Október 15-i hír a Nénih-től a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazmával kapcsolatban: az újabb igazolt fertőzésekkel a betegség már 17 vármegyében és 20 borvidéken van jelen. Az október 18-i híradás szerint, már a Pannonhalmi borvidéken is megtalálták a beteg növényeket…
Talán nem túlzás azt kijelenteni, hogy a kabóca már az egész országban elterjedt. Már hat évvel ezelőtt is csapdáztuk az előrejelző hálózatunkban, mindenhol fogtunk a sárgalapokon, nem kellett folytatni a felderítését.
Milyen lehetőségeink vannak nekünk házikerteseknek most ősz közepén?
Hogyan védekezhetünk a saját kertjeinkben? Hogyan akadályozhatjuk meg a kórokozót hordozó kabócák felszaporodását, tovább terjedését a szőlőültetvényekre, a magyar borvidékeinkre?
Úgy gondolom, hogy a házikertesek többsége nem tudja, nem fogja a speciális Nébih laborban bevizsgáltatni a gyanúsnak ítélt növényről vett mintáját. A szabad szemmel látható tünetek alapján kell döntenünk és a terjesztő rovar biológiája alapján kell védekeznünk.
A levelek sárgulása jelzi, hogy megtörtént a fertőzés. Csak később jelennek meg a tipikus levéltünetek, a besodródó illetve színesedő levelek. A fagyok után fennmaradó sárga levelek is a fertőzésre utalnak. Az egyenetlenül beérő vesszők, a rövid ízközök, a zsugorodó bogyók, fürtök látványa is a fertőzés gyanúját erősítik meg. (Az idei nyáron talán csak a csapadékosabb nyugati tájainkon okozhatott hasonló fürttüneteket a peronoszpóra.)
Néha még a levedlett lárvabőröket is megtalálhatják a levelek fonákján. Jó fotókat találhatnak a felsoroltakról a Nébih honlapján. (A levéltüneteket bemutató, egymás melletti két kép aláírását véletlenül felcserélték.) Ezekben az esetekben én a tünetet mutató tőkék kivágása mellett döntenék. Fontos teendő a kiszedett vesszők, tőkék gyors felaprítása és elégetése, mert az otthagyott fás részeken is át tudnak telelni a kabócák.
Őszi és télvégi védekezés: a kabóca áttelelésének megakadályozása
Az áttelelő tojások főleg a két-három éves vesszőkön találhatóak, ezért a metszés után, a nyesedék elégetésével is sokat tehetünk az április környékén felébredő kabócatársaság gyérítésére. A ledarált venyigék 10-20 cm-re való beásása, mélyre forgatása is jó módszer.
A kivágás után kihajtott alanyokat kimondottan kedveli a kabóca, ezeket folyamatosan távolítsák el.
A kabóca más gazdanövényei is veszélyt jelentenek
A kabócának még gazdanövénye az éger, az iszalag és a bálványfa. Az iszalag és a bálványfa (sokáig ecetfának hívtuk) mindenhol megtalálható. Lehetőleg ezeket is irtsák ki a kertek közeléből, a sarjhajtásaikkal együtt! Az ajánlások szerint az ültetvények 200 méteres körzetéből is el kellene távolítani ezeket a növényeket.
Fontos tudni azt, hogy a fertőzött szőlőalanyok és a kabóca gazdanövényei sem mutatják a tüneteket, csak hordozzák és a kabócáknak átadják a fitoplazmát.
Már nem lehet udvariaskodni az elhanyagolt szőlőjű kertszomszéddal. Végső esetben a hatósághoz kell fordulni, be kell jelenteni az elhanyagolt kertet!
A őszi és a télvégi olajos lemosó permetezés is gyérítheti, befullaszthatja a kéreg alatt áttelelő tojásokat. A narancsolaj pedig kiszárítja a petéket. Több olajtartalmú rovarölő is bevethető. A tavaszi metszés után ismételjék meg az olajos lemosást és rézzel, kénnel is kiegészíthetik a permetlét!
Csak közös összefogással győzhetjük le a betegséget! Rajtunk, kertbarátokon is múlik az, hogy ne legyen második filoxéra járvány a fitoplazmától!
A képek a szerző felvételei.
