A mainzi Johannes Gutenberg Egyetem munkatársai felhasználták a már jól ismert, egyes kártevő rovarok ellen régóta használt Photorhabdus luminescens nevű baktériumot bizonyos, a növényeket megbetegítő gombák leküzdésére is.
A biopeszticid alapjául szolgáló baktérium megtámadja a kártevő gomba micéliumát (gombasejtek által alkotott gombafonalak szövedékét), azáltal, hogy lebontja a sejtek falának kitintartalmát. A kutatás eredményei sokat vethetnek a latba, különös tekintettel a gabona-egészségügy területén. A szakemberek szerint az eredmények hozzájárulhatnak a környezetkímélő növényvédelem eszköztárának bővítéséhez.
A környezeti ártalmak közvetetten, vagy közvetlenül hatást gyakorolnak a gazdasági haszonnövények termésképzésére, így az élelmezésbiztonságra is, melynek a tendenciózusan növekvő globális populáció szempontjából nagy jelentősége van. A mezőgazdasági hasznonnövények terméskieséséért első sorban a gyomok, kártevők, fitopatogén gombák, illetve a bakteriális és vírusos fertőzések jelenléte tehető felelőssé. Az európai uniós szabályozások folytán az eddig bevált, és széles körben alkalmazott kémiai növényvédő szerek felhasználását jelentős korlátozások övezik, így a biológiai növényvédelmi technológiák egyre nagyobb teret nyerhetnek. Az előbbi technológiák nem kívánt környezetterhelést, az élő, és egyben nemcsak célszervezetekre, valamint a talajra gyakorolt kedvezőtlen hatások kockázatát hordozhatják, amelyek miatt egyre nagyobb kereslet mutatkozik a kímélőbb, biológiai készítmények iránt.
A fenntarthatóbb megoldások közé tartozik a már említett, rovarlárvákat fertőző Photorhabdus luminescens baktérium is, mely szimbiózisban él bizonyos fonálférgekkel. A fonálférgek behatolnak a kártevő rovar lárvájába, így utat nyitva a baktériumok számára is. A baktériumok toxinokat bocsátanak ki, amelyek végül a lárva pusztulásához vezetnek (Érdekesség, hogy a toxintermeléssel egyidejűleg a baktériumok (ahogy azt a faj neve is jelzi) egy biolumineszcensz vegyületet, az úgynevezett luciferáz enzimet is termelnek, amely hatására az elpusztult lárva világít.).
Megközelítőleg két évvel ezelőtt a kutatók felfedeztek egy olyan baktériumtörzset, amely ugyan nem képes szimbiotikus együttélésre a fonálférgekkel, de képes életben maradni a talajban. A kutatócsoport szerint ezek a baktériumok alkalmasak gombafertőzések visszaszorítására is.
A Ralf Heermann professzor által vezetett mikrobiológus-csoport eredményei szerint a Fusarium graminearum nevű fitopatogén gomba fertőzését a baktériumok megakadályozhatják, mivel kolonizálják a gombafonalakat, és lebontják azok kitintartalmát. A tudósoknak sikerült azonosítaniuk a folyamatért felelős molekuláris mechanizmust is, amely során a kitináz nevű enzim és egy további kitinkötő fehérje játszik fontos szerepet. Ezek a molekulák teszik lehetővé, hogy a baktériumok feloldják a gombasejt struktúráját, pontosabban annak sejtfalát, és hatékonyan gátolják a gombák további növekedését.
Az eredeti cikk a sciencedaily.com oldalán olvasható.
