A gombabetegségre fogékony fajták esetében sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni a megelőző jellegű kezelésekre. Egyértelmű, hogy a kórokozók fertőzési időpontját nagy biztonsággal előre tudjuk jelezni, de mivel olyan sok tényező szükséges a fertőzés bekövetkezéséhez, nem lehet teljes biztonsággal a fertőzés időpontját meghatározni.

A gombaölő szeres kezelések esetében az esetek jelentős részében kivárásra játszunk, és csak akkor kezelünk, ha már látjuk a tüneteket. Ebben az esetben a legtöbbször gyógyító vagy esetleg eradikatívak lehetnek a kezelések. Ilyenkor kórokozótól függően jelentős zöldfelület veszteség következhet be, hiszen a gombakórokozó toxinjai ilyenkor már károsíthatják a növény szöveteit.

Megkésett kezelés esetén a zöldfelületet már nem tudjuk megmenteni.

A kórokozók esetében, ha a nem látható inkubációs időszak során kezelünk, van egy pont, amikor már nem tudunk gyógyító kezeléseket végezni. Tehát fogunk tapasztalni szövetkárosodást.

A triazolok gyakori alkalmazása miatt, a kontakt készítmények alkalmazása háttérbe szorult az elmúlt időszakban és inkább gyógyító kezelések kerültek előtérbe. A megelőző kezelések jelentősége az, hogy megakadályozzuk a kórokozót abban, hogy károsodást tudjon okozni a kultúrnövény szöveteiben. A kontakt hatóanyagok legfontosabb tulajdonsága, hogy a felszínen megakadályozzák a kórokozó behatolását a növényi szövetekbe. Biokinetikai és kémiai tulajdonságaiknak köszönhetően a rezisztencia kialakulásának nagyon alacsony az esélye a kontakt hatóanyagokra.

A kontakt hatóanyagok közül kiemelkedik a klórnitril hatóanyagcsoport tagja, a klórtalonil. A Syngenta kalászos növényvédelmi technológiájának és sikerének az alapja a megelőzés és ennek egy alapköve a klórtalonil. Elsősorban foltbetegségek (ramulária), szeptória és helmintospóriumos betegség ellen hatékony, jó mellékhatással fuzárium ellen. Ezen felül, ami egyértelműen kiemeli a kontakt hatóanyagok közül, az az abiotikus tényezőkkel szemben tapasztalható védekezési képesség. Az intenzív napsugárzás nem csak az emberi bőrre, de a növényi szövetekre is káros hatással van.

Az intenzív UV sugárzás hatására, olyan oxidatív folyamatok indulnak meg a növényi szövetekben, ami foltok formájában jelentkezik a levéllemez felületén. Ezek a tünetek zöldfelület vesztéshez, ami termésveszteséghez, és más negatív folyamatokhoz vezetnek. Illetve elfed olyan folt betegségeket, amik további termés mennyiségi és minőségi csökkenést jelentenek. A klórtalonil a levélfelületre jutva rendkívül gyorsan megtapad, és szétterül. Intenzíven tapad a felületen és intenzív eső hatására sem mosódik a felületről, hosszan kifejti a védő hatását.

A Syngenta készítményeiben fontos szerepet kap ez a hatóanyag, mivel a technológiában szereplő két készítményben az Amistar Opti-ban és a Cherokee-ban is megtalálható a klórtalonil. A két készítményben a klórtalonil mellett különböző hatásmechanizmusú hatóanyagok szerepelnek. Az Amistar Opti-ban a jól ismert azoxistrobin, a Cherokee-ban pedig két triazol propikonazol és ciprokonazol van. A hatóanyag összetételből adódóan az Amistar Opti-t elsősorban levélbetegségek ellen, míg a Cherokee-t két kezelés esetén elsősorban kalászvédelemre javasoljuk.