A sárgarozsda (Puccinia striiformis) nem véletlenül rettegett kórokozó a hazai búzatermesztő gazdák körében. A 2014. évi súlyos járvány óta tudjuk, hogy ez a kórokozó akár 70–80%-os terméskiesést is képes okozni a megfertőzött és védelem nélkül maradt őszibúza-állományokban.
Éppen ezért szinte minden gazdálkodó kíváncsi arra, hogy az adott évben lesz-e sárgarozsda-fertőzés. Ahhoz, hogy ez bekövetkezhessen, a kórokozónak sikeresen és kellő mennyiségű fertőző anyagot termelve át is kell telelnie hazánkban.
Rejtőzködő kórokozó
A sárgarozsdáról korábban szinte minden gazda úgy tudta, hogy tipikusan hosszú csíkokba rendezett pusztulák soráról lehet könnyedén felismerni. Sokan eleve csíkos rozsda néven ismerték ezt a fajt.
A tél során ugyanakkor ezeket a tüneteket hiába is keresnénk. A sárgarozsda kedveli ugyan a hűvösebb környezetet (ezért sokfelé skandináv rozsdaként is ismerik), de a számára túlságosan alacsony hőmérsékletű időjárás során nem csíkos, hanem éles határvonal nélküli, foltszerű telepeket képez a levélen.
Sporulálni alig hajlandó, így sokszor csak egy sárgás folt jelzi a kórokozó jelenlétét. Ekkor viszont nem lehet megkülönböztetni a többi, szintén levélsárgulást okozó kórokozótól, illetve élettani eredetű betegségtől.
A sárgarozsda felderítése a tél és a kora tavasz folyamán rendkívül nehéz. Ha sporulál is a megfertőzött leveleken, azt csak a levélnek a talaj felé mutató oldalán teszi. Függetlenül attól, hogy az a levél színe-e, avagy a fonáka. Esetenként a sporuláció sok uredospórát is termelhet (akár sárga is lehet tőlük a fertőzött növények alatti talaj), de ekkor a kórokozó még biztosan nem terjed.
A kórokozó terjedésére majd április hónap második felétől lehet számítani, amikor a szegletes kontúrok és az első klasszikus, csíkos levéltünetek megjelennek. Ekkortól bő egy hónap áll a kórokozó rendelkezésére a terjedéshez és a búzaállományok elfertőzéséhez.
Június elején ugyanakkor már fekete színű teleutospórás pusztulák sora fogja jelezni, hogy a búzán a kórokozó az évi szaporodása véget ért. Ez az időszak a szélsőségesen hosszú tenyészidejű fajokon, mint pl. a tönkebúza (Triticum dicoccum) akár júliusig is elhúzódhat. A kórokozó a kenyérbúza mellett valamennyi búza (Triticum) fajra veszélyes és egyes rasszai a tritikáléállományokban is nagy pusztítást tudnak végezni.
Védekezési stratégiák
A sárgarozsda igazság szerint nem egy „kemény” kórokozó, szinte valamennyi, a kalászosokban engedélyezett fungicid hatékony ellene. A védekezések hatékonyságát döntően azok helyes, vagy kevésbé helyes időzítése tudja befolyásolni.
Azok a gazdálkodók, akik olyan szisztemikus csávázó szerekkel védik a búzavetéseiket, amelyek a korai gombás fertőzések ellen is védelmet nyújtanak (Systiva pl.), azok jelenleg nyugodtak lehetnek, mivel ezek a készítmények az ősz folyamán lehetetlenné tették a kórokozó fertőzésének bekövetkezését.
Azok a gazdák is biztonságban érezhetik magukat, akik valamilyen ok, pl. más kórokozók iránti szélsőséges fogékonyság miatt a tavasz folyamán még a szárba indulás kezdetén végeznek fungicides állománykezelést. A termelők legtöbbje nem ezekbe a kategóriákba tartozik.
Az átlagos búzatermesztő gazdáknak egyik lehetősége a gabonaállományok gondos és gyakori szemlézése, hogy az áttelelt fertőzési gócokat megtalálják. Ez azonban a kórokozó rejtőzködő jellege és sokszor extrém ritkasága miatt sok esetben lehetetlen.
Támaszkodjunk az előrejelzési rendszerekre
Így erősen javasolt, hogy az országban az egyes innovatív növényvédőszer-forgalmazó cégek (BASF, Bayer), illetve a nagy integrátor cégek (KITE pl.) által üzemeltetett professzionális előrejelzési rendszerek információira támaszkodjanak. Ezzel rengeteg időt lehet megspórolni, hiszen lehetséges, hogy azon az adott táblán, amelyen napokat töltött el a gazdálkodó a sárgarozsda keresