Növényvédelem
Növényvédelem

Előzetes vizsgálatok különböző vetőmagok ózonos kezeléséről

Előzetes vizsgálatok különböző vetőmagok ózonos kezeléséről

Agrofórum Online

A napi és a tudományos életben is egyre gyakrabban hallhatunk, olvashatunk az ózonról. Erős oxidáló hatása miatt számos kutatás foglalkozik vele, egyre több tanulmány található e témában. Felhasználási lehetőségei igen sokoldalúak: a terményfertőtlenítésen át az élelmiszerek és alapanyagaik kezelése, különböző termek, istállók, műtők, laborok fertőtlenítése és légterének csíramentesítésre, illetve csíragyérítésére is használják.

Egyik probléma, hogy kevés gyártó rendelkezik olyan ózongenerátorral, ami nagy mennyiségben, a kívánt koncentrációban képes az ózont előállítani. Az OzonExtrade Kft. ipari gépei óránként több ezer légköbméterben tudják a kívánt ózonkoncentrációt előállítani, kibocsátani. Az ózon előállítása a levegőből történik és a fel nem használt ózon a levegőbe távozik. Környezetbarát, az egészségügyi és munkaegészségügyi várakozási idő órákban mérhető.

A számos tanulmány ellenére sem találtunk olyat, amelyek speciálisan vetőmagkutatásokra irányulnak, így nem tudtuk, hogy az ózon magas koncentrációban milyen hatással lesz a vetőmagra, első sorban a csírázóképességre, életerőre. Kiindulásképpen azt vizsgáltuk, hogy az egészséges vetőmagot kezelve, az ózonnak milyen hatása van. A kísérletekhez szükséges ózongenerátor laboreszközt térítésmentesen az OzonExtrade Kft. biztosította az Alisca-Mag Kft. részére, kísérleti, illetve kipróbálási céllal (1. kép).

1. kép

A kutatás helyszíne az Alisca-Mag Kft. Vetőmagvizsgáló laboratóriuma volt. A berendezés segítségével többféle vetőmagot kezeltünk ózonnal. A kísérletek jelentős részében nem volt lehetőségünk az adott témakört tudományos alapossággal elvégezni, ezért az előzetes eredmények inkább általános szakmai tapasztalatok.

Ózon hatása a csírázóképességre

Egészséges, ellenőrzötten jól csírázó vetőmagot (kukorica, búza, borsó, mustár, olajretek, bab) ózonnal kezeltünk különböző koncentrációkban és behatási időkkel. Ezután vizsgáltuk az ózon csírázóképességre gyakorolt hatását. Eredményeink alapján a vizsgált fajok egészséges vetőmagjai – az általunk alkalmazott koncentrációban (50-180 ppm) és behatási időben (8-72 óra) alkalmazott ózonkezelések hatására – nem veszítettek jelentősen a csírázóképességükből. Statisztikai számításokat a kísérletek egyszerűsített kivitelezése miatt nem tudtunk végezni.

Kukorica, mustár, olajretek, homoki zab kezelése alacsony koncentrációval (60 ppm) és rövid behatási idővel (8-16-24 óra): a kezelés nem volt semmilyen károsító hatással a csírázóképességre, sőt, megfigyeléseink szerint kis mértékben növelte csírázó növény hajtás- és gyökértömegét.

Kukorica, mustár, olajretek, homoki zab, bab, borsó vetőmag kezelése 95 ppm ózonnal, 8-16-24 óra behatási idővel: vizsgálatainkból arra következtetünk, hogy az egészséges vetőmag magasabb ózonkoncentrációt is elvisel a csírázóképesség észrevehető csökkenése nélkül.

Kukorica, mustár, olajretek, homoki zab, bab, borsó vetőmag kezelése 95 ppm ózonnal, 24-48-72 óra behatási idővel: a kezelések hosszával a csírázóképesség csökkenéssel kell számolni, a csíranövények fejlődése vontatottabb volt, a behatási időtartam növekedésével csíranövények észrevehetően kisebbek lettek.

Ózon hatása a raktári károsítókra

Raktári atkát kezeltünk 60 ppm ózonkoncentrációval 8-16-24 órán keresztül. A 24 órás kezelés után minden atka elpusztult. 16 óra után az atkák harmada még élt, de a kezelést követő 24 órán belül valamennyien elpusztultak. A kísérletet üzemi szinten, konténerben is kipróbáltuk. Téli időben kezeltünk 1 konténer (kb. 400 kg) atkás olajretket 50 ppm ózonkoncentrációval 24 órán keresztül. Meglepetésünkre az atkák nem pusztultak el. Egy újabb konténert kezelve, 48 óra után elpusztultak a kártevők. A jelenséget elemezve arra következtetünk, hogy az atkák aktivitása – mint ismeretes – 10 °C alatt szünetel, anyagcseréjük lelassul, emiatt az ózon nem tudta kifejteni a kívánt hatást, így kétszer annyi idő kellett az atkák elpusztításához.

Gabonazsuzsok bogarakat kezeltünk 165 ppm ózonkoncentrációval és 8-18-24 óra behatási idővel. A „0” órás a kontroll csoport, amely nem kapott ózonkezelést. Az 1-2-3-4 csoportokat 20-20 egyed alkotta (4 ismétlés). Megvizsgáltuk, hogy a kezelések hatására mennyi volt az elhullás, mennyi maradt életben, és mennyi maradt életben a kezelést követő 24, illetve 48 óra elteltével (1. táblázat).

Kezelések Csoport Megjegyzés
1. 2. 3. 4.
0 óra
(kontroll)
0 0 0 0 kezelés alatt elpusztult
20 20 20 20 kezelés után élve maradt
20 20 20 20 kezelés után 24 óra múlva élő
20 20 19 20 kezelés után 48 óra múlva élő
8 óra 0 0 0 0 kezelés alatt elpusztult
20 20 20 20 kezelés után élve maradt
17 16 19 16 kezelés után 24 óra múlva élő
12 11 14 10 kezelés után 48 óra múlva élő
18 óra 16 14 13 16 kezelés alatt elpusztult
4 6 7 4 kezelés után élve maradt
0 2 1 0 kezelés után 24 óra múlva élő
0 0 0 0 kezelés után 48 óra múlva élő
24 óra 18 18 16 17 kezelés alatt elpusztult
2 2 4 3 kezelés után élve maradt
0 0 0 0 kezelés után 24 óra múlva élő
0 0 0 0 kezelés után 48 óra múlva élő
1. táblázat Ózonkezelés hatása a gabonazsuzsokra

A kezeletlen kontroll csoport egyedei egy kivételével életben maradtak. A 8 órát kezeltek valamennyien életben maradtak, 24 órával a kezelés után sem volt elhullás. 48 órával a kezelés után is kevesebb, mint a fele pusztult el. A 18 óra behatási idő után a kártevők harmada maradt életben a kezelés végéig, a kezelés után 48 órával valamennyi egyed elpusztult. A 24 órás kezelést a kártevők 10%-a élte túl, de a kezelés után 24 órán belül valamennyi elpusztult. Javasolt a magas ózonkoncentráció és a 24 órás behatási idő a raktári károsítók ellen.

Ózon hatása a kórokozókra

Egészséges, jól csírázó búzát fertőztünk laborkörülmények között fuzáriummal és kezeltük ózonnal (180 ppm, 12-24-48-72 óra). Ezt követően vizsgáltuk a csírázóképességét (ISTA módszer, 4 x 100 szem papírtekercsben, 20 °C, 70% relatív páratartalom), életerejét (Complex Stressing Vigour Test, 4 x 50 szem, 0,15%-os Neomagnol oldatban, 48 óra 20 °C, majd 48 óra 2 °C, végül 96 óra papírtekercsben, 20 °C-on, 70% relatív páratartalom melletti csíráztatás). Az eredményeket a 2. táblázat mutatja be.

Kezelések Csírázóképesség Abnormális Rothadt Életerő
(ép csíra, %) (%) (%) (%)
Kontroll 93 5,75 1,25 72
Fertőzött 63,25 27,25 9,5 61,5
Ózon 12 óra 86,25 7,75 6 74,5
Ózon 24 óra 78,75 15,75 5,5 68
Ózon 48 óra 79,5 14,75 5,75 65
Ózon 72 óra 88,75 7,5 3,75 66,5
2. táblázat Felületi fuzáriumfertőzés kezelése ózonnal

A jó csírázóképességű és életerejű búza vetőmag a fuzáriumfertőzés hatására jelentősen veszített csírázóképességéből, életerejéből. Az abnormális csíranövények száma a fertőzést követően ugrásszerűen emelkedtek. Az ózonkezelést követően ezek az értékek jelentősen javultak. Mindegyik kezelés hatására jobbak lettek az eredmények, de a ráfordított időt és csírázóképességet figyelembe véve a legkedvezőbb hatást a 12 órás kezelés során értük el.

