Az ősz érkezése nem jelenti azt, hogy gondoskodás nélkül kell hagynunk a házikert diófáit. Sajnos az év korai levélszáradást, és lombhullást eredményezett kertünk páratlan díszein. Mi a teendő az ősz beköszöntével?
A növényvédelemtől mentes óbudai megfigyelőkertben található diófa ugyanazokat a tüneteket mutatja, mint az ország egyéb diófáinak zöme: a legnagyobb ,,sláger” a nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa) kártétele volt, de az elmúlt egy-két évben mintha csökkent volna előfordulása.
A fára függesztett sárga ragacslappal, a fúrólegyeket és cseresznyelegyet vonzó illatanyaga segítségével követhető nyomon a kártevő rajzása.
A csapadékos idő hatására megjelentek azok a gombás és bakteriális betegségek is , amelyek jelentős problémát okoztak. Korábban hullott a dió levele, több helyen látható a dió gnomóniás betegségének (Gnomonia leptostyla) levéltünete kiszürkülő közepű foltokkal. Maga a baktériumos fertőzés is mutatja jelenlétét: levélérbarnulással kezdődik és levélhullást is eredményezhet.
A dió szemölcsös gubacsatka (Aceria tristriata) ellen védekezni ebben a vegetációs időszakban már nem tudunk, valószínűleg már a rügypikkelyek alatt várják a tavaszt, hogy onnan indíthassák élettevékenységüket a következő évben, és megkeressék a letelepedésükre legalkalmasabb területet.
Teendőnk: 50%-os lombhullásnál érdemes egy rezes lemosópermetezést végezni, és akár megismételni tavasszal is. Súlyos gubacsatka-fertőzés esetén érdemes egy olajos lemosó permetezést végezni rügypattanáskor a kirajzó, ám szabad szemmel nem látható atkák ellen. Amikor gubacsot képeztek a kártevők, a védekezéssel elkéstünk, hiszen a gubacson nem hatolnak át az atkaölő készítmények.
A tanács Zsigó György növényorvos hozzájárulásával készült.