Növényvédelem

Érdemes figyelni a csócsárlóra

Agrofórum Online

A tavasz első hónapjában beköszöntött meleg időjárás hatására megugrott az őszi vetésű kalászosok növekedése.

Ugyanakkor egyes területeken a növények nem igazán növekednek, sőt foltokban a növény állomány mintha „eltűnne” a tábláról. Ilyenkor mindenképpen érdemes megvizsgálni a növényzet károsodásának okát.

Bár tavasz folyamán a búza és árpa állományokat már sok minden károsíthatja, de sajna egyre gyakoribb, hogy a gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides) lárváinak kártételével kerülünk szembe.

Vegetáriánus kártevő ragadozó szájszervvel

A gabonafutrinka egy évente egy nemzedéket kinevelő futóbogár faj, amely lárva alakban telel az általa ősszel már károsítani kezdett gabonaföldek talajában.

Mint minden futóbogár, ez a faj is rendes ragadozó szájszervvel, a rovarok kitinpáncéljának feltörésére alkalmas hegyes rágókkal rendelkezik. Ezekkel szúrni, lyukasztani tud, de vágni nem.

A szájszerve nem igazán teszi alkalmassá arra, hogy növényevő életmódot folytasson. Nagyjából annyira alkalmasak a rágói egy „hagyományos” növényi szövet aprító tevékenységre, mint a vasvilla a dió fellapátolására.

Ugyanakkor láthatóan a kártevőt ez a hiányosság nem igazán gátolja a fennmaradásban. Mivel nem is hagyományos módon, a levélszövet feldarabolása, a rostok átvágása útján „tölti meg a bendőjét”, hanem annyiszor „veszi kezelésbe” hegyes rágóival a levelet, hogy a rostok között elhelyezkedő, táplálékban leggazdagabb parenchima sejtek egy pépes masszává állnak össze, amelyet már kényelmesen el tud fogyasztani.

Mivel a rostokkal nem tud mit kezdeni ezzel a szájszervvel, így azok ott maradnak a károsítás helyén, összegubancolódnak és jól mutatják a kártevő jelenlétét.

A babonafutrinka imágói a gabonákon a búza tejes érésének időszakában jelennek meg és több hétig is rágcsálják a kalászokat. A nyár folyamán a kalászosok tarlóin rakják le általában a petéiket, de száraz nyarakon gyakori, hogy bármely más növénykultúra talajába is petét rakhatnak, ha ott a talaj kicsivel is nedvesebb, puhább, mint a gabonatarlók páncél keménységűre összeszáradt talaja.

A lárvák az ősz folyamán kelnek ki és egészen a télig táplálkoznak. A tavasz folyamán már nagyobb lárvákat lehet találni a gabonaföldeken, így a kártétel is nagyobb.

Fejlett, nagy étvágyú csócsárló
Fejlett, nagy étvágyú csócsárló

Főleg akkor, ha az őszi kártétel miatt kiritkult állományt felszámoljuk és helyette valamilyen tavaszi kalászost vetünk a fertőzött földbe. A nagy kártevő – kis növény párosítás mindig súlyos károkkal jár.

Mi a teendő?

A gabonafutrinka életmódjából adódóan rendkívül szereti a monokultúrát, pontosabban a kalászosok vetésváltás nélküli termesztését. Éppen ezért az ilyen agrotechnika kerülése már önmagában is hatékony.

Ugyanakkor többször is előfordul, hogy száraz nyarakon a gabonaföldek mentén levő, árnyékosabb, nedvesebb, puhább talajú kultúrákba átcsábulnak az imágók petét rakni. Ha oda ősszel kalászos kerül, akkor ez a frontvonalban fellépő kártétel a tábla szegélyén akár igen erős is lehet.

Foltszerű csócsárló kártétel az előző évi búzaföld szélénél
Foltszerű csócsárló kártétel az előző évi búzaföld szélénél

A gabonafutrinka lárváinak észlelésekor jobb minél hamarabb inszekticides védelemmel megsegíteni a veszélyben levő kalászosokat. Viszont nem is olyan egyszerű a csócsárló, azaz a gabonafutrinka lárva elpusztítása.

