21℃ 11℃
szeptember 26. Jusztina, Kozma, Damján
Növényvédelem

Talajfertőtlenítés házilag

Agrofórum Online

A növényvédelem egyik legproblémásabb pontja a talajfertőtlenítés kérdése, ugyanis a talajfertőtlenítő beavatkozásunk hatása vizuálisan kevésbé követhető nyomon, nem látjuk közvetlenül a hatást, mint például egy permetezés esetén.

Ez a kérdés különösen az intenzív (fólia, üvegház) termesztés, vagy egymás után kerülő kertészeti kultúrák, monokultúrás termesztés esetén, illetve kiskerti, házikerti termesztés esetén okoz komoly gondokat. Szakszerűtlen használattal nagyobb károkat is okozhatunk.

A termő talaj ugyanis nem csak termesztő közeg, hanem egyben egy élő közösség „lakhelye”, élettere. Ebben az élő közösségben a termesztett növény meghatározó ugyan, de számításba kell venni a talaj termékenységét biztosító hasznos élő szervezeteket, a lebontásban szerepet játszó szervezeteket, amelyek a növény+táplálását, fejlődését segítik, és azokat a parazita szervezeteket is, amelyek a termesztett növényeink konkurensei.

Tehát ennek az ökoszisztémának meghatározó alkotó elemei vannak:

úgymint a károsító szervezetek:

  • kórokozók (vírusok, baktériumok, gombák),
  • kártevők (rovar lárvák, férgek, pajorok, fonálférgek),
  • virágos és virágtalan élősködők (szádorok, aranka félék),
  • gyomnövények,

és a talaj termékenységét biztosító szervezetek:

  • hasznos élő szervezetek (baktériumok, gombák, fonálférgek, rovarok),
  • szaprofita szervezetek,
  • sugárgombák.

Ezeknek a növénykárosító és talajtermékenységet biztosító szervezeteknek az együttese és aránya határozza meg azt, hogy jó termékenységű vagy terméketlen, beteg talajról beszélhetünk.

Amikor a talaj termékenysége leromlik, a talaj fertőtlenítésére, mint lehetséges eljárásra kell gondolnunk és számításba kell venni a rendelkezésünkre álló lehetőségeket. Ezek lehetnek: agrotechnikai (vetésváltás!), fizikai beavatkozások (talajgőzölés, szolarizáció), vagy kémiai kezelések (vegyszeres talajfertőtlenítés).

Talajfertőtlenítés házilag és engedélyezett készítmények

Gombaölők:

– propamokarb (Proplant)

– propamokarb+foszetil (Previcur Energy)

– coniothyrium minitans (Contans)

Rovarirtók:

– teflutrin (Force, Bomber)

– klórpirifosz (Kentaur; Dursban Delta; Pyrinex)

– klotianidin (Cheyenne, Santana)

– cipermetrin (Belem, Picador)

Fonálférgekre is hatással rendelkező készítmények:

– oxamil (Vydate)

– fenamifosz (Nemacur)

– fosztiazat (Nemathorin)

Fonálférgek, rovarok, gombák és csírázó gyomok ellen hatékony komplex hatású készítmények:

– dazomet (Basamid)

– metam-natrium (Nemasol)

– metam-ammonium (Ipam)

Ezek felhasználása különböző előírások alapján történik, így minden esetben kérje ki növényorvos véleményét, illetve olvassa el a cimkét!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Őszi növényvédelem: ezeket a teendőket ne halogassa!

2026. szeptember 22. 07:10

Az aszály a gyümölcsfák áttelelését is veszélyeztetheti. Mutatjuk, miért fontos az őszi lombtrágyázás, és hogyan menthető a diótermés.

Szomjaznak a fák, most különösen fontos a kálium

2026. szeptember 19. 07:10

Az aszály a fákat is megviselte: a zöld lombon keresztül még segíthetjük tápanyagellátásukat és téli felkészülésüket

A vetésidő növényegészségügyi vonzatai

2026. szeptember 18. 11:10

A túl korai vetés komoly növényegészségügyi kockázatokat rejthet: kártevők és vírusvektorok támadhatják a fiatal állományt.

Segítséget is tud „hívni” a kukorica, ha megtámadják a gyökerét

2026. szeptember 13. 07:10

A növények érzékelik a kártevők támadását, vegyületeket termelnek, sőt természetes ellenségeiket is a helyszínre csalogathatják.

A zöld őszibarack-levéltetű új törzse ellen agresszívabb rovarokat kell bevetnünk

2023. szeptember 14. 13:10

Bár a neve alapján azt hihetnénk, hogy a zöld őszibarack-levéltetű csak a barackot támadja meg, e kártevő előszeretettel teszi tönkre a gazdák szabadföldi és üvegházi termését, így az uborkát, a tököt, a görögdinnyét, a spárgát, répaféléket, babot, de a brokkoli, a káposzta, a zeller, a kukorica, a padlizsán, a salátafélék, a paprika, a burgonya és a paradicsom sem ússza meg a pusztítást.

Használjunk T fákat a szántóföldi rágcsálóirtáshoz!

2024. március 21. 13:10

Bár az érdemi munkát nem a T fa végzi, az eszköz vegyszermentes és egyszerű. Használói, a ragadozó madarak pedig halálbiztosan ritkítják a rágcsálóállományt.

A károsító helyzet alakulása 2019-ben és várható következményei

2019. november 13. 13:47

A drótféreg és cserebogár pajor fertőzöttséggel a jelenlegi helyzetben hosszabb távon, így 2020- évben is fokozottan számolni kell, ezért minden eszközt fel kell használni az imágó- és lárvakártételek csökkentése érdekében.

Borostyán a fákon – tényleg tönkreteszi őket?

2025. december 30. 11:10

Megfojtja a fát vagy csak együtt él vele? A borostyán körüli félelmeket szakmai szemmel tesszük helyre.