Ha a fuzárium bejut a magba, a csírázóképességén az ózon valószínűleg nem tud segíteni, az a mag nem fog csírázni. Szerencsés esetben a feldolgozás során fajsúly szerint leválasztható a fertőzött mag. Nagy jelentősége lehet az ózonos kezelésnek, ha a fertőzés másodlagos, felületi. Ha a fuzáriummal szántóföldön fertőzött mag a betakarítás, szállítás, feldolgozás során egészséges magot fertőz meg, a végeredmény nagy valószínűséggel abnormális csíranövény lesz.

Ha a csírázóképesség vizsgálatnál sok az abnormális csíranövény, és fuzáriumfertőzésre utaló nyomokat tapasztalunk, segítség lehet az ózonos kezelés. Véleményünk szerint egy felületi fertőzés esetén egy vetőmagtétel csírázóképessége 5-15%-kal javítható lenne az ózon segítségével. Például egy 80%-os, alacsony csírázóképesség miatt visszautasított tétel 5%-os javulással már alkalmas minősítést kapna, így meg lehetne menteni a vetőmagot. Jelesül a fuzáriumos termény takarmányként sem kelendő portéka.

Végeztünk kísérleteket fuzáriummal szántóföldön fertőzött vetőmaggal is (szintén provokált fuzáriumfertőzés), de az eredmények nem voltak egyértelműek. Volt, hogy az ózonkezelés javított, de olyan is, hogy rontott az adott tétel amúgy is gyengébb csírázóképességén. A minta kis mennyisége miatt nem tudtuk azt fajsúlyszeparátoron átengedni. A pontos megállapításhoz további kísérletek szükségesek. Szántóföldi fertőzés esetén mindenképpen indokolt a vetőmagtételt egy fajsúly szerinti szeparátoron szétválasztani, hogy azok a vetőmagok ne kerülhessenek bele, amik már belülről is fertőződtek.

Pseudomonas-szal fertőzött bab kezelése ózonnal (160 ppm, 24-48-72 óra). A bab vetőmagtétel baktériumos fertőzöttség miatt alkalmatlan minősítést kapott. A bakteriológiai laboratóriumban a 72 órás ózonkezelés után nem tudták kimutatni a Pseudomonas jelenlétét a kezelt mintából. A rendelkezésre álló minta mennyisége nem tette lehetővé vizsgálatok ismétlését. A behatási idő növekedésével vontatottabb lett a csírázás, csökkent a csírázóképesség és jelentős mértékben csökkent a csíra- és gyökértömeg. Az eredmények alapján érdemes lenne tovább foglalkozni a témával. Elképzelhető, hogy van olyan koncentráció és behatási idő, amivel a baktériumot úgy sikerül elpusztítani, hogy a bab még ne szenvedjen nagyobb kárt.

Következtetések, javaslatok

Vizsgálataink arra engednek következtetni, hogy a vetőmag ózonos fertőtlenítésében/kezelésében nagy lehetőségek rejlenek, így folytatni kívánjuk a kutatásokat. Tapasztalataink szerint az egészséges vetőmag viszonylag hosszabb kezelési időt és magasabb ózonkoncentrációt elvisel anélkül, hogy a csírázóképesség csökkenésével kellene számolnunk (élő kártevő elpusztítása). A túl magas koncentráció (150-180 ppm felett) és hosszú behatási idő (48-72 óra) együttes jelenlétérére a csírázás vontatottá válik, a csíranövények fejlődése elmarad a kezeletlen kontrolltól. Megfigyeléseink szerint a gyengébb csírázóképességű vetőmagtételek érzékenyebbek az ózonra, ezért azok kezelése fokozottabb odafigyelést igényel. Megoldás lehet, hogy a vetőmagot átengedjük az ózonkezelés előtt egy fajsúly szerinti szeparátoron, ahol a kisebb, könnyebb (fertőzött, kevésbé érett, túl kis frakció) szemeket eltávolíthatjuk.

Kismértékű behatás esetében egyes fajokon csíra- és gyökértömeg növekedést figyeltünk meg az ózonkezelés hatására.

A raktári károsítók elpusztításában is perspektíva lehet az ózon fertőtlenítő hatása. A raktári atka viszonylag kis ózonkoncentrációban is rövid behatási idő alatt elpusztítható. Tapasztalataink szerint a gabonazsuzsok ennél ellenállóbb, de egészséges vetőmag esetében a vetőmag csírázóképességét nem rontja a zsuzsok elleni védelem ózonmennyisége.

