A nyár beköszöntével a hazánkban legnagyobb felületen, körülbelül 1,3 millió hektáron termesztett szántóföldi kultúra, a kukorica károsítói is megjelennek. Igazság szerint a kukoricának nincs túlzottan sok ellensége, és az állati károsítók ellen általában eléggé ritkán szoktak a gyakorlatban védekezni.
Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül a takarmánykukoricánál sokkal nagyobb értéket képviselő csemegekukorica és vetőmag-előállítás problémái mellett. Ezeknél egyes károsítók fellépése súlyos gazdasági kártétellel járhat, és az állományokban a kártevők elleni védekezés bizony szükséges és sokszor elengedhetetlen.
A rezidens kártevő
A kukoricát támadó lepkefélék közül a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) az, amelyre általában először gondolunk, bár ezzel a kártevővel viszonylag ritkán találkozhatunk. Rezidens jószág, mivel populációi nem nagyon migrálnak, és szinte mindig (sajnos) nagy létszámú populációja található az országban. Ez utóbbi tény azonban az elmúlt évben szerencsére megváltozott. A kukoricamoly évente kettő, az ország legdélibb területein három nemzedéket képes felnevelni, és fejlett hernyó alakjában telel át a kukorica szártövének belsejében.
A kukoricamoly alapvetően a kukorica szárának károsítója. Fentről lefelé haladva rág a szárban, de a szárcsomók kemény szöveteit általában nem képes átrágni. Így az ilyen pontokon kirágja magát a szárból, majd a nódusz alatt ismét visszarágja magát a szárba. Bár nagyobb egyedsűrűség esetén maga a közvetlen kártétel is mérhető a termést tekintve, a kukoricamoly károsítása sok esetben a közvetett kártételek miatt lehet jelentős. A rágások által keletkezett sebek kiváló fertőzési lehetőséget nyitnak a különböző Fusarium fajok számára. Ez – hasonlóan a fuzáriumos szártőkorhadáshoz – a szár meggyengülését, eltörését okozhatja, amelynek során a száron levő kukoricacsövek a földre kerülve tetemes termésveszteséget jelentenek.
A csemegekukorica esetében sokkal rosszabb a helyzet. A hernyók gyakran belerágnak a csövek torzsájába is és egy ilyen, hernyóval feldíszített csövet senki sem hajlandó megvásárolni. Ebben az esetben már a kártevő puszta jelenléte elég ahhoz, hogy jelentős mértékű gazdasági kárt okozzon.
A kukoricamoly számára a 2022. évi súlyos aszály komoly problémát és populációcsökkenést okozott. A peték és a fiatal, a növény belsejébe még be nem jutott hernyók tömegesen pusztultak el a hőség és a rendkívül durva légköri aszály következtében. Mivel ez a kártevő oligofág, azaz a kukoricán és a kenderen kívül nem nagyon tud más, alternatív tápnövényen kifejlődni, ez a katasztrofális évjárat jó néhány évre visszavetette ennek a veszélyes károsítónak a népességét.
A vándorló károsító
A kukoricamollyal ellentétben a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) hazánkban csak kis létszámban és meglehetősen alacsony túlélési rátával tud áttelelni báb alakban. De erre a károsítónak nem is nagyon van szüksége. Igazi vándorlepke lévén az imágók populációi folyamatosan mozgásban vannak Dél- és Észak-Európa között.
A lepkék mindig olyan helyekre igyekeznek eljutni, ahol bőségesen találnak virágzó vagy fiatal terméseket érlelő növényeket. A károsító lárvái ugyanis kizárólag generatív növényi szerveken táplálkoznak. Az ilyen növényi szövetekben található tokoferol elengedhetetlenül szükséges később az imágók ivari éréséhez. Ennek hiányában a lepkék sterilek lesznek, és a szaporodási folyamat azon a területen megáll.
