A közelmúltban egy gazdatalálkozón ütötte meg a fülemet a következő mondat „mifelénk a repce már szitokszónak számít”.
Erről egy botcsinálta költő négysorosa jut az eszembe:
Itt van az ősz, itt van újra,
Craftmix, Zsémix kell nekem
Repcéimet aszály sújtja,
Tápláljam, vagy kivegyem?
Tudom, hogy ez így egy kicsit marketing szagú, de végig gondolva a jelen helyzetet, van igazság alapja. A pályám kezdetén, több mint negyven évvel ezelőtt, a repce, nagyon is perspektivikus kultúrának számított a Dél-Dunántúlon és a gyengébb, szikes talajokkal rendelkező Alföldi területeken.
Mi változott azóta?
- Nagyobb terméspotenciájú fajták
- Hibrid repcék, alacsony vetőmag mennyiséggel
- Kidolgozott növényvédelmi és tápanyag gazdálkodási technológiák
- Jó értékesítési lehetőségek, jövedelmezőség
Akkor mi a probléma? Elsősorban a megváltozott időjárási körülmények (egyenlőtlen csapadékeloszlás, télmentes évek, száraz ősz és tavasz, stb…), az Európai Unió, politikától vezérelt, hatóanyag kivonása, elbizonytalanodott vetésidő választás.
Az alacsony vetőmagdózisok miatt, valamint a hatékony, kártevők elleni védekezésre alkalmas hatóanyagok kivonásával megnőtt a repcekelés körüli, kezdeti fejlődési stádiumban lévő kitettsége. Fokozza a problémát az őszi alapműtrágyák hasznosulási rátájának csökkenése, ugyanis a kezdeti fejlődéshez, a gyökérképződéshez elengedhetetlen a foszfor. Az aszályos időjárás, valamint a lehűlő talaj tápanyag-szolgáltató képessége, tekintettel a foszfor felvehetőségére, nem biztosítja a növények dinamikus fejlődését, ami pedig a hatékony, felszívódó növényvédő szerek hiányában az egyetlen túlélési lehetőség.
A mikorrhizás kapcsolat kialakítására képtelen repce gyökerének környezetében hamar kialakul egy foszfor kiürülési zóna, mely gátolja a foszfor optimális felvételét. A felszaporodó levélkártevők, valamint a felvázolt tápanyag-felvételi probléma, olyan biotikus és abiotikus stresszhelyzetet idéz elő, melyre csak a levélen keresztül felvehető tápanyag visszapótlás lehet a megoldás.
Erre a helyzetre kínál megoldást az írásom elején megénekelt, a Hed-Land által gyártott és forgalmazott Craftmix és Zsémix.
A magas mezo- és mikroelem feltöltöttséggel rendelkező Craftmix olyan, a repce kezdeti fejlődéséhez elengedhetetlen hatóanyagokat tartalmaz, mint a kén, bór, molibdén, nitrogén (kép), míg a foszforral dúsított Zsémix, ami 575 g/ liter foszfort, 80 g/ liter káliumot, 140 g/ liter cinket tartalmaz (kép) a korábban vázolt foszforutánpótlást hivatott megoldani.
A két levéltrágya együttes adása (2 + 1 liter/ha), kvázi, regulátorként is használható, természetesen a korán fellépő és fertőző fóma ellen nem nyújt védelmet. A termékek használatából fakadó immunitás növekedés, gyökértömeg,( kép) gyökérnyak vastagság változás ( kép), valamint a kezelésre fordított költség (6000 ft/ha) mindenképpen biztosítja a kiváló ár-érték arányt.
Jámbor Zoltán, Szakmai igazgató
Dunától nyugatra: Lengyel Lajos 06-30-615-01-37
Dunától keletre: Jámbor Zoltán 06-30-406-36-34
INGYENES ORSZÁGOS HÁZHOZSZÁLLÍTÁS!
