kikényszerítik, hogy egyre több tápanyagot már állományba tegyünk ki. Jelenleg 100 kg műtrágya árán akár 100 liter lombtrágyát is kijuttathatunk. Ekkora mennyiséget csak több alkalommal, technológiába fűzve javasolt kiszórni. Mikor és milyen hatóanyagot érdemes pótolni?
A kelést követően, még ősszel
A korai vetések, az egyre nagyobb hőösszeg megköveteli, hogy a növényeket már ősszel is segítsük tápanyaggal. Ebben az időszakban a növénynek elsősorban makro- (nitrogén–foszfor–kálium) és néhány mezo- (kén és magnézium) elemre lenne szüksége, amiben a gazda segítsége sokat számít. A könnyen felvehető tápanyagban kimerült, a még gyenge gyökérzettel rendelkező növény szenvedni fog. A repcék lilás, bíbor és sárga színeket mutatnak, a kalászosok bokrosodása vontatott. A növények vegetációja csak lassul, de nem áll meg, várják a segítséget. Ebben az időszakban használhatunk NPK-alapú vagy szerves tápoldatszerű lombtrágyákat. Nem baj, ha a talajra is hullik, az esővel bemosódnak, és a gyökéren keresztül válnak tápanyaggá.
Tél végén se várjunk
A tél végén a nitrogént – legyen az szilárd vagy folyékony – fejtrágyaként mindenki pótolja. Tehát a lombtrágyából nem a nitrogéntúlsúlyost kell választani. A magnézium-, kén-, kálium- és mikroelem-alapú termékek választása sokkal eredményesebb ilyenkor. Ezekből a tápanyagokból alakul ki hiány, amit lombon keresztül kell és lehet pótolni. A növények bokrosodása, oldalhajtás-növelése zajlik, ami megalapozza a termésmennyiséget. Ne hagyjuk szenvedni őket, rászorulnak már a szakértő kezekre.
A tavaszi intenzív zöldtömeg időszakában
A meleggel együtt a növények vegetációja is felgyorsul. Zöldtömegüket két-három hetente megduplázzák, amihez sok-sok nitrogén kell. Ha túl korán és kisebb dózisú nitrogénfejtrágyát használtunk, akkor a lombtrágyával kell nagy dózisban már a nitrogént is pótolni. Akár több alkalommal is fújhatunk nitrogént, de magnéziumot és mikroelemeket is tegyünk mellé. A túlzott tápanyagpótlást kerüljük el, mert a növény az összes vizet és tápanyagot a szár–levél–gyökérzet nevelésére fordítja, és mire a szemeket kellene kinevelni (főleg egy jó kötés esetén), már nem marad miből.
Az érés kezdete
Az érés időszakában a növény nagyon sok vizet és a korábban felvett tápanyagokat hasznosít. Sajnos, egyre gyakoribb, hogy súlyos aszálystressz közepette zajlik az érés vagy kényszerérés. A tápanyagokat ennek megfelelően kell megválasztani. Normális esetben ekkor már csak nitrogént és magnéziumot pótoljunk, de stresszes növény esetében még ezeket is hagyjuk el.