A visszaesés mögött több tényező is áll, mint például a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a növekvő termelési költségek, valamint a kórokozók és kártevők fokozódó jelenléte. Szántóföldi növényeink közül a repce különösen szigorú növényvédelmi technológiát igényel, mivel számos kártevő és kórokozó támadja meg, ami a termesztéstechnológia szigorú betartását követeli meg.

Emellett a növényvédő szerek hatóanyagainak kivonása különösen a rovarölő szerek alkalmazását érinti hátrányosan. Az elmúlt pár esztendő enyhe téli időjárása és csapadékszegény tavaszi periódusa egy ismert, de kevésbé jelentős kórokozó számára nyújtott kedvező életfelételeket.

A genetikai fajmeghatározás ugyan még folyamatban van, de minden bizonnyal az őszi káposztarepce lisztharmatával (Erysiphe cruciferarum) állunk szemben, mely az ország számos régiójában tömegesen megjelent az idei évjáratban.

A szakirodalmi adatokat vizsgálva számos kutató eredményei rámutattak, hogy a környezeti feltételek megfelelő alakulása esetén számolnunk kell a kártételével ennek a kórokozónak is. Az időjárási tényezők közül a globális felmelegedés hatása a téli fagyos napok számának csökkenése által már ősszel kedvező helyzetet teremt a lisztharmat számára.

Mindemellett a fagyok egyre később érkeznek ősszel és tél elején, valamint a fagyos napok száma is folyamatosan csökken, ami a lisztharmat gombákat előnyös helyzetbe hozza tavasszal.

A védekezés lehetőségei

A lisztharmatgombák áttelelése kazmotéciumokkal és vegetatív micéliumokkal történik, ezért is van nagy jelentősége az enyhe teleknek. A kazmotéciumokból kiszabaduló aszkospórák indítják el a fertőzést, majd a vegetációs ciklus során a gomba ivartalan úton, úgynevezett oidiumokkal vagy oidiumkonidiumokkal szaporodik, amelyeket a szél terjeszt a gazdanövényekre.

Nyár elején a repcenövényeken kialakulnak az apró, tűhegynyi fekete pontok a hifatömegben, ezek már az ivaros egyesülés eredményeként létrejövő kazmotéciumok. Az idei enyhe tél és száraz tavasz különleges körülményeket teremtett, amelyek a kultúrnövény fejlődési stádiumát az optimálistól eltérő irányba mozdították.

A környezeti stresszek hatására a virágzás 7-14 nappal hamarabb kezdődött és a kényszervirágzás állapota a szokásosnál rövidebb idő alatt lezajlott. A virágzás elején elvégzett gombaölő szeres kezelések egy később berobbanó fertőzés ellen hatástalannak bizonyultak.

Csapadékszegény tavasz

A csapadékszegény március, április, május eleji időszak elősegítette a konídiumok terjedését.  Többek között ezek a környezeti és agrotechnológiai tényezők is közrejátszhattak abban, hogy a lisztharmat ilyen mértékű fertőzést tudott kialakítani.

Az időjárásunk változásával számítanunk kell arra, hogy a lisztharmat a repcében is periodikusan megjelenő kórokozó lesz, mely ellen a védekezési stratégiákat ki kell alakítani. A védekezés kémiai termékekkel ez ellen a betegség ellen jogszabály alapján kérdéses, ugyanis az engedélyokiratok nem terjednek ki erre a kórokozóra.

Továbbá, amennyiben a hatóanyaguk alapján alkalmas is lenne a termék a lisztharmatra, a korai (virágzáskori) kijuttatás miatt a gombaölő szer perzisztenciája nem biztosít elegendő védelmet a későbbi fertőzések ellen. Amennyiben meg kitoljuk a védekezést, akkor az élelmezés-egészségügyi várakozási időből csúszhat ki a termék.

A már felfutott fertőzéssel szemben védtelenek leszünk, tűzoltásszerű védekezésre nem lesz lehetőség. A becők védelmére szánt gombaölő szerek kijuttatásával egy menetben képesek vagyunk ezt a kórokozót is féken tartani, ehhez viszont a virágzás elején elvégzett kezelések kevésnek bizonyulnak, így a hajlamosító tényezők kialakulása esetén az engedélyokiratban meghatározott utolsó fejlődési időpontban érdemes a termékeket kipermetezni.

A növénytermesztési technológia kialakításánál figyelembe kell venni továbbá a keresztesvirágú termesztett növényeink eltérő mértékű lisztharmat-fogékonyságát, így a zöldítéskor vetendő növények esetén érdemes tájékozódni, nehogy meglepetés érjen bennünket az utónövény vetését követően.

A növényvédelmi előrejelzés hangsúlyossága felértékelődni látszik az ehhez hasonló járványok megfékezésében. A védekezés pontos időzítésében, a termék kiválasztásában, a dózis megválasztásában a növényvédelmi stratégiánkat ismét át kell gondolni a jövőben.

Kecskés István fejlesztőmérnök

Nagy László fejlesztőmérnök

Cikkünk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2024/08-as számában olvasható.