Erdei túráink során gyakran találkozhatunk a vadon élő bogyós cserjéken kusza fehér szövedékkel az ágak között. Gyakran előfordulnak ezek a fészkek az eperfákon, és a bodzacserjéken is.
A nemes bodza termőterülete évről évre növekszik hazánkban, a benne rejlő flavonoidok, színanyagok miatt. A felmelegedés hatására egyre több helyen szaporodik fel a lassan 84 éve velünk élő amerikai fehér medvelepke. Mekkora veszélyt jelent a hazai bodzásokra, szükséges-e a késő nyári, korai őszi időszakban még védekezni ellene? A következőkben ezeket a kérdéseket vesszük górcső alá.
Az amerikai fehér medvelepke (Hyphantria cunea) egy olyan invazív kártevő, amely mesterséges úton került a Kárpát-medencébe. Sok más kártevővel együtt valamilyen élelmiszerrel vagy növényi szaporító anyaggal jutott hazánkba.
Sokan „szövőlepkeként” is aposztrofálják a hernyók által készített fészek miatt. Alapvetően egy rendkívül polifág kártevőről beszélhetünk, melynek jelenléte már az egész világon kihívást jelent a gazdálkodók számára. Európától egészen Új-Zélandig megtalálhatóak az egyedeik.
A felmelegedés hatására már hazánkban is áttelel, gyakran felismerhető a kárképe a tarra, vagy vázra rágott levélnyelekről. Az igazi kártevő maga a lárva, amely a bábozódás előtt nagy mennyiségű szerves anyagot vesz magához a sikeres fejlődéshez és az azt követő párzáshoz.
A bábként telelő kártevőnek hazánkban 2 nemzedéke van, és az első lepkéknek április végén kezdődik a párzása, a hatékony állománygyérítés ebben az időszakban lehet a leghatásosabb. A 2. nemzedék nyár végén, szeptember elején jelenik meg, és gyakran a nagy számban fellelhető fészkek miatt indokolt lehet egy állománypermetezés beiktatása.
A nemes bodzát (Sambucus nigra) hazánkban a 1990-es évek óta termesztik, mára közel 6000 ha felületen. Ez a bogyós gyümölcs az ellenállósága és az értékes termése miatt perspektivikus kultúraként vált ismertté a hazai gazdálkodók között.
Az előre megtervezett ültetvények idővel azonban egy zárt, szabályos, homogén állományt eredményeznek. Ez pedig tökéletes közeget biztosít a kártevő felszaporodásához. A tavaszi védekezés a legfontosabb, ugyanis hazánkban a bodza betakarítása augusztus 2. hetétől kezdődik.
Azonban a 2. rajzás éppen a szüret idejére esik, így a növényvédelmi beavatkozás szinte már lehetetlen. Hiszen minden rovarölő szer rendelkezik élelmezés-egészségügyi várakozási idővel, röviden É.V.I.-vel.
A bodza értékesítése során pedig sok esetben permetezési naplót, listát kell a termelőnek a feldolgozó üzem részére átadni, amelyben szerepel azon felhasznált szereknek a listája, amelyet a bodza termesztése során felhasznált. Tehát nem kerülhet a bodza értékesítésre, amíg le nem bomlott szermaradványt tartalmaz.
Ezért is kiemelten fontosak a tavaszi megfigyelések, és a kártevők elleni védekezés pontos tervezése és betartása. Érdemes az ültetvényt a nyár folyamán szemrevételezéssel ellenőrizni, és a hernyófészkeket levágni, megsemmisíteni. Átvizsgálni a fasorokat, árokpartokat, környező erdőszegélyeket, mert gyakran az árnyékos bolygatatlan területeken is fellelhetőek ezek a fészkek.
Magyarországon több száz tápnövénnyel rendelkezik az amerikai fehér medvelepke, az enyhe telek hatására pedig csökkent a faj mortalitása a téli hónapokban. Kezdetben csak a levelek fonákán kezd el hámozgatni a hernyó, később azonban az egész hajtást összeszövi.
A hernyók szőrösek, színesek, könnyen fel lehet őket ismerni. Ellentétben néhány szövőmoly hernyójával, amelyek szőrtelenek, távolról viszont összetéveszthető a szövedék. Az imágó szinte teljesen fehér, bizonyos egyedek fekete foltosak. A szárnyak csatlakozásánál egy prémes bundára hasonlító fehér pamacs található, a testhossz átlagosan 11-13 mm, a szárnyfesztáv ennek közel a duplája.
A védekezés első lépése a csapdázás és a megfigyelés, ehhez ma már rendelkezésre állnak a szexferomon csapdák, amelyeket április közepétől helyezhetünk ki a gyümölcsösökbe. A csapdában lévő imágók megjelenése után a következő 10 napban kell a kémiai növényvédelmet beiktatnunk. Biológiai növényvédelem során alkalmazhatunk számos Bacillus thuringiensis törzset, amely lárva stádiumban a leghatékonyabb.
A megfelelő védekezéssel sikeresen visszaszoríthatjuk ezt a különlegesen veszélyes kártevőt, amely 2007-ben már a karantén kártevők listájára is felkerült.
