A csattanó maszlag (Datura stramonium) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozik. Közép- és dél-amerikai származású, ahol az indiánok kultikus növénye volt, erősen mérgező növény. Kezdetben leginkább szemétdombokon, trágyarakások közelében, disznólegelőkön tenyészett, de napjainkban a szántókon is elterjedt faj. Akár néhány mag elfogyasztása is halálos lehet, emberre, állatra egyaránt. Régóta ismert hallucinogén hatása miatt kábítószerként is ismert.
A maszlag a Datura nemzetség egyetlen magyarországi képviselője. Az országos szántóföldi gyomfelvételezések alapján igen gyakori gyomnövény. A tápanyagban gazdag, humuszos talajokat, meleg éghajlatú termőhelyeket kedveli. Ruderális és üde gyomtársulások növénye. Kertekben, közutak szélén, illetve művelt és műveletlen földeken is találkozhatunk vele a világ melegebb éghajlatain.
Az Ujvárosi-féle életformarendszer szerint nyár elején csírázó, ősszel magot érlelő (T4) gyom. A csattanó maszlag közel 1 méter magasra nő meg, és júliustól októberig virágzik. Virágai szélesek, szirmai pedig csavart formájúak. A virágok általában fehérek, de léteznek teljesen lila, és lila szárú fajtái is. Ez a gyom méretes, tüskés magtokokat növeszt, amik ránézésre leginkább egy gesztenyemag tokjához hasonlítanak (több a tüskéje). Egyes fajták magtokjain nincsenek tüskék. Levelei szélesek és karéjosak.
Kiemelt jelentőségű kukoricában, napraforgóban, szójavetésekben, burgonyában és répában. Különösen a késői sorzáródású kultúrákban tud gyorsan fejlődni. Mély talajrétegből is ki tud csírázni. Erőszakos térfoglaló, méretes bokraival árnyékol, fásodó szárával akadályozza a betakarítást. Mérgezőségével súlyos veszélyt jelent a főzeléknövények termesztése, feldolgozása során is. Takarmányba sem kerülhet a magja, így silózáskor is körültekintően kell eljárni. Kukoricában már négyzetméterenként 1 növény is 30%-os termésveszteséget eredményez.
Korai fenológiai állapotában jól irtható a rendelkezésre álló hatóanyagok némelyikével. Különösen is érzékeny a pigment bioszintézis gátlók közé tartozó egyes hatóanyagokra, de más hatóanyag-kombinációk is eredményesek lehetnek, akár preemergens gyomirtással is pusztítható. Az állománykezelés esetén a gyom legsérülékenyebb állapota 2-4 leveles kora között van. A csattanó maszlag kiirtása komoly kihívást jelenthet, ugyanis ezek a növények már fiatal korukban (8-12 cm magasságnál) is képesek magokat hozni, ha stressz éri őket. A magok akár évtizedekig is a talajban maradhatnak, és habár a fiatal palántákat könnyű kihúzogatni a talajból, nem mindegyik csírázik majd egyszerre, így nem lehet majd tudni, hogy maradtak-e még magok a földben.
Bár vadon nagy mennyiségben termett, termesztésével annak dacára is foglalkoztak hazánkban. Termesztése magvetéssel történik március vagy április hónapokban. Talajban nem válogat, de tápdús talajban fejlődik legjobban (nitrogénjelző). A mésztartalmú talajt jobban kedveli, nitrogén műtrágya hozzáadásával lehet növelni az alkaloidok koncentrációját a csattanó maszlagban.
Forrás:
