Növényvédelem
Növényvédelem

Engedélyezéstől a göngyöleg visszaváltásáig – Növényvédelmi aktualitások az AGRYA rendezvényén

Engedélyezéstől a göngyöleg visszaváltásáig – Növényvédelmi aktualitások az AGRYA rendezvényén

Agrofórum Online

Növényvédelmi szabályozás – Termelői kihívások címmel rendezett szakmai kerekasztal beszélgetést május 29-én az AGRYA, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége. Az esemény pontos megnevezése Fiatal Gazda Obszervatórium volt, ami műfaját tekintve egy központi téma – jelen esetben a növényvédelem – köré szerveződő beszélgetés, közös gondolkodás volt. A rendezvény fő céljai között szerepelt a növényvédelem aktuális kihívásainak megvitatása és az őszi nemzetközi Fiatal Gazda Konferenciára készülve témajavaslatok megfogalmazása is.

A Fiatal Gazda Obszervatóriumon három előadás hangzott el. Jordán László a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnökhelyettese az integrált növényvédelem hazai szabályozásából adódó, gazdálkodókat érintő előírásokat ismertette. A növényvédőszer-korlátozások hatásairól, a termelőket érintő kihívásokról Szalkai Gábor, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezető igazgatója beszélt, majd a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértője, Sztahura Erzsébet az egyes támogatások és a növényvédőszer-használat témakörét mutatta be. Ezt követően a felkért hozzászólók – József Csilla, Syngenta Kft., Kleofász Mátyás, Bayer Hungária Kft. és Polgár Ákos, növényorvos, gazdálkodó – közreműködésével zajlott az a kerekasztal-beszélgetés, ahol fiatal gazdák és a növényvédelmi szakma képviselői vettek részt. A rendezvény moderátori szerepét Dr. Weisz Miklós, az AGRYA társelnöke vállalta el.

Új csávázószer a piacon a repce fiatalkori kártevői ellen

Az integrált növényvédelmi technológia egyes elemeinek összehangolt alkalmazásához elmélyült szakmai tudásra van szükség. A szakmai késztetés, a gazdasági elvárások és a társadalmi nyomás is növényvédő szerek fenntartható használatának irányába hat. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy egyelőre még irreális az integrált irányelvek maradéktalan betartásának megkövetelése az agrárium minden egyes szereplőjétől, ezért jelenleg célként az fogalmazható meg, hogy törekedni kell mindenkinek az integrált növényvédelem alapelveinek betartására. Az integrált növényvédelem jogszabályi környezetét a 128/2009-es EK irányelv és 43/2010-es FVM rendelet alkotja. Az irányelv előírásai számos témakörre terjednek ki. Ezek között szerepel a Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Terv megalkotása, a képzéseket érintő kérdések, a kijuttató berendezések vizsgálata, a légi növényvédelem, az integrált védekezés, a peszticidek felhasználása védett területeken, objektív mérésre alkalmas mutatók kidolgozása, tájékoztató kampányok. A közelmúltban zajló, az irányelv előírásainak hazai bevezetését, alkalmazását érintő európai uniós audit során tovább csiszolódott a szabályozási környezet. A permetezőgépek felülvizsgálatára vonatkozó új szabályozást lehetővé tevő rendelet megjelenése év végére várható – mondta el Jordán László, majd hozzátette, hogy a rendeletnek kompatibilisnek kell lenni a külföldi szabályozással. Erre az export miatt van szükség, illetve azért fontos, hogy el tudják fogadni az egyes országok egymás felülvizsgálati eredményeit.

