17℃ 11℃
október 29. Nárcisz, Melinda, Őzike
Növénytermesztés

Vajon lesz-e elég csapadékunk?

Agrofórum Online

A növénytermesztés szempontjából újabban az egyik legmeghatározóbb kérdés, hogy vajon idén lesz-e elegendő csapadékunk? Az adott év eredményessége a legtöbb gazdaság esetében alapvetően ezen múlik.

Az, hogy milyen csapadékellátottságra számítunk már az adott év tervezésekor, meghatározza a vetésszerkezetünket, a fajtaválasztásunkat, a terményértékesítési és szerződéskötési hajlandóságunkat is.

Mi, növénytermesztésből élők természetesen mindig az „új év, új remény és új lehetőség” optimizmusával állunk neki a következő esztendőnek, hiszen másképp ez nem is lehetséges. Bízunk benne, hogy idejében és megfelelő mennyiségben megérkezik majd a várva várt csapadék.

Ez az optimizmus viszont önmagában kevés a gazdálkodás sikeréhez. Folyamatosan tapasztalunk, tanulunk, és néha módosítanunk is szükséges a korábbi gyakorlatunkon azért, hogy sikeresebben alkalmazkodjunk a változásokhoz.

Legtöbbünk ezért olvassa ezt a szaklapot is. Cikkem elolvasása után a Kedves Olvasó remélhetőleg közelebb fog állni a címben feltett kérdés megválaszolásához.

Meghatározó a vízhiány

Úgy gondolom – néhány kivételtől eltekintve – nálunk az első számú terméskorlátozó tényező egyre inkább a víz, pontosabban annak hiánya. Csapadékból szinte mindig kevesebb érkezik, mint amennyit a növénytermesztéshez kívánnánk.

Kevesebb eső esik talán? Nem! A meteorológia által rögzített adatok tanúsága szerint nincsen érdemi csapadékcsökkenés, sőt a tízéves mozgóátlagok grafikonjának tanúsága szerint az átlagosnál csapadékosabb évtized van mögöttünk.

Akkor mégis hová lett a forrásokból, az ásott kutakból és a legtöbb árokból, csatornából a víz? Átlagos csapadékhozamú években is újabban miért szenved a kukorica, de még a búza is? Ez, mint látni fogjuk, elsősorban az éghajlatváltozásra vezethető vissza. Ami nem majd valamikor, a messzi jövőben lesz, hiszen már benne vagyunk. Ráadásul elsősorban mi, szabadföldi növénytermesztésből élők szenvedjük el ennek az elsődleges következményeit.

Éghajlatunk megváltozása elsősorban a hőmérséklet folyamatos emelkedésében nyilvánul meg. Vitathatatlan a légkör melegedésének ténye, sőt úgy tűnik, hogy ez még csak egy ’90-es években indult folyamat eleje.

A hőmérséklet emelkedése ráadásul gyorsulni látszik. Láthatóan máris túl vagyunk az 1,5 Celsius-fokos emelkedésen. A melegedés önmagában nem is lenne baj. Gondoljunk csak bele: kevesebbet kell fűteni, a kukorica előbb beérik, kevesebbet kell szárítani, lehetőség van nagyobb terméspotenciált ígérő, hosszabb tenyészidejű fajták termesztésére, új növényfajok termesztésbe vonására stb.

Az alapproblémát az okozza, hogy a magasabb hőmérsékletű levegő több párát tud felvenni, vagyis a melegedéssel megnő a légkör párologtató képessége. Ráadásul ez egy öngerjesztő folyamat, ugyanis a melegebb levegő szárazabb, a szárazabb levegő pedig gyorsabban szárítja ki a felszínt, majd a párautánpótlás csökkenésével a tovább száradó levegő gyorsabban melegszik még tovább.

Emiatt pedig fokozódik, tovább erősödik a hőstressz és az aszálystressz. Nehezebben alakul ki eső, ha az mégis létrejön, akkor a korábbihoz képest sokszor hirtelen nagy mennyiségben zúdul le.

Laposa János

Madagro Kft., Madocsa

A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2025. februári számában olvasható.

KATTINTSON!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Öntözés nélkül nincs jövő – 10 ok, amiért érdemes beruházni

2025. október 29. 11:10

Az öntözés ma már nem luxus, hanem létkérdés a magyar gazdáknak – stabilitást, biztonságot és versenyelőnyt ad a termelésben.

Alapművelési eljárások hatása a talaj agronómiai szerkezetére másodvetésű szemes cirok termesztése során

2025. október 28. 16:10

Az élelmiszertermelés eddig sem volt egyszerű feladat, azonban a megváltozott klimatikus viszonyok mellett ez még nehezebbé vált.

Gyöngyköles – a klímaváltozás alternatív gabonanövénye

2022. január 11. 10:24

Az agrár- és klímakutató szakemberek évek óta figyelmeztetnek a globális felmelegedés következtében fellépő szélsőséges időjárási események lehetőségére. A komoly, magas hőmérsékleti csúcsokkal kiegészülő aszályos periódusok negatív hatást gyakorolnak az alapvető élelmiszer-növények termeszthetőségére, beleértve a búzát is.

Az új támogatás célja a fenntarthatóbb mezőgazdasági termelés ösztönzése

2022. augusztus 29. 09:40

Az Agrárminisztérium a 2023-tól induló Közös Agrárpolitika (KAP) keretében a környezeti, klímavédelmi és biodiverzitás szempontjából értékes területeknél is elérhetővé teszi a mezőgazdasági területek után fizetendő alaptámogatást.

Klímaváltozás okozta hatások a növénytermesztésben – megoldási utak

2022. február 3. 09:12

A BIOFIL Klíma talajoltó baktérium készítmény a legújabb innováció a mikrobiológiai talajoltó termékek körében. A terméket speciálisan a klímaváltozás szélsőséges hatásainak a talajban okozott kártételének mérséklésére fejlesztették ki. A termék 2021-ben került piacra, és mind a hazai mind a külföldi piacokon egyedülálló ilyen képességű, elő baktérium sejteket tartalmazó talajoltóanyag. Az első szántóföldi eredmények rendkívül biztatók. Ezért vettük fókusz alá a klímaváltozást szakmai kerekasztal keretében az AGROmashEXPO rendezvényén.

A vadburgonya mentheti meg egyik alapvető élelmünket

2021. augusztus 4. 06:41

Számos burgonyakutató valamint -termesztő komoly aggodalommal tekint az elkövetkezendő évtizedek klímaváltozás által vezérelt élelmiszer-biztonságára, pontosabban a burgonya termeszthetőségének nyilvánvaló nehézségeire. A megoldást a burgonyafélék családjába tartozó vad növényfajok hordozhatják magukban.