Ezek a lárvák a gabonaföldek talajában függőleges járatokban élnek és kizárólag éjjel, fényszegény viszonyok között jönnek elő táplálkozni. Nappal semmi esély sincs arra, hogy találkozzunk velük.

Csócsárló járata a búzanövény közelében
Csócsárló járata a búzanövény közelében

Bár egy inszekticides kezelés a kezelt növény elfogyasztása révén is elintézheti a csócsárlót, de gyakran előfordul, hogy valamilyen időjárási tényező (hideg, csapadék) kedvezőtlen hatására a lárva napokig nem jön elő táplálkozni. Mire előjön, addigra a szerünk már félig lebomlott.

Viszont kedvező, szélcsendes és meleg időben nagyon hatásos ezek ellen a kártevők ellen az esti, éjszakai permetezés. Ha le tudjuk permetezni közvetlenül a kártevő testét, akkor nyert ügyünk van. Érdemes tehát a csócsárló kártételének észlelése esetén minél előbb egy esti kezeléssel elintézni a károsítókat.

Szerencsére ez a jószág meglehetősen fogékony a különféle inszekticidekre, rezisztenciáról a csócsárló esetében nem beszélhetünk.

A képek a szerző felvételei.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Vetésfehérítő bogarak: komoly veszély a kalászosokra

2025. május 4. 08:10

A vetésfehérítő bogarak lárvái letarolhatják a kalászosokat – a védekezést most, a párosodó imágók ellen célszerű elkezdeni.

A gubacsokról, 7. rész – zoocecidiumok: gubacsok a gyökéren, a termésen és a rügyeken

2025. május 3. 08:10

A gyökér/gyökérnyak, a termés/mag, és a rügyek állatok által indukált gubacsainak néhány esetét ismertetjük az Olvasókkal.

Sok múlhat a kalászosok virágzáskori védelmén!

2025. május 2. 16:10

A gombaölőszeres védekezés a kalászos kultúrákban (búza, árpa, tritikálé és rozs) kulcsfontosságú a termésbiztonság fenntartásában.

Kalászosokban erősödik a kórokozók nyomása

2025. május 2. 08:10

Lisztharmat és fuzáriózis fenyegeti a kalászosokat – az április végi időjárás kedvezett a fertőzések terjedésének.

Őszi kalászos növények vetése előtt mérjük fel a talajlakó kártevőket!

2018. szeptember 25. 08:50

Az őszi kalászos növények tekintetében nagy területen kerül vetőmag a földekbe önmaga után. A kalászos gabonákat általában jó talajlakó kártevő „nevelő” növényeknek tekinthetjük.

Tél végi határszemle az őszi kalászosokban

2023. február 27. 14:34

Lassan a végére érünk a télnek, érdemes szétnéznünk az őszi kalászosokban, hogy milyen állapotban éri őket a tavasz.

Kellemetlen őszi meglepetés: a csócsárló

2018. október 7. 12:44

A gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides) régóta ismert Magyarországon, mint a kalászos gabonák fiatalkori károsítója, előfordulásával szinte minden évben számolni kell. A kártevő számára döntő jelentőségű, hogy a peterakás idején milyen az időjárás, talál-e megfelelő, kellően nedves talajt.

Signal 300 ES rovarölő csávázószer gabonafutrinka lárvája elleni hatékonyságának vizsgálata őszi búzában

2021. július 22. 11:45

Az ipari termelés és a piaci igények következtében a vetésszerkezet néhány növényfajra szűkült (őszi búza, kukorica, napraforgó, őszi káposztarepce), amely kényszerűségből számos gazdaságban előidézheti a 2 vagy 3 éves monokultúra megjelenését főként kalászosok és kukorica termesztése során. Ez utóbbi, valamint a klímaváltozás negatív hatásaként megjelenő, és az utóbbi években tapasztalt enyhébb, tartós fagyoktól mentes téli időjárás kedvező hatással van nemcsak a kórokozók, de a talajlakó kártevők áttelelési esélyének megnövekedésére is.