Provokált fuzárium fertőzés estén nagyon jó eredményeket értünk el csírázóképesség visszaállítása terén. Ahol a fuzáriummal csak a magfelület fertőzött – és csírázóképesség vizsgálatnál abnormális csíranövényeket eredményez – az ózonkezelés hatására jelentősen javultak az eredmények.

Az ökológiai gazdálkodásban áttörés lehetne a vetőmagkezelésben az ózon használata, hiszen természetes anyagból egy természetes, igen erős fertőtlenítőszert állítunk elő, majd az újra természetes anyaggá bomlik. A munkaegészségügyi várakozási ideje órákban mérhető, a környezeti terhelés gyakorlatilag a felhasznált villamos energiára korlátozódik.

Eddigi tapasztalataink az ózonos fertőtlenítéssel kapcsolatban nagyon bíztatóak. A kísérleteket tovább kívánjuk folytatni, üzemi és laborkörülmények között egyaránt. Laborkísérleteinket szeretnénk tudományos alapossággal is kivizsgálni. Meggyőződésünk, hogy az ózonnak helye van/lesz a vetőmagszektorban.

Köszönetnyilvánítás:

Ezúton köszönöm az OzonExtrade Kft.-nek, hogy kutatási célból rendelkezésünkre bocsátotta az ózongenerátort, az Alisca-Mag Kft. laboránsainak szíves közreműködését, Ambrus Ágnes segítségét a bakteriológiai vizsgálatnál (BMKH Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Pécs) és Varga László Emese (MTA AKMI, Martonvásár) segítségét a fuzárium vizsgálatoknál.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Alma: megindult a varasodásfertőzés

2024. március 28. 12:40

Ha a márciusi időjárás átlagos lesz, már akár március 20-30. között számítanunk kell a varasodásfertőzés megindulására. Az előző év őszi fertőzése nyomán képződnek azok az áttelelő gombatestek, melyekben kialakulnak a tavaszi fertőzést elindító ivaros spórák.

Hasznos tanácsok a szója termesztéséhez

2024. március 28. 12:10

A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület szervezésében idén négy helyszínen nyílt lehetőség a hazai szójatermesztéssel kapcsolatos információk gyűjtésére, tapasztalatcserére.

Nyugtalanító: a növényvédő szerek jelentősen növelhetik az antibiotikum-rezisztenciát

2024. március 26. 13:10

Magyarország több száz pontján vizsgáltak két közegészségügyi szempontból kritikusnak számító baktériumfajt a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet kutatói.

Most igazán veszélyesek a fénybogarak

2024. március 26. 05:40

A repce már zöldbimbós, illetve helyenként sárgabimbós állapotban van. A bimbók belsejében a portokok java részben már kifejlődtek, így az éhes fénybogarak találhatnak bennük számukra kedvező táplálékot.

Hibridbúzák a SAATEN-UNION-tól: HYFI

2021. szeptember 8. 10:10

Azoknak ajánljuk, akik a legrugalmasabb vetésidejű búzahibridet keresik. Középérésű, univerzális típus, meghökkentő mennyiséget és kimagasló malmi minőséget nyújt.

A keresztesvirágúak földibolhái

2019. március 29. 10:37

A káposztaféléket már az ókori rómaiak is ismerték és nagyra értékelték, orvosságként tisztelték és a szegények orvosának titulálták. Jelentőségét nem véletlenül ismerték el, a hazánkban is évszázadok óta termesztett káposztafélék élettani szempontból számos előnyös tulajdonságokat hordoznak, magas a vitamin- (B1, B2, K1 és C), az ásványianyag- és a rosttartalmuk, így kedvelt élelmiszernövények.

Vetőmagadománnyal segíti az anyaország a kárpátaljai magyar gazdákat

2023. március 30. 12:38

Magyarországi gazdák és agrárcégek vetőmagadománya is segíti a kárpátaljai magyar gazdákat a tavaszi vetési munkák során. Az 500 zsáknyi adományt március 28-án adták át Beregszászon.

Aprómagtermelőké a jövő (1.)

2021. március 17. 08:18

Nézzük meg, hogy a három legnagyobb területtel rendelkező zöldtrágya keverék komponens esetében hogyan alakultak a vetőmag-előállítással kapcsolatos adatok hazánkban.