Növényvédelem

A kukorica gombás betegségei és ellenük való védekezés – A kukorica csövét károsító betegségek (2/1.)

Agrofórum Online

A kukorica a legnagyobb területen termesztett, egyben legfontosabb takarmánynövényünk, bár az elmúlt években változást mutat a felhasználás szerkezete. Az élelmiszeripari hasznosítása fokozatosan nő, jelenleg mintegy 2,7 millió tonna, ezzel ellentétben takarmányként egyre kevesebbet (2,3 millió tonna) használunk fel. A hazai piacra szánt kukoricánál a deoxinivalenol (DON), és az aflatoxin mennyiségét kell tanúsítvánnyal igazolni, míg az exportra szánt tételeknél akár 4-5 féle toxinra is kérhetnek vizsgálatot.

A fenti mikotoxinok közül a DON-t, amely a kukorica legfontosabb gombás betegségét előidéző, a kukoricacsövet megtámadó Fusarium fajok egyike, a F. graminearum termeli. Ezeknek a másodlagos anyagcseretermékeknek következményeként csökken a takarmány tápértéke és az állati szervezetbe bekerülve, az emésztőszervrendszeren keresztül felszívódva, a szövetekben akkumulálódva súlyos emésztő- és ivarszervi elváltozásokat okoznak, továbbá rákkeltő hatásuk is bizonyított. Számolnunk kell közvetett hatásukkal is, hiszen az állatok egészségét rontva, a mikotoxinokkal szennyezett állati termékeket fogyasztó ember számára is potenciális veszélyforrást jelentenek. A fuzáriumos betegségeken kívül egyéb gombás betegségeit is ismerjük a kukoricának. Cikkünkben ezek közül mutatjuk be a legjelentősebbeket, megemlítve még néhány Magyarországon is előforduló érdekesebb kórokozót.

A kukorica csövét károsító betegségek

Kukorica fuzáriumos csőpenész (Fusarium spp.)

Több Fusarium faj okozza a betegséget. Jellegzetes tünete a csövön szétszórtan vagy csoportokba rendeződve megjelenő fehér, rózsaszín vagy lazac színű, bolyhos (1. kép), illetve szintén a csövön, de csaknem mindig a csúcsi részén kezdődő vörös vagy rózsaszín penészgyep (2. kép).

1. kép verticillioides csőkártétele (Fotó: Szőke Csaba)

2. kép graminearum csőkártétele (Fotó: Szőke Csaba)

Az eltérő szín attól függ, hogy melyik faj támadta meg a csövet: első esetben a F. verticillioides (nemzetközi rövidítése FER), míg másodikban a F. graminearum (nemzetközi rövidítése GER). A rothadás gyakran a rovar rágta magon kezdődik el. Talaj- és magfertőzést okozó kórokozók. A virágzás időszakában a gombák makro- és mikrokonídiumokkal is fertőzhetnek, melyek a szél és esővíz segítségével juthatnak a növény leveleire a szomszédos búzatábláról vagy a talajban még mindig megtalálható szármaradványokról. A FER kialakulását a nővirágzáskori meleg és száraz, míg a GER megjelenését a szemtelítődéskor uralkodó hűvös és nedves időjárás segíti. A micéliumok a levelekről is bemosódhatnak a levélhüvelybe, valamint a száron lévő sérüléseken keresztül közvetlenül a szárban is indíthatnak fertőzést. Legnagyobb problémát az általuk termelt különböző mikotoxinok okozzák, melyek közül a legjelentősebbek a deoxinivalenol (DON), a fumonizin (FB1, FB2), a zearalenon (ZEA). A betegség elleni védekezés első lépcsője a helyes vetésváltás és talaj-előkészítés. Kerüljük a mono- és búza–kukorica bikultúrát. A vetőmagcsávázás is jelentősen csökkenti a betegség kialakulását. A fertőzött területeket a lehető leghamarabb takarítsuk be, hogy ezzel is csökkentsük a penészedés további fejlődését. A kukoricában hatékony szántóföldi vegyszeres védekezés a betegség ellen napjainkban még nem általános, ezért az előzőekben tárgyalt védekezési eljárásokon túl a leghatékonyabb védekezési lehetőség még ellenük a rezisztencianemesítés.

Kisebb jelentőségű csőbetegségek

Számos más csőrothadást is ismerünk, azonban hazánkban ezek a betegségek eddig még jelentős terméskiesést nem okoztak. Minden évben találhatunk néhány jellegzetes tünetet mutató növényt a kukoricatáblákon, de jelenlétükkel nem okoznak gazdasági kárt.

Aszpergilluszos csőpenész (Aspergillus flavus, A. parasiticus)

Az aszpergilluszos csőpenészt okozó gombák szántóföldön gazdaságilag jelentős kárt nem, vagy csak nagyon ritkán okoznak. Jellegzetes tünete a csövön megjelenő szürkés-zöld, „porszerű” penészgyep, ami főleg a cső csúcsi részén alakul ki, vagy rovarrágások, madárkártétel és jégeső okozta sérülések helyén (3. kép).

3. kép Aspergillus spp. tünete a kukoricacsövön (Fotó: Szőke Csaba)

A gomba növényi maradványokon, vagy a tárolt terményben telel át. A spóráit a szél és különféle rovarok (kukoricamoly, gyapottok-bagolylepke) terjesztik. Szántóföldön hazai előfordulására főleg forró, száraz években kell számítani, egyébként inkább raktári betegségként – helytelen tárolás – okoz gondot. Ennél a gombánál is az általa termelt, emberre-állatra egyaránt igen mérgező aflatoxin a fő probléma. Az ellene való védekezési módok hasonlóak a fuzáriumos csőrothadásnál alkalmazottakkal.

