Az idei év időjárása az ősz derekán meglehetősen heterogén képet mutat. A szélsőségesen meleg és száraz nyár után hideg, néhol fagyos, ugyanakkor a korábbiaknál jóval csapadékosabb időjárás uralja jelenleg hazánk területét. Ennek az őszi vetésű kultúrák, így az őszi káposztarepce fejlődésére és növényvédelmére is hatása van.
Egy őszi kórokozó
A repce egyik fontos, nagy kártétellel fenyegető kórokozója a fómás levélfoltosság és szárrák (Phoma lingam), amely már az ősz folyamán megjelenhet a leveleken, sőt, kedvező körülmények között akár jelentős lombpusztulást is okozhat. Bár ez a kórokozó a kártétel döntő hányadát a vegetációs időszak tavaszi – nyár eleji részében okozza (alapvetően a szártövön okozott rákosodás által), de ehhez a fertőző anyag felszaporítása igen gyakran már az ősz folyamán elkezdődik. Ráadásul egy csapadékos őszi időjárás olyan nagymértékben segítheti ennek a nedvességigényes kórokozónak a felszaporodását, amely a levelek sorozatos elhalását is eredményezheti. Ha a repce sohasem éri el a 8 leveles állapotot (pl. az idősebb levelek fómás fertőzés okozta elhalása miatt), akkor fejletlen állapota miatt erősen kérdéses lehet az állomány sikeres áttelelése.
A kórokozó a repce levelein jellemzően kerek, 0,5-2 cm átmérőjű foltokat képez, amelyeknek a termesztett hibridtől függően szélesebb, vagy keskenyebb, lilás – barnás színű udvaruk is van. A foltok közepén a levéllemez elhal, de ezen a felületen apró, fekete ivartalan termőtestek, piknídiumok képződése figyelhető meg. Ezekben millió számra képződnek a konídiumok, amelyek a levelekre jutva (pl. intenzívebb, „csapó” eső által a felverődött szennyezett talaj segítségével) újabb foltokat idézhetnek elő. Ez a folyamat egy idő után a repce fertőzöttebb leveleinek elhalásához vezethet.
A repce fómás betegsége ellen ősszel külön menetben nem szoktak a gazdálkodók védekezni, mivel a repce növekedésszabályozására használt készítmények egyúttal igen hatékony fungicidek is. Ugyanakkor figyelni kell arra, hogy ezekkel a triazol típusú fungicidekkel 4 levelesnél fiatalabb repceállományt ne kezeljünk! A triazolok az ilyen fiatal állományok növekedését olyan szélsőséges mértékben visszafoghatják, hogy talán sohasem érik el a biztos átteleléshez szükséges 8 leveles állapotot. Használjunk más hatóanyag-csoportba tartozó hatóanyagot tartalmazó fungicidet a nagyon korán fellépő és védekezést igénylő fómás fertőzés ellen!
Regulátorozás
Az őszi káposztarepce áttelelését a téli fagy veszélyeztetheti elsősorban. A 8 levelesnél fiatalabb (illetve a 8 cm-es rhizomahossznál és 8 mm-nél kisebb rhizomafej-átmérőnél fejletlenebb) állományok esetében az erősebb fagyok súlyos állományritkulást, kifagyást eredményezhetnek. Ugyanakkor a túlságosan nagy repcéknél is fennáll a kifagyás lehetősége.
A napjainkban a rekord repcetermés elérése céljából alkalmazott rendkívül korai vetésű állományok az ősz végére hatalmasra, akár 18-20 levelesre is megnőhetnek. Ez önmagában nem is lenne veszélyes (egyéb problémái persze ennek is vannak), de ez a túlzott mértékű növekedés bármikor átcsaphat túlfejlődésbe. Ez azt jelenti, hogy a repce még a tél előtt virágszárat kezd nevelni. Ezzel egyidejűleg viszont elveszti hidegtűrését és a téli fagyok látványos pusztítást végezhetnek ezekben az állományokban. A hatalmas növényekből álló állományokban ráadásul a sokszor túlságosan sűrűn álló növények kompetíciója is segíti a szárba indulást. Ezt mindenképpen meg kell akadályozni.
A regulátorozás során kijuttatott készítmények visszafogják a főhajtás fejlődését és a levelek hónaljaiban oldalhajtás kezdemények jelennek meg. Ez a folyamat, azaz a szokásosnál nagyobb számú elágazás több virágot, ezáltal nagyobb termést is eredményezhet a téli fagy elleni védekezés és a fómás betegség elleni védelem mellett.
Célszerű a repce 8-9 leveles időszakában a regulátoros kezeléseket elkezdeni. Így lehet, hogy a korábban megszokottnál több menetben tudjuk csak a növekedésszabályozást elvégezni, de nem fordulhat elő az az eset, hogy a rendkívül nagyra nőtt repcét már a legjobb készítmény legnagyobb engedélyezett dózisával sem tudjuk visszafogni, így az szárba szökken. Előfordulhat az is, hogy az egyetlen, mindent eldöntő kezelést az időjárási viszonyok alakulása miatt nem, vagy csak jelentősen megkésve tudjuk elvégezni, amely ugyanahhoz a gyászos végeredményhez, a szárba induláshoz vezethet. Inkább több menetben, osztott kezelést alkalmazva végezzük el az őszi regulátoros kezeléseket.
Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.
