A különféle üszöggombák kártétele a szántóföldi kultúrákban minden esetben eléggé váratlan fejleményként éri a termelőket. Általában már akkor találkozunk ezekkel a kórokozókkal, illetve az általuk okozott tünetekkel, amikor már a kórokozók elleni védekezésre semmilyen esélyünk sincs.
Nem árt megismerkedni ezzel a kórokozó-társasággal, hogy a későbbiekben elkerülhessük részben a kártételüket, részben pedig a hiábavaló védekezés miatt felmerülő felesleges költségeket.
Célpontban a szaporítószervek
A különféle üszöggombák (Ustilaginales) legtöbbjének szaporodási ciklusa döntően a gazdanövények szaporodási ciklusával kapcsolódik egybe. Erre a legjobb példa a kalászos gabonák porüszögjeinek életmódja. Az árpa fekete porüszögje (Ustilago nuda hordei), vagy a nála sokkalta ritkább búza repülő üszög (Ustilago nuda tritici) kártételével csak a virágzás időszakában találkozhatunk.
Ezek a kórokozók a virágot, pontosabban a bibét fertőzik. Ugyanakkor a fertőzöttség ténye nem felismerhető, így a csávázatlan (biogazdálkodásban ez kötelező!), vagy a hanyagul csávázott gabonák állományaiban ezek a kórokozók virágzás idején megjelenhetnek. Addig az ideig a kórokozók mindenféle tünet nélkül együtt élnek a növénnyel, de tüneteket, problémát csak a virágzás idején okoznak.
A kőüszögök rejtett jelenléte
A kalászos gabonák kőüszögjei és fedett üszögjei (Tilletia spp.) ettől csak annyiban térnek el, hogy nem a virágot, hanem a fertőzött szemekből kialakuló üszögpuffancsokból kiszabadult üszögspórákkal fertőzött mag, vagy a fertőzött talaj útján a csírázó növényeket fertőzik. Az eredmény kb. ugyanaz: a szemek helyén üszögspórákkal teli puffancsok képződnek.
A kórokozó itt is láthatatlanul van jelen a növényben, legfeljebb a visszafogott magassági növekedés adhat okot némi gyanúra. Ez igazság szerint mindegyik kórokozó kőüszögfajra jellemző ugyan, de legnagyobb mértékben a búza törpe kőüszögje (Tilletia contraversa) esetében észlelhető.
Kukorica: két üszög is támadhat egyszerre
A kukorica esetében két kórokozó is borsot törhet a gazdálkodók orra alá. A sokkalta gyakoribb golyvás üszög (Ustilago maydis) viszont megtöri ezen gombáknak a generatív szervek iránti orientációját, mivel ez a kórokozó bármely szervet megtámadhat a kukoricán. Ehhez viszont nem árt, ha a növény le van gyengülve (bár a kórokozó biotróf életvitelű!), és vannak rajta olyan sebek, ahol a kórokozó spórái bejuthatnak. Gyengültségre és pl. hőtágulás miatt kialakult mikrosérülésekre napjainkban a kukoricának sajnos bőségesen van esélye!
Ritkább, de nem kevésbé veszélyes: a rostos üszög
A golyvás üszöggel ellentétben a jóval ritkább rostos üszög (Spacelothaesa reiliana) viszont a kukoricán csak a generatív szerveket, általában a csöveket támadja meg. Ugyanakkor nem monofág, mivel a kukorica mellett a cirokfajokat is tápnövénynek tekinti – még a hírhedt és nehezen irtható fenyércirkot (Sorghum halepense) is. Ugyanakkor ez a biotróf kórokozó is díjazza, ha a növény generatív szervein sérülések vannak. Az már csak hab a tortán, hogy a kukoricának ez a két kórokozója akár egymás mellett, együtt is felléphet.
Ne pazaroljuk a fungicideket!
A kukorica üszögös betegségei ellen sajnos semmiféle, a lombozaton, azaz a fertőzött felületen ható, oda kijuttatott fungicid sem képes ezeket a kórokozókat akár csak a legkisebb mértékben is korlátozni. Éppen ezért teljességgel felesleges ilyen esetekben fungicides állománykezelést végezni. A kukoricának éppen elég problémája van a mostani hőség és vízhiány időszakában. Nem kellene még tetézni egy fungicides kezeléssel, amely amúgy nem lenne fitotoxikus, de a jelenlegi helyzetben még plusz terhet jelent az alapvetően stresszelt növény számára. A felesleges környezeti terhelésről és a hiábavaló védekezés gazdaságossági hatásáról már ne is beszéljünk!
A valódi megoldás: rezisztens fajta és agrotechnika
A kukorica üszöggombák által előidézett betegségei ellen a legjobb, leghatékonyabb és a legolcsóbb védekezési módszer a rezisztens fajták, hibridek termesztése. Napjainkban már a fajtaleírásokban erre pontos információkat kaphatunk szinte valamennyi jelentősebb fajtajogosulttól. Ugyanakkor a termelőknek is vannak feladatai.
A golyvás üszög pl. kimondottan szereti a homokverés után sérülésekkel borított állományokat megfertőzni. Helyes gazdálkodással, a talaj hatékony védelmével, olcsó agrotechnikai módszerekkel a homokverések kialakulása az esetek többségében kellően mérsékelhető. Ha üszögöt látunk a kukoricán – legyen az bármelyik kórokozó által okozott tünet – ne a gazdaboltba rohanjunk fungicidért, hanem gondolkodjunk el a fajtaválasztáson, és próbáljunk meg minél többet tenni a talajaink szél általi pusztulása ellen!
A kép a szerző felvétele.