Sztenokarpellás csőkorhadás (Stenocarpella maydis)

A fertőzött csöveken a csuhélevelek elszíneződnek, szorosan a csőre tapadnak. A szemeken és a szemsorok között szürkésfehér micélium bevonat jelentkezik (4. kép).

4. kép Stenocarpella maydis csőkártétele (Fotó: Gary Munkvold)

A cső az alapi része felől kezdődően fokozatosan elkorhad. Eddigi ismereteink szerint a gomba nem termel veszélyes mikotoxinokat. Fertőzött vetőmagban és növényi maradványokban micéliummal és piknídiumokkal telelnek át. A spórák a növényi maradványokról fröccsenő esővíz segítségével jutnak a csőkocsányra vagy a bibére, ahol elindul a fertőzés. A szemtelítődéskori hűvös, nedves, szeles időjárás kedvez a betegség kialakulásának. Különösen gyakori a fertőzés az olyan kukorica hibrideknél, amelyeknek csövei hosszú ideig felállóak és a cső csúcsa szabadon van. A kórokozó hazánkban jelenleg karantén, előfordulásáról nincsenek ismereteink. Ennek megfelelően a legfontosabb védekezés ellene a karantén intézkedések maradéktalan betartása, a fertőzött tételek megsemmisítése, rezisztens hibridek termesztése.

Penicilliumos és a trichodermás csőpenész

Érdekességként két olyan csövet károsító betegségről is írunk röviden, melyeknek gazdasági jelentősége nincs, de a kukoricatáblákat járva egyszer-egyszer találkozhatunk velük. Ugyan a penicilliumos csőpenészt okozó Penicillium spp. termelnek bizonyos káros mikotoxinokat, de jelenlétük annyira elhanyagolható, hogy problémát maximum helytelen raktári tárolást követően okozhatnának. Jellegzetes tünete a csövön megjelenő zöld, kékes-zöld színű „porszerű” penészgyep, ami főleg a cső csúcsi részén alakul ki, főleg rovarrágások vagy egyéb mechanikai sérülések (jégeső) helyén (5. kép).

5. kép Penicillium spp. tünete a kukoricacsövön (Fotó: Szőke Csaba)

A másik ilyen kukorica csőbetegség a trichodermás csőpenész. A kórokozó a Trichoderma viride gomba. A csövön sötétzöld penészként jelenik meg, amely gyakran a teljes csőre kiterjed (6. kép).

6. kép Trichoderma viride csőkártétele (Fotó: Szőke Csaba)

Erős fertőzés esetén a szemek már a csövön kicsíráznak. Jelen ismereteink szerint ez a gomba nem termel mikotoxint. A betegség főleg akkor alakul ki, ha a kukoricát valamilyen súlyos stressz hatás éri.

Az AF szaklap átszerkesztett változata Dr. Szőke Csaba, Dr. Spitkó Tamás, Dr. Pintér János, Tóthné dr. Zsubori Zsuzsanna, Dr. Berzy Tamás, Dr. Bónis Péter, Dr. Marton L. Csaba, Dr. Magyar Donát, Dr. Molnár Orsolya: A kukorica gombás betegségei és ellenük való védekezés (2017. E72. 74. old.) című írása alapján

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Ez is üszög, az is – mikor kell félni tőle?

2025. július 27. 08:10

Üszög a kukoricán? Ne kapkodjunk a permetező után – mutatjuk, mikor segít a védekezés, és mikor csak pénzkidobás!

Minőségi kockázat a csőben – célkeresztben a második nemzedék

2025. július 24. 13:10

A második nemzedék már a csövet támadja – mikotoxinveszély és piaci kiesés is lehet a következménye, ha nem időben lépünk.

Mitől rohad, sárgul, pusztul a paradicsom? Itt a válasz!

2025. július 20. 11:10

Még a legnagyobb nyári melegben is sok veszély leselkedik a paradicsomra – így védje meg kártevőktől és betegségektől!

Újraengedélyezési kérelmet kell benyújtani a növényvédő szernek nem minősülő, növényvédelmi hatású készítmények engedélytulajdonosainak!

2025. július 20. 05:40

A Nébih felhívja a növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású készítmények engedélytulajdonosainak figyelmét, hogy fokozottan ügyeljenek az „újraengedélyezési” kérelmek időben történő elindítására.

Szabaduljon meg már ősszel a gabonagyomoktól!

2023. szeptember 23. 13:10

A korán vetett búza- és árpafajták és az elnyúló őszi vegetációs időszak új problémákat generál. Mutatjuk a megoldást.

Kertbarátok figyelem: őszi teendők a kertben

2023. október 20. 12:10

Lassan véget ér a növényvédősök munkája! Sokan a tárolási betegségek elleni zárópermetezésnél és a vesszők, rügyek lombtrágyás tápfeltöltésénél használták utoljára a permetezőgépet. De azért még ne téliesítsék a gépüket, lehet, hogy még fel kell venni… Ajánlás Zsigó György növényorvos tollából.

Folytatódnak a drónos növényvédelmi bemutatók

2018. április 6. 07:05

Tekintse meg Ön is a legmodernebb technológiát működés közben, és ismerje meg az előnyeit, felhasználhatóságát.

Szántóföldi növényvédelmi előrejelzés: kimerült a talajok vízkészlete

2022. augusztus 9. 09:13

A talajok vízkészlete kimerült, a növények lombozatának felszáradása folyamatos.