Az őszi káposztarepce az egyik olyan szántóföldi növénykultúránk, amelyben általában nem a gyomosodás, vagy a különféle kórokozók, hanem az állati károsítók okozzák növényvédelmi szempontból a legnagyobb problémát. Kártevők hosszú sora feni a különféle szájszervét erre a növényre.
A kártevők ellen a repce csak több, jól időzített és jól megválasztott készítmény alkalmazásával végrehajtott inszekticides állománykezeléssel védhető meg a termesztés gazdaságosságát kielégítő termés elérésének reményében.
A kártevők második hulláma
A hazai káposztarepce-állományokban a károsítók tavasszal észlelhető legelső csoportja, a szárat támadó ormányosbogarak, így a nagy repceormányos (Ceutorhynchus napi) és a repce szárormányos (Ceutorhynchus pallidactylus) már rég megjelentek és ellenük a gazdálkodók általában egy, vagy két alkalommal már védekeztek is.
Ugyanakkor a kártevők migrációjának nyomon követésére kihelyezett színcsapdákban már március eleje óta egyre növekvő számban lehet találkozni a károsítók második csoportjának, a repcefénybogaraknak egyre nagyobb mennyiségben megjelenő egyedeivel.
Mit kell tudni a fénybogarakról?
A repcefénybogarakat egyáltalán nem véletlenül írjuk így, többes számban. Ugyanis nem egy, hanem összesen öt (Meligethes aeneus, Meligethes coracinus, Meligethes picipes, Meligethes viridescens, Meligethes nigrescens), egymáshoz a megszólalásig hasonló, kistestű bogárról van szó, amelyek általában nagy egyedszámban jelennek meg a különféle keresztes virágú növények virágain.
Jelenlétük a nagy szín kontraszt miatt (élénk sárga virágszirmok hátterében sötét fémfényű állatok) különösen könnyen észre vehető. Ugyanakkor ezek az állatok messze nem akkor okoznak kárt, amikor a kinyílt virágok belsejében ennyire szem előtt vannak.
A repcefénybogarak a táblák szegélyén a felső talajrétegben telelnek át imágó alakban és már 9-10 °C hőmérsékletnél kellően aktívak. Jól repülnek, így megfelelően meleg tavaszi időjárás esetén igen gyorsan kolonizálhatják a repce táblákat.
Évente egy nemzedékük van. A bogarak szinte kizárólagos tápláléka a repce (vagy a mustár) virágpora, de később a lárvák is ezt fogyasztják.
A fénybogarak kártételének módja és időzítése
Mivel a repce fénybogarai csak a repce virágporával képesek táplálkozni, ezért mindent el is követnek azért, hogy ehhez minél előbb hozzájussanak. Ezért a már kései zöldbimbós, sárga bimbós állományokban a bimbók kirágásával még a virágok kinyílása előtt igyekeznek hozzájutni a pollenhez.
Ezen tevékenységük közben azonban gyakran megsértik, vagy megrágják a fiatal becő kezdeményt, amelyet a növény utána majd el fog rúgni.
Ez a tevékenységük ugyan csak 1-2 becő elvesztését jelenti bogaranként, de sajnos ezek az apró bogarak hatalmas mennyiségben képesek megszállni a repce táblákat. A hatalmas egyedszámuk miatt az így kieső termés már nagyon nagy mennyiségű is lehet.
A fénybogarak kettős arca: kártevőből beporzó
A legelső virágok kinyílása után a helyzet változik, hiszen már felesleges munka, bimbó rágcsálás nélkül is kielégíthetik étvágyukat, így a kártétel ettől az időszaktól kezdve megszűnik. Virágzó repce állományokban ezért nagyon látványos ugyan a fénybogarak jelenléte, de akkor kártételt már csak szélsőségesen magas egyedszám esetében okozhatnak.
Ráadásul a fénybogarak ettől az időponttól kezdve már hasznot is hajtanak. Bár kicsik, fényesek, de ahhoz éppen elég szőr van a testükön, hogy arra tekintélyes mennyiségű virágpor rakódhasson fel. Virágról virágra, növényről növényre történő migrálásukkal pedig jelentős beporzó tevékenységet végeznek.
Erre pedig – sajnos – nagy szükség van, mivel a mézelő méhek hazai állományának az utóbbi 8-10 évben történt visszaesése folytán a méhek már nem képesek önmagukban ezt a feladatot maradéktalanul ellátni.
Míg tíz éve még a méhek zümmögésétől voltak hangosak a repceföldek, napjainkra egyre nagyobb a csend. A terméshez elengedhetetlen beporzásban a fénybogarak által nyújtott segítség is igencsak szükséges.
Védekezési praktikák
A repcefénybogarak elleni védekezésnél döntő, hogy a kártételi időszak, azaz a repce kései zöldbimbós fenofázisának elején hajtsunk végre egy inszekticides kezelést.
Korábban részben az ormányosok elleni kezelések miatt erre nincs szükség, részben pedig a még rejtett bimbós állományokban a fénybogarak nem tudnak kárt okozni. Amíg nincsenek a bimbók belsejében már kifejlett portokok és pollen, addig a fénybogarak a bimbókat nem bántják.
Rezisztencia és fajváltás: a két leggyakoribb probléma
A fénybogarak elleni védekezések során két gyakori probléma léphet fel. Az egyik a szerrezisztencia, mivel sajnos a hazai fénybogár populációk döntő hányada rezisztens a szintetikus piretroid hatóanyagokra. Éppen ezért a célzottan a fénybogarak ellen végrehajtott kezelések során mindenképpen más hatóanyag csoportból való készítményt kell választanunk.
Erre nem árt előre készülni és a korábbi, a szárat veszélyeztető ormányosok ellen nem szabad a fénybogarak ellen eséllyel bevethető készítményeket már idő előtt elhasználni.
A másik probléma, az öt fajból egy újabb faj előjövetele, rajzása ellen nem sok mindent tehetünk. A repce fénybogarai szabad szemmel nem különböztethetőek meg egymástól, így esetleg előfordulhat, hogy egy kezelés után néhány nappal jóval több bogarat látunk, mint a kezelés előtt.
Azt viszont nem tudjuk, hogy korábban egy másik faj ellen irányoztuk a kezelést, mint ami a kezelés után kirajzott. Ekkor jó eséllyel újabb inszekticides állománykezelés válhat szükségessé. Főleg akkor, ha az első virágok nyílása és a fénybogár kártételre veszélyes időszak vége vélhetően még messze van.
A beporzók védelme: közös érdekünk
A repcefénybogarak elleni védekezés során mindenképpen ügyelni kell arra, hogy a repce már sárga bimbós állapottól kezdődően szélsőségesen nagy vonzerőt gyakorol minden viráglátogató rovarra! Beleértve a mézelő méheket és a vadon élő egyéb beporzó szervezeteket is.
Ezek védelme nem csak jogszabály által előírt kötelességünk, hanem jól felfogott érdekünk is, hiszen beporzó rovarok nélkül esélyünk sincs akkora termésre, amely a repce termesztését jövedelmezővé tenné. Mindenképpen óvjuk a beporzó rovarokat!
A képek a szerző felvételei.
