A KWS 160 éve dolgozik azon, hogy az európai termelők a lehető legjobb minőségű vetőmagot juttassák a talajba, húsz éve pedig Magyarországon is nagyon komoly nemesítői, fejlesztői és értékesítési munka indult el a vállalaton belül. Ezt a jubileumi évfordulót ünnepelte partnerei körében a KWS Magyarország Kft. december elején, Budapesten.
A KWS az első évtizedek során a cukorrépában tudott kiváló genetikájú növényeket nemesíteni. Mára azonban a repcék is a legnépszerűbbek közé tartoznak, gondolhatunk például az UMBERTO KWS-re, ami mellett kukoricában is folyamatos a fejlesztés. Napjaink újdonságai között van például a KWS SMARAGD, a KWS KASHMIR, a KWS DURANGO vagy éppen a KWS BELLAVISTA. A kozármislenyi napraforgó-nemesítő állomás megnyitását követően pedig a vállalat a másik nagy olajos növény esetében is visszatért a piacra.
A KWS számára tehát az elmúlt 20 év igazi sikertörténet a magyar vetőmagpiacon, sőt régiós tekintetben is kiemelkedő. A jubileumi rendezvényen ezekről a témákról Kiss Csaba dél-kelet-európai régióigazgatóval beszélgettem.
Igazi ünnepi hangulat kíséri a KWS jubileumi rendezvényét, ami nem véletlen, hiszen az elmúlt 20 évben rengeteg sikert könyvelhettetek el. De mit jelent ez a régióból vagy éppen Európából figyelve?
A KWS Magyarország Kft. a térség legrégibb leányvállalata, 1999 óta vagyunk jelen Magyarországon. A kezdetekben a már meglévő fajtáinkkal kereskedtünk a hazai és a környező piacokon, ám ez néhány éven belül megváltozott. Az első nemesítő állomásunkat 2002-ben, Muronyban hoztuk létre, ami egy nagy mérföldkő volt. Innen ma már 30 kukoricánk kerül ki a régiós piacra, így hazánkba is. 2014-ben pedig Kozármislenyben alapítottuk meg a napraforgó-nemesítő állomásunkat. Ez az év a cégünk életében az újrakezdésről szólt, és büszkén mondhatom, hogy ennek jegyében 2018-ban már bevezethettük az első hazai nemesítésű napraforgónkat.
Ezek szerint a régióban kiemelkedőnek tekinthető a magyar piac?
Ha a magyar vetőmag-piacot összehasonlítjuk a régióssal, akkor azt látjuk, hogy a hazai termelők igényesek a genetikára, a csávázószerekre, és sokkal fejlettebb az agrotechnikájuk. Összességében egy fejlett, de még mindig fejlődő területről beszélünk. Azt fontos kiemelni, hogy régiós kitekintésben nagyon diverz képet láthatunk. Párhuzamosan vannak jelen az állati erő vagy kisgép által megművelt földterületek, valamint az adatvezérelt, műholdas rendszeren alapuló, dróntechnológiát is alkalmazó gazdaságok.
De érdekesség, hogy Dél-Kelet-Európában még mindig nem 100 százalékos a hibridtechnológia. Sok helyen gazdákat tudunk még meggyőzni arról, hogy hibrid vetőmagot alkalmazzanak. Magyarországon természetesen ez már nem fordulhat elő, de Szerbiában és Romániában összességében félmillió hektáron jelenleg is F2, úgynevezett fogott magot vetnek vissza a gazdák.
A régiót és a hazai leányvállalatot hogyan helyezhetjük el a KWS nagy családján belül?
A KWS 160 éves, és alapvetően a cukorrépa nemesítésével kezdte a tevékenységét. Az ’50-es években indult meg a munka a kukoricával, ami annyira sikeres volt, hogy a silókukoricát termelő vidékeken, például Németországban, Észak-Nyugat Európában hamar népszerűek lettek a KWS vetőmagok. Mára világszerte 5000 ember dolgozik a vállalatnál, ebből 3000 Európában. Ha Dél-Kelet-Európát nézzük, akkor 260 munkatársunk van, ami tehát majdnem az európai csapat 10 százaléka. Ebből is látszik, hogy a terület mennyire fontos a KWS számára. Magyarországon mostanra győri központtal 54 munkatársunk dolgozik az értékesítés, a logisztika és a kutatás-fejlesztés területén. Ezek viszont a számok, ennél sokkal többet mond el a régióról, hogy önellátók vagyunk a vetőmag és a nemesítés tekintetében.
Bár most az elmúlt 20 évet ünneplitek, ilyenkor az ember nyilván a jövőbe is tekint. Milyen fejlesztési irányok lesznek a következő esztendőkben?
Azt látjuk, hogy a magyar piacon két komoly fejlesztési irány mutatkozik. Az egyik a nagyon magas szintű technológia mellett, kiváló körülmények közé vetett vetőmag. A másik a közepes minőségű vagy stresszel küzdő területek, az aszályos, lazább talajok agrotechnológiája. Ezekre fejlesztjük a genetikáinkat, a cél, hogy mindkét szegmenst ki tudjuk szolgálni.
Elhangzott az aszály kifejezés, ami biztosan nagyban befolyásolja a nemesítési munkát és annak irányát.
A KWS a vetőmagos cégek között egy közepes méretű vállalat, de a kutatásra és fejlesztésre szánt forrásainknak köszönhetően az egyik legkimagaslóbb nemesítő állomásrendszerrel rendelkezünk a régióban. Hisszük, hogy a helyben nemesített növények sokkal könnyebben, sokkal jobban tudnak alkalmazkodni, adaptálódni a helyi klimatikus körülményekhez. Ha csak 10 évre tekintünk vissza, láttunk mindent. Az elmúlt 100 év legcsapadékosabb idénye volt a 2010-es, az elmúlt 10 év esőben leggazdagabb nyara pedig a 2014-es esztendő. Akadtak aszályos időszakaink 2011-ben, 2012-ben, 2013-ban és 2017-ben is. Ezekből fakadóan vetőmaghiány is volt a piacon. Ha az Országos Meteorológiai Szolgálat adatait nézzük, akkor azt is látjuk, hogy az elmúlt 100 évben folyamatosan nő a hőösszeg, valamint a meleg éjszakák száma, a nyári hónapokban emelkedik az átlaghőmérséklet, és ezzel párhuzamosan az átlagos éves csapadékmennyiség évről-évre csökken. Erre mindenképpen megoldást kell találnunk, méghozzá a nemesítőknek és a gazdálkodóknak közösen. Mi, a KWS-nél is ezen dolgozunk, gondolhatunk például a ClimaControl3 hibridekre.
A repce és a kukorica esetében már jól ismert a KWS nemesítési programja, az utóbbi években pedig visszatértetek a napraforgó piacára is. Viszonylag új irány ugyanakkor a szemes cirok. Azt látom, hogy folyamatosan nő e takarmánynövény vetésterülete.
A cirok egy fontos növény, főleg, ha hosszútávú stratégiában gondolkodunk. Mint arról beszéltünk már, a klímaváltozás miatt komoly kihívások előtt állnak a termelők. Azokon az aszályos területeken, ahol a kukorica elveszítheti a gazdaságosságát, könnyen elképzelhető, hogy a gazdálkodók egy része a cirokra vált, hiszen az jobban viseli a szárazságot. Éppen ezért a KWS is tud ajánlani cirok vetőmagot a partnereinek, és a további fejlesztések természetesen a háttérben folyamatosan zajlanak.
