Növényvédelem
Növényvédelem

Hogyan fertőtlenítsük a talajt?

Hogyan fertőtlenítsük a talajt?

Agrofórum Online

A növényvédelem egyik legproblémásabb pontja a talajfertőtlenítés kérdése, ugyanis a talajfertőtlenítő beavatkozásunk hatása vizuálisan kevésbé követhető nyomon, nem látjuk közvetlenül a hatást, mint például egy permetezés esetén.

Ez a kérdés különösen az intenzív (fólia, üvegház) termesztés, vagy egymás után kerülő kertészeti kultúrák, monokultúrás termesztés esetén, illetve kiskerti, házikerti termesztés esetén okoz komoly gondokat. Szakszerűtlen használattal nagyobb károkat is okozhatunk.

A termő talaj ugyanis nem csak termesztő közeg, hanem egyben egy élő közösség „lakhelye”, élettere. Ebben az élő közösségben a termesztett növény meghatározó ugyan, de számításba kell venni a talaj termékenységét biztosító hasznos élő szervezeteket, a lebontásban szerepet játszó szervezeteket, amelyek a növény+táplálását, fejlődését segítik, és azokat a parazita szervezeteket is, amelyek a termesztett növényeink konkurensei.

Tehát ennek az ökoszisztémának meghatározó alkotó elemei vannak:

úgymint a károsító szervezetek:

  • kórokozók (vírusok, baktériumok, gombák),
  • kártevők (rovar lárvák, férgek, pajorok, fonálférgek),
  • virágos és virágtalan élősködők (szádorok, aranka félék),
  • gyomnövények,

és a talaj termékenységét biztosító szervezetek:

  • hasznos élő szervezetek (baktériumok, gombák, fonálférgek, rovarok),
  • szaprofita szervezetek,
  • sugárgombák.

Ezeknek a növénykárosító és talajtermékenységet biztosító szervezeteknek az együttese és aránya határozza meg azt, hogy jó termékenységű vagy terméketlen, beteg talajról beszélhetünk.

Amikor a talaj termékenysége leromlik, a talaj fertőtlenítésére, mint lehetséges eljárásra kell gondolnunk és számításba kell venni a rendelkezésünkre álló lehetőségeket. Ezek lehetnek: agrotechnikai (vetésváltás!), fizikai beavatkozások (talajgőzölés, szolarizáció), vagy kémiai kezelések (vegyszeres talajfertőtlenítés).

A jelenleg talajfertőtlenítésre engedélyezett készítmények a következők:

Gombaölők:

– propamokarb (Proplant)

– propamokarb+foszetil (Previcur Energy)

– coniothyrium minitans (Contans)

Rovarirtók:

– teflutrin (Force, Bomber)

– klórpirifosz (Kentaur; Dursban Delta; Pyrinex)

– klotianidin (Cheyenne, Santana)

– cipermetrin (Belem, Picador)

Fonálférgekre is hatással rendelkező készítmények:

– oxamil (Vydate)

– fenamifosz (Nemacur)

– fosztiazat (Nemathorin)

Fonálférgek, rovarok, gombák és csírázó gyomok ellen hatékony komplex hatású készítmények:

– dazomet (Basamid)

– metam-natrium (Nemasol)

– metam-ammonium (Ipam)

Ezek felhasználása különböző előírások alapján történik, így minden esetben kérje ki növényorvos véleményét, illetve olvassa el a cimkét!

Veszélyes kártevők: Repcedarázs

2019. szeptember 20. 04:36

A repcedarázs elleni sikeres védekezés kulcsa a kártevő helyes, több szempontot mérlegelő előrejelzése, a gyakori táblabejárás és az időben elvégzett kezelés.

A csávázás és a Bayer neve elválaszthatatlan

2019. szeptember 16. 11:36

Elérkezett az őszi vetésű gabona vetőmagok csávázásának ideje. A munka megkezdése előtt nem árt felfrissíteni a tudásunkat, feleleveníteni az elmúlt évek tapasztalatát.

Veszélyes kártevők: a keresztesvirágúak földibolhái

2019. szeptember 16. 04:36

A káposztabolhák legjelentősebb kártételét a kora tavasszal előjövő imágók okozzák, ami akár a csíranövények pusztulását is okozhatja. Kártételük az úgynevezett „lyuggató hámozás”.

Inváziós kártevők: Földközi-tengeri gyümölcslégy

2019. szeptember 12. 13:26

A földközi-tengeri gyümölcslégy 1928 óta kisebb-nagyobb szünetekkel került be ismételten Magyarországra elsősorban citrusfélék szállítmányaival. 2010 decemberében először budapesti lakás ablakán tűnt fel egy nőstény példánya.

Adjunk esélyt egy jó kalászos évnek!

2018. március 2. 07:46

A kora tavaszi fejtrágyázást követően március-áprilisban megkezdődhet az őszi búza tavaszi vegyszeres gyomirtása.

Inváziós kártevők: az ázsiai lombfacincér

2019. január 26. 08:36

Az Inváziós kártevők sorozatban e hónapban az ázsiai lombfacincér és a citruscincér földrajzi elterjedésével, életmódjával és tápnövénykörével ismerkedhetnek meg. E rovarok egyelőre még nem jelentek meg hazánkban, de érkezésükre számítanunk kell.

A birsalma károsítói

2018. október 1. 07:10