Az áprilisi időjárás némileg felemás hatással volt a különféle kórokozókra, amelyek a kalászos gabonák lombozatán élősködnek.
Bár alapvetően igaz, hogy az idei évben jóval kevesebb a növénykórtani jellegű probléma a kalászosokban, mint az elmúlt évek átlagában, de jó néhány kórokozó idén is okozott már meglepetéseket és ez a tendencia vélhetően folytatódni is fog.
Feltámad a lisztharmat
A kalászosok lombján élősködő gabonalisztharmat (Blumeria graminis f. sp. tritici és f. sp. hordei) még február folyamán a korábbi években megszokott mértékben volt jelen a kalászosok lombozatán.
Márciusban ugyanakkor – vélhetően a csapadékosabb időjárású periódusoknak köszönhetően – a kórokozó rendkívül nagymértékben visszaszorult. Szaporodását az is hátráltatta, hogy márciusban túlságosan sok olyan nap is volt, amikor napfény nem érte a gabonákat.
A lisztharmat konídium képzése fényigényes, ennek hiányában a kórokozó szaporodását biztosító konídium láncok nem, vagy csak csökkent mértékben képesek kialakulni.
Jelenleg ugyanakkor a kalászos gabonákban, ott is inkább a fejlettebb, sűrűbb őszi árpa állományokban ismét elkezdett terjedni ez a kórokozó. Ráadásul a lisztharmat gomba biológiai állapota ezekben a fertőzött állományokban igen jó, a lisztharmat telepek frissek, fehérek, erősen sporulálnak.
A kórokozó esetében további terjedés is várható, bár a fertőzések átlagos mértéke még mindig rendkívül alacsony. Nagyobb mértékű felszaporodásra éppen ezért az elkövetkező hetek során biztosan nem kell a termelőknek számítaniuk.
Nekrotróf kórokozók terjedése
A biotróf életmódú lisztharmattal ellentétben több olyan kórokozó is jelen van a kalászosok állományaiban, amelyek nekrotróf életmódúak, azaz szaporodni csak az általuk már elpusztított növényi szöveten képesek.
Hármas védőhatású, alacsony hőmérsékleten is hatékony gombaölő szer, amely eredményesebb a kora tavaszi időszakban.
A részletekért KATTINTSON a képre!
Ezek leginkább közönséges és gyakori képviselője a búza szeptóriás levélfoltossága (Septoria tritici), amely eddig szinte alig volt megtalálható az őszi búza és tritikálé állományok levelein. Ebben döntő mértékben az ősz óta tartó szárazabb időjárás a ludas, mivel ez a kórokozó meglehetősen nedvességkedvelő.
A gabona állományok növekedésével és a márciusi, csapadékosabb időjárás segítségével napjainkra ennek a nem túl nagy pusztító erővel rendelkező kórokozónak némileg javultak az életfeltételei. A csapadékok után a már jól záródott lombozatban tovább megmarad a nedvesség, mivel azt a szél már nem tudja felszárítani.
Szaprofág gombák megjelenése: ijesztő, de ártalmatlan
Az idei év jellegzetessége, hogy sok helyen a szeptóriás foltokon az elhalt növényi szöveten a kórokozó piknídiumai mellett több, szaprofág gombafaj konídium telepei is megjelentek.
Ez a gazdálkodók számára teljes mértékben indifferens, mivel ezek a gombák az egészséges, élő növényi szöveteket képtelenek megfertőzni. Inkább csak feleslegesen ijesztgetik a gazdákat.
Az ilyen fertőzött folt az avatatlanabb szemlélőnek azt mutatja, mintha a Septoria tritici „megtáltosodott” volna a szaporodást és a piknídiumok kialakítását illetően. Az ugyanis, hogy a kicsi, fekete pontok java része nem piknídium, csak erős nagyítóval, vagy mikroszkóppal állapítható meg.
Fahéjbarna levélfoltosság: meglepő erősödés
A búza egy másik, akár jóval nagyobb pusztításra is képes kórokozója, a fahéjbarna levélfoltosság (Drechslera tritici repentis) is váratlan terjedésbe kezdett, ráadásul mostanra már a vetésváltásban termesztett állományok lombozatán is megjelent.
Ez a kórokozó is meglehetősen nedvességigényes, éppen ezért is váratlan a gomba jelenlegi, az átlagosnál erősebb fertőzése. A húsvéti időszakra prognosztizált csapadékban dús időjárás csak tovább javítja ennek a veszélyes kórokozónak az életfeltételeit. Így egyes állományokban akár a fungicides állományvédelem szükségessége is felmerülhet.
A képek a szerző felvételei.
