A jelen időszakban bátran ki lehet jelenteni, hogy a szántóföldi növénykultúrákat – beleértve természetesen az őszi és tavaszi vetésű kalászosokat is – nagyon erős aszály sújtja. Ez a szárazság már jó pár tonnányit elvitt a potenciálisan elérhető, betakarítható termésből és még nem látni a szárazság végét.
Jó néhány termelő ilyen esetben úgy érezheti, hogy ami nem jó a kultúrnövénynek, az jó eséllyel a kórokozók számára is kedvezőtlen lehet, vagyis ilyen körülmények között nem kell költeni a betegségek elleni védekezésre. Bár nagyon sok helyen tényleg az aszály és a rendkívül száraz levegő erőteljesen gátolja több kórokozó felszaporodását is, de vannak olyan esetek, helyzetek, amikor még ebben az erős szárazságban is célszerű fél szemünket a növényzet egészségi állapotán tartani.
Az áttelelt növényi maradványokon még mindig képződnek peritéciumok
A fertőzött növényi maradványokon áttelelő kórokozók esetében az ivaros szaporodás nagyon sok helyütt még mindig nem fejeződött be! A kórokozók ivaros szaporítóképleteiből (ezek sok esetben peritéciumok) az aszkospórák kilökődése egyszerű fizikai folyamat, amelyhez víz szükséges. Az érett aszkuszokkal teli peritéciumok sokáig, akár hónapokig is elállnak, arra várva, hogy az első csapadék hatására kilökhessék az aszkospórákat.
Barna levélfoltosság fellépése tavaszi árpán
Több kórokozó, így a búzát támadó fahéjbarna foltosság (Pyrenophora tritici repentis), illetve az árpa állományok lombozatára veszélyes hálózatos levélfoltosság (Pyrenophora teres) és a gyakoribb barna levélfoltosság (Cochliobolus sativus) esetében a primer, aszkospórás eredetű fertőzési hullám a víz hiánya miatt még nem fejeződött be, így egy nagyobb csapadékhullás után nemcsak konídiumos, hanem még aszkospórás eredetű fertőzésre is számítani kell.
Fahéjbarna levélfoltosság őszi búzán
Számos esetben az eddig itt-ott lehullott pár milliméteres csapadékok ahhoz nem voltak elegendőek, hogy a növényeknek érdemi segítséget nyújtsanak, viszont az egyes kórokozók, így a rozsdák és a lisztharmat (Blumeria graminis) számára bőségesen elegendő hajnali harmatot képesek biztosítani, amely szükséges a szaporodásukhoz.
Lisztharmat telepek őszi árpa állományban
A búza és tritikálé kalászolása és virágzása most zajlik. E gabonák egyik legfontosabb, veszedelmes betegsége a kalászfuzáriózis. A fertőzéshez ugyanakkor – évtizedes tévhitekkel ellentétben – nem szükséges eső, csapadék. Egy kiadós hajnali harmat is képes annyi nedvességet szolgáltatni, amely a gabonákat támadó Fusarium fajok aszkospóráinak és csírázásának megindulásához szükséges.
Hiába van szárazság, aszály. Mindenképpen érdemes figyelemmel kísérni az időjárás menete mellett a kalászosok növény-egészségügyi állapotát. Nem sok termés várható egy ilyen aszályos évben, de azt a keveset célszerű lenne megvédeni.