Jordán László – Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Ezt követően a növényvédőszer-engedélyezések és -visszavonások témájával folytatódott az előadás. A tudomány folyamatosan fejlődik, ezért néhány év elteltével bizonyos kémiai anyagok vonatkozásában új kutatási eredmények születhetnek (jó példa erre a DDT), tehát a hatóanyagokról megfogalmazott álláspontokban változás következhet be. Ez az oka annak, hogy az engedélyek 5-15 évre szólnak. Ezt követően felülvizsgálatra van szükség, aminek eredményeképpen újabb engedélyt kaphat a szer. Példaként szerepelt a glifozát, amely az objektív kockázat értékelés és az egyéb irányú megfontolások alapján, kompromisszumos megoldásként további 5 évre kapott engedélyt. A neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek szükséghelyzeti engedélyezése hazánk számára sikertörténet. A jövőben azonban repcében nem kapják meg e hatóanyag-csoportba tartozó növényvédő szerek a szükséghelyzeti engedélyt. Mindez arra vezethető vissza, hogy egy új készítmény jelent meg a piacon, a Lumiposa, amely szintén a repce fiatalkori kártevői ellen nyújt védelmet. A búza idei vetésének idején még érvényben lesz a szükséghelyzeti engedély a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerekre, de jövőre ezek felhasználása már kérdéses. Végül a klórpirifosz hatóanyagú készítményekkel kapcsolatos változásról esett szó. Európai uniós felülvizsgálat eredményeként e hatóanyag szermaradék határértékét csökkentették a fogyasztói kockázatnak való megfelelés érdekében. A változás következtében viszont bizonyos kultúrákból ki kellett vezetni, mert az engedélyezett dózisnál már nem volt hatékony az alkalmazása.

Növényvédő szerek nélkül a veszteség megduplázódna

A globális terméshozam 40%-át évről évre elpusztítják a különböző kártevők és kórokozók. Ez az arány megkétszereződhet növényvédő szerek használata nélkül. A növényvédőszer-gyártók érdekképviseletét ellátó Növényvédelmi Szövetség küldetése a felhasználók és a fogyasztók tájékoztatása a növényvédő szerek biztonságos felhasználásáról, különös tekintettel a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokra, az emberi egészségre és a környezet védelmére, továbbá élelmiszer-biztonsági kockázatok csökkentésére – kezdte előadását Szalkai Gábor. A növényvédő szerek felelős használatának érdekében, valamint a lakosság tájékoztatására a Szövetség országos kampányt indított Vele vagy nélküle címmel. Egészséges párbeszédre, partneri viszony kialakítására törekszenek az ökológiai gazdálkodást folytatókkal is, hiszen a biotermesztés fontos társterületként hozzájárul az integrált növényvédelmi megoldások hatékonyságának javulásához. A Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője felhívta a figyelmet arra is, hogy a közeljövőben körülbelül 70 növényvédőszer-hatóanyag visszavonása várható. Ennek hatása – a legpesszimistább jövőkép alapján – a következőképpen fog alakulni: világszinten 100 ezer tonna búza, 550 ezer tonna kukorica és 850 ezer tonna napraforgó terméskiesére kell számítani.

Szalkai Gábor – Magyar Növényvédelmi Szövetség

Környezetvédelemi szempontok erősödése

Sztahura Erzsébet a növényvédőszer-használat és az agrártámogatások összefüggéseit elemezte. Elmondta, hogy 2018-tól a táblaszintű ökológiai jelentőségű területeken tilos a növényvédő szerek használata (parlag, másodvetés, nitrogénmegkötő növény, erdő menti hektársávok). A zöldítés kapcsán növényvédőszer-használati tilalom a csávázott vetőmag használatára is kiterjed és az ökológia gazdálkodásban használható szereket sem szabad használni. Az európai uniós vegyszermentességi előírások zöld kezdeményezés alapján valósultak meg az ökológiai fókuszterületen. Ismertette a mindenkire vonatkozó követelményeket és az önkéntesen vállalható szabályokat. A KAP 2020 kapcsán kifejtette, hogy a környezeti fenntarthatóság nagyobb hangsúllyal fog szerepelni. A környezet védelmének megőrzése a támogatásokra való jogosultság alapja lesz. A zöldítés továbbfejlesztése a közvetlen támogatások megőrzésének záloga lesz. A társadalmi elvárásoknak megfelelően újabb környezetvédelmi intézkedések beépítése várható a támogatások alapfeltételeibe.

Sztahura Erzsébet – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

11,5 év, 300 millió eurós befektetés

A régi hatóanyagok újraértékelési folyamatai nagyon elhúzódnak, torlódnak a feladatok a Bizottságnál. Eközben csupán 1-1 új fejlesztésű hatóanyag értékelésére kerül sor, így az új technológiák bevezetése késik. A kutatás és fejlesztés az új szabályoknak megfelelően zajlik, a növényvédő szer fejlesztő cégek a rendelkezésükre álló eszközökkel azt próbálják elérni, hogy a rendeletben meghatározott időn belül értékelésre is kerüljenek és a termelők számára elérhetővé váljanak – monda el József Csilla.