A gyapottok-bagolylepke rendkívül jól repül, és általában május környékén a meglehetősen kis létszámú hazai, áttelelt populációt délről, a Balkán irányából érkező, sokszor szélsőségesen nagy létszámú populáció duzzasztja fel. Ez a feromoncsapdákkal begyűjtött lepkék állapotából is jól érzékelhető. A hazai lepkék szárnyai alig használtak, javarészt épek, hibátlanok, míg a több száz kilométeres vándorlás után megérkezett déli, vándorló populáció egyedeinek szárnyai rendkívül kopottak.
A legnagyobb aszályt is túléli
A gyapottok-bagolylepke a kukoricamollyal ellentétben szélsőségesen polifág károsító. Bármilyen, számára nem mérgező növény szaporítószerveit elfogyasztja. Szinte mindent, amelyben tokoferol található. A kukoricát azért szereti nagyon, mert a nyár folyamán ez a leggyakoribb hazai virágos növény, másrészt a kukorica bibeszálai, majd a fiatal szemek könnyedén hozzáférhető, magas tokoferoltartalmú táplálékot jelentenek.
A gyapottok-bagolylepkét a kukoricamolyhoz hasonlóan szintén sokkolóan érintette a 2022. év szélsőséges szárazsága. A lerakott peték és a fiatal hernyók tömegesen pusztultak el a kiszáradás miatt, de egyéb gondok is sújtották ezt a kártevőt. A kukorica igen sok helyen még azelőtt elszáradt, hogy virágzatot fejlesztett volna. A szárazságban a kifejlődött csövek is nagyon gyorsan beértek, így a 2. és 3. nemzedék fiatal hernyói számára már ehetetlenül kemények, szárazak voltak.
Ilyenkor gyakori esemény, hogy a kártevő a másodvetéseken keres és talál ehető növényeket, de ebben az évben a másodvetések is kiszáradtak, vagy sokszor ki sem keltek. Ezzel éhezésre kárhoztatták a kártevőt.
Ennek ellenére a gyapottok-bagolylepkét sokkal kevésbé érintette tragikusan a két évvel korábbi rendkívüli aszály. Ennek oka a polifág jellegében és az obligát vándorló természetében keresendő. A kukoricamollyal ellentétben ez a károsító a kukorica hiányában bármit képes megenni, amelyben van egy kevés tokoferol. A virágzó muskátlitól a szőlőig nincs tőle semmi sem biztonságban. Ez fontos túlélési lehetőség a károsítónak.
A kártevő vándorló életmódja is segít a túlélésben, hiszen ha egy régióban szélsőségesen aszályosak, elviselhetetlenek a körülmények, akkor a többi régióban élő populációk még befoltozhatják az állományban keletkezett pusztulást. Az elmúlt évben ez csak némi késéssel jelentkezett, mivel a Balkán térségében a nyár kellőképp csapadékos volt, és a helyi növényzet a nyár elejére egyáltalán nem száradt el. Így a délről jövő migráns populáció létszáma is kisebb volt az elmúlt évben.
Ez az őszi időszakra megváltozott, és szeptember–október folyamán már a szokásos populációhoz hasonló méretű lepkesereglet vonult el délre. A gyapottok-bagolylepke számára tehát két lehetőség is volt (és van) a szélsőséges meteorológiai viszonyok kivédésére.
Sokkal kevesebb kukoricamoly, alig kevesebb gyapottok-bagolylepke várható
Az idei évben ennek megfelelően a szokásosnál jóval kevesebb kukoricamolyra és a szokásos mennyiségnél csak alig kevesebb gyapottok-bagolylepkére kell számítanunk. Fontos, hogy a kártevők megjelenését pontosan ismerjük, amihez a feromoncsapdák használata elengedhetetlen.
Az is lényeges, hogy mindkét kártevő esetében csak a fiatal hernyók ellen van esélyünk kellő hatékonysággal inszekticides védekezést végezni. Erre a legjobb lehetőségünk mostanság, a nyár elején, az első hernyónemzedék megjelenésekor nyílik. Később a különböző nemzedékek egybemosódása miatt már szinte minden fejlődési alak jelen lesz a kukoricásokban, és akkor az egy védekezés hatékonysága is sokkal kisebb lesz.
Hertelendy Péter
Her-Ba Kft.
