Növényvédelem

Határszemle a fagyok után

Agrofórum Online

A tél utolsó hónapjának, februárnak a végén a jelenlegi nyugalmi időszak legerősebb hideghulláma érte Magyarországot. Ez a drasztikus mértékű és sok helyen hótakaró nélkül érkező lehűlés a szántóföldi növénykultúrákat nem éppen a legjobb időszakban érintette, hiszen a januárban két alkalommal is melegrekordokat döngető felmelegedési időszak hatására sok kultúra (és károsító) fejlődése, aktivitása is megkezdődött.

Érdemes ilyenkor egy szemlézés során felmérni az áttelelő növénykultúrák állapotát, hogy a fagyos periódus okozta esetleges károk elhárítására kellő időben fel lehessen készülni.

Gondok a repcében

Az őszi káposztarepce esetében a már ősszel is nagyobb, fejlettebb állományok lombozatát a február végi fagyos időjárás súlyos mértékben károsította. Sok régióban az összes kifejlett, már a tél eleje óta ott levő és fotoszintetizáló levél elpusztult. Helyenként, főképp az ország déli területein, ahol már a repce tavaszi fejlődése is megindult, a lecsökkent fagytűrésű állományokban tőpusztulásig jutott a fagy okozta kártétel.

Bár az ország döntő hányadán a repcék jókora lombveszteséggel ugyan, de élve jutottak ki ebből a fagyos időszakból, az állapotuk cseppet sem rózsás. A nagy lombveszteség miatt a bennük levő tápanyagok jelentős része a levelek elrothadásával veszendőbe megy.

Az ilyen, károsodott repceállományok környezetében erős rohadt káposztaszagot lehet érezni, amely mutatja, hogy most távozik el a levegőbe az ősszel kijuttatott nitrogén és kén jókora hányada.

Sok gazdálkodó kihasználta a talaj fagyott állapotát és juttatott is ki a repcékre műtrágyát. Ez szerencsés időzítés volt, mivel rá tudtak menni gépekkel a földre és a várható csapadék ezt a műtrágyát be is tudja majd mosni a talajba. Az járt jól igazán, aki a mostani tápanyag-utánpótlás során nem csak nitrogént, hanem más nyomelemeket, így ként is juttatott a növényeknek.

Nem mindegy, milyen műtrágyát juttatunk ki
Nem mindegy, milyen műtrágyát juttatunk ki

Mivel a repce jó egy hónap múlva már sárga bimbós, virágos állapotban lehet, így érdemes elgondolkodni a szükséges bór nyomelem-utánpótlás módján is. Jelenleg ez még nem igazán időszerű, mivel a lombozat jelentős részének elfagyása miatt nagyon lecsökkent a lombtrágyákban levő hatóanyagok felvételére alkalmas növényi felület. Ezért ezt a nyomelemet (amely iránt a repce igénye a kénhez hasonlóan eléggé nagy) inkább később, a növényvédelmi kezelésekkel egy menetben juttassuk majd ki.

Legyünk résen!

A repce esetében nem csak tápanyag-utánpótlási, hanem növényvédelmi szempontból is érdemes résen lenniük a gazdáknak. A repce szárát veszélyeztető ormányosbogarak január során két alkalommal is be tudtak települni a táblák növényzetébe (a témában készült videónkat itt nézheti meg).

Amint melegebbre fordul az időjárás, a kártevők betelepedése tovább folytatódik, viszont a már betelepült, érési táplálkozáson átesett rovarok párosodása és peterakása is meg fog kezdődni. Ezért fontos a repceállományokban az ormányosok és a fénybogarak populációjának folyamatos nyomon követése.

A repcékben most kezdődik a mezei pockok szaporodása, ettől az időszaktól kezdve állományuk meglehetősen gyorsan növekedésnek fog indulni (videónk itt tekinthető meg). Mivel a repce szárba indulása után már sem a szárnyas ragadozók nem tudják elérni ezeket a kártékony kis rágcsálókat, sem pedig a véralvadásgátló készítményeket nem tudjuk a járatokba elhelyezni, így már csak nagyjából egy hónapunk maradt arra, hogy a rágcsálók egyedszámát minél kisebb szintre csökkentsük.

A mezei pocok ellen most még tudunk védekezni
A mezei pocok ellen most még tudunk védekezni

A gabonákban is vannak problémák

Az áttelelő őszi kalászosok esetében leginkább az ősziárpa-termesztő gazdáknak kell készülniük arra, hogy a növényeiket megvédjék részben a tápanyaghiánytól, részben pedig egyes fertőző növénybetegségektől.

Az ősziárpa-állományok jelentős részében már kialakult a tavasszal megszokott élettani eredetű, nitrogénhiány által előidézett sárgulás (videónk a témában itt tekinthető meg). A tápelemhiány leküzdésére ugyanakkor célszerű olyan, nyomelemeket is tartalmazó készítményeket alkalmazni, amelyek később az élettani levélfoltosságok kialakulása ellen is védelmet nyújtanak.

Nem szabad elfeledkezni az őszi árpa lombozatát veszélyeztető betegségekről sem. A korán vetett árpákban a meleg őszi időjárás következtében már az ősz folyamán elszaporodtak a különféle kórokozók.

A környezeti tényezők az ilyenkor gyakoribb barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana) helyett a jóval nagyobb pusztításra képes és ezáltal veszélyesebb hálózatos levélfoltosság (Drechslera teres) dominanciáját alakították ki, amelyhez egyre inkább felzárkózik az árpa lisztharmata (Blumeria graminis f. sp. hordei) is.

Hálózatos és barna levélfoltosság őszi árpán
Hálózatos és barna levélfoltosság őszi árpán

Érdemes gondos szemlézéssel felmérni a kórokozók mennyiségét az árpaállományokban, és a lisztharmat esetében érdemes figyelni a kórokozó biológiai állapotára is. Gyors terjedésre csak a hófehér színű, aktív gombatelepektől számíthatunk.

Erős lisztharmatfertőzés őszi árpán
Erős lisztharmatfertőzés őszi árpán

A barnás színű, öreg micélium, illetve a kazmotéciumoktól már „mákos”, öreg telepek szélein a micélium megújulhat ugyan, de gyors terjedésre, konídiumképzésre ezeknél a telepeknél nem kell számítani.

Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Színes, de veszélyes: a poloska, amely tönkreteszi a fűszereinket

2025. július 2. 11:10

Virágzás idején veszélybe kerülhetnek a fűszernövények a csíkos pajzsos poloska miatt – védekezni csak körültekintően lehet.

Levéltetű: nem csak a búza problémája + videó

2025. július 1. 16:10

A levéltetű nem kizárólag a búza esetében okozhat problémát - szinte az összes zöldellő gabonánkat érintheti. De miért nem feltétlenül érdemes védekezni ellene? Videónkból kiderül.

Tombol a lisztharmat: így menthetjük meg a szőlőnket

2025. július 1. 08:10

A meleg, száraz időjárás kedvez a szőlőlisztharmatnak. Most dől el a termés sorsa – ideje hatékonyan védekezni!

Ne becsüljük alá: újra támad a kukoricamoly!

2025. június 27. 13:10

Bár régóta jelen van, a kukoricamoly ma is komoly veszélyt jelent a hazai kukoricatermesztésre – pontos előrejelzéssel védekezhetünk ellene.

Több kén = több termés!

2023. december 4. 15:40

Talaj- és növényvizsgálatok százai mutatják, hogy súlyosan kénhiányossá vált a termelésünk. A sok csapadék a mély rétegekbe mosta a ként, és a terméssel is nagy mennyiséget vontunk ki a talajból. Mivel a növényeinknek több tíz kilogrammnyi kénre van szükségük, ezért, ha többet akarunk termelni, akkor nagy mennyiségben (nem 1-2 kg/ha) kell a ként pótolni.

Csak a lakott járatokban irtsuk a mezei pockokat! – Szántóföldi növényvédelmi előrejelzés

2023. október 5. 08:40

Október első napjaiban folytatódott a csendes kora őszi időjárás, csupán egy gyenge hidegfront vonult át a Kárpát-medencén. Csapadék szórványosan esett, de nem áztatta át a talaj felszínét. Az időjárás elősegítette az őszi kalászosok vetőágy-előkészítését, valamint a kukorica betakarítását.

Ha enyhe lesz a tél, megint küzdhetünk a mezei pockokkal

2024. november 26. 13:10

Most érdemes körülnézni a szántóföldön és környékén és felmérni, hogy milyen a pocokhelyzet. A legjobb védekezés ebben az esetben is a megelőzés.

Továbbra is károsítják a repcét a levéltetvek és a repcedarazsak

2020. október 27. 04:37

Az őszi káposztarepcében növényvédelmi téren sok változás nem történt. Változatlanul károsítják a lombozatot a levéltetvek és a repcedarázs álhernyói.