Idén 160 éves a BASF. Ezalatt a 160 év alatt számos újítást vezetett be a cég ipari kémiai és mezőgazdasági területen egyaránt.
A BASF élen jár a növényvédelmi innovációban, célja, a biztonságos mezőgazdasági termelés.
A BASF, mint kutató-fejlesztő cég működésének három fontos alappillére:
- Minden évben új innovációk bevezetése: az új termékek fejlesztése rendkívül időigényes folyamat, a cég forgalmának 10%-át fordítja fejlesztésre.
- Erős fejlesztői csapat: a megváltozott környezeti körülmények között fontos, hogy milyen termesztéstechnológiai elemeket választ a termelő.
- Szaktanácsadói hálózat: nagy tapasztalattal rendelkező szaktanácsadók dolgoznak a hálózatban.
Fontos az innováció, a folyamatos fejlesztői munka eredményeként minden évben új hatóanyagokat, termékeket hoznak piacra.
Az őszi gabonavetések határozottan növekedtek, kb. 1,6 millió ha kalászos területet becsülnek. Az Alföldön nagyobb arányban nőtt az őszi kalászosok vetésterülete, a napraforgó helyzete stabil, így további területnövekedés várható a tavalyi évhez képest, az azonban kérdéses, hogy kukoricát mekkora területen vetnek idén a gazdák.
Kalászos növények növényvédelme
A szekszárdi kísérleti telep 28 év eredményeinek alapján, a kezeletlen kontroll és a kezelt parcellák eredményeit összevetve megállapítható, hogy védekezés nélkül átlagosan kb. 1,5 tonna termésveszteség az, ami a kórokozók számlájára írható. Ezek a kórokozók elsősorban a sárga- és vörösrozsda, ill. a fuzárium.
Hazánkban nem jellemző a kalászos monokultúra, de helyenként előfordul. A kényszer szüli ezeket a helyzeteket, aminek eredménye, hogy a fahéjbarna levélfoltosság határozottabban megjelenik.
A kalászosok gombabetegségei ellen 3 időpontban szükséges védekezni:
T1 – Kora tavaszi védekezés, a bokrosodástól a 3 nóduszos állapotig – Lisztharmat, sárgarozsda, szeptória ellen fontos elvégezni ezt a védekezést, mert megalapozza a sikeres növényvédelmet a szezonban.
Tavasszal a védekezésnek két környezeti tényező lehet a gátja. Az egyik az eső, ami lemossa a növényvédő szert a levelekről, ha nem jut be elég gyorsan a levél viaszrétege alá. A másik az alacsony hőmérséklet lehet, mert az azol molekulák hatékonysága 13 °C alatt jelentősen csökken.
T2 – Zászóslevél kiterülésének időszaka – Kiemelt fontosságú védekezési időszak, a terméseredmény szempontjából kedvező, ha a zászlóslevelet minél hosszabban zölden tudjuk tartani.
T3 – Kalászfuzárium elleni védekezés ideje – Nagyon fontos a kijuttatástechnika, mert egy függőleges felületre kell permetezni. A kalászfuzárium ellen a protiokonazol hatóanyag a leghatásosabb, de a növényvédőszer-formuláció nagy arányban tudja javítani a hatékonyságot. A toxincsökkentés kulcsa a védekezés időzítése, mely a teljes virágzás időszakában a leghatékonyabb.
Kalászos növények növekedésszabályozása, szárszilárdítása
Az őszi árpa rendkívül érzékeny a megdőlésre, vékony a szára, nehéz a kalász, különösen a nyolcsoros árpák esetében. Őszi árpát szárszilárdítás nélkül nagyon kockázatos termeszteni.
A napraforgó növényvédelme
A napraforgó növényvédelmét három szakaszra lehet osztani:
Vetéstől az intenzív növekedés időszakáig – Kiemelten fontos ebben az időszakban a gyomirtás. A tervezés, a hatékonyság fontos sarokpontja a megfelelő időzítés. A napraforgóval együtt kelő gyomokat minél gyorsabban ki kell kapcsolni a sikeres termesztés érdekében, hiszen a korai gyomkonkurencia 7-10 nap alatt 20%-os kárt is okozhat.
Intenzív növekedés időszaka – Az intenzív növekedés eredményeképpen a levelek záródnak, és ha korábban a gyomirtás nem volt megfelelő hatékonyságú, akkor ebben az állapotban már csökkent hatékonysággal lehet elvégezni. A korai, szárat támadó kórokozók elleni védekezésre ez a legalkalmasabb időszak. Ilyen kórokozók a fóma, alternária, fehérpenész. Csak megelőző szemlélettel tudunk megfelelően védekezni, gyógyításra nincs mód.
A növekedésszabályozással a növények magasságát tudjuk kontrollálni, az így kialakuló homogén állomány későbbi növényvédelme és betakarítása is könnyebb, hatékonyabb.
Termésképződés időszaka – A tányéron megjelenő betegségek esetében is csak a preventív szemlélet jelent hatékony megoldást, legyen szó akár szklerotíniáról, verticilliumról vagy rizopuszról.
Kutatás-fejlesztés és eredményei
A BASF a nettó árbevételének 10%-át minden évben kutatás-fejlesztésre fordítja. A hatóanyagok ilyen tudatos és folyamatos fejlesztése tartja az élvonalban az idén 160 éves céget. A hatóanyagok mellett ugyanolyan fontos a formulációk fejlesztése is.
A mai modern gombaölő szerek (Revysol®, Xemium®) biológiai hatékonysága soha nem látott magas szintet képviselnek, azonban oldatba juttatásuk és oldatban tartásuk már nem olyan egyszerű. Ezért van az, hogy ezek a készítmények már alig tartalmaznak víz fázist, helyette – a hatóanyag mellett – a legmodernebb adjuváns rendszerek segítik az oldhatóság, terülés, növénybejutás és hatáskifejtés folyamatait.
A hatóanyagokhoz hasonlóan ezen adjuváns rendszerek pontos összetételét is titok övezi. A készítménynek minden körülmény között hatékonyan kell működnie, ill. egészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak is meg kell felelnie. Ezeknek a kihívásoknak, feltételeknek a növényvédő szerek a megfelelő formulációval, adalékanyagok alkalmazásával tudnak megfelelni.
A fejlesztések mindenkori célja a hatékonyság növelése a változó környezeti és szabályozási körülmények között. Erre törekszik a BASF a hatóanyagok és a formulációk terén folyó kutatás-fejlesztési munkájával.
A képek a szerző saját felvételei.