Jelenleg tehát a régi hatóanyagok újraengedélyezése nagyobb mértékű, mint az új hatóanyagok értékelése – vette át a szót Kleofász Mátyás. Ennek az is a magyarázata, hogy egy hatóanyag kifejlesztése 11,5 évet vesz igénybe és 300 millió euróba kerül. Kevés cég teheti meg, hogy egy hatóanyagra ennyit áldozzon.

Egy másik jellegzetes tendencia a hatóanyagok hatékonyságának csökkenése. Ma már nem várható el 95-99%-os hatékonyság egy új növényvédőszer-hatóanyagtól. Kompromisszumot kell kötni ugyanis, a hatékonyság csökkentése árán érhető el, hogy az adott technológia az ökológiai és toxikológiai feltételeknek megfeleljen. A taglózó hatású szerekből így egyre kevesebb lesz.

Hulladékgazdálkodás és növényvédelem

A növényvédő szerrel szennyezett göngyölegek gyűjtését a Cseber Nonprofit Kft. végzi. Az elmúlt időszakban viszont egyre nagyobb mennyiségben jelennek meg a növényvédő szeres kannák mellett a lombtrágya csomagoló anyagok is. Ha a kannáról eltűnik a címke már nem lehet megállapítani, hogy növényvédő szert vagy lombtrágyát tartalmazott-e. A megoldás egy új szervezet kialakulásával kezd körvonalazni, amely a tervek szerint a lombtrágyák és termésnövelő anyagok göngyölegeinek visszavételét koordinálja majd – mondta el Fenyvesi Rita a kft. ügyvezetője.

A selyemfényű puszpángmoly

A selyemfényű puszpángmoly 2010–11. évi, nyugat-magyarországi észleléseket követően rohamosan terjedt szét az országban. A faj életmódjáról, kártételéről és az ellene való védekezés lehetőségeiről nyújt áttekintést a cikk.

Inváziós kártevők: a vándorpoloska

A trópusi, szubtrópusi eredetű faj első példányai Európában először Olaszországban bukkantak fel 1998-ban. A rohamos terjedés következtében Magyarországon 2002-ben találták meg a rovart, mely rendkívül elszaporodott hazánkban, helyenként jelentős károkat okozva zöldség- és dísznövényekben, ill. szójavetésekben. Kártételéről, életmódjáról és az ellene való védekezés lehetőségeiről szól sorozatunk következő része.

Veszélyességük fokozott jelentősségű: a spanyol csupaszcsiga

A spanyol csupaszcsiga inváziós károkozó állatfaj, mely az Ibériai-félszigetről származik. Néhány évtized alatt Európa legtöbb országába eljutott, terjedése az utóbbi húsz évben vált intenzívebbé.

Gabonatarlók – növényvédelem

A betegségek kórokozóinak fennmaradását, továbbszaporodását és terjedését egyaránt elősegíthetik a tarlók. Ezt kétféle úton valósíthatják meg: ez egyik út a visszamaradt fertőzött tarlómaradványok jelenléte, a másik lehetőség az árvakelések megjelenése. A szerzők a tarlók állapotának a növénybetegségekre és az állati kártevőkre gyakorolt néhány hatására hívják fel a figyelmet.

A Nufarm vásárlásai fokozzák a versenyképességet a kulcsterületeken

A Nufarm jelentősen fokozta az európai vásárlók számára kínált növényvédelmi szolgáltatást, miután megállapodás született több mint 50 növényvédelmi formuláció megvásárlásáról az Adama és Syngenta cégektől.

2018. március 20. 08:06

A duzzadó vagy fakadó rügyekben fagykárokkal lehet számolni

Az őszi kalászos gabonák és a káposztarepce már szinte mindenütt megkapta az első fejtrágyát, ez meg is látszott a határ képén, hiszen a vetések üdítően zöldellenek. Most ezt a kedvező képet zavarta meg a visszatérő télies idő.

2018. március 18. 23:35

Járvány lehet a szőlőkben, az almát a varasodás veszélyezteti

A szőlő, a szeder, a mogyoró, az alma, a körte, a cseresznye, a meggy és a barack növényvédelméről.

2018. május 16. 13:49

Ismerd meg a tábládat madártávlatból! - Új, modern szolgáltatással jelentkezik az Agrárközösség

A speciális „monitoring drón” számos olyan adatot szolgáltat, amelyek nemcsak az eredményességet növelhetik, de a legtöbb esetben a költségeket is csökkenthetik.

2018. június 12. 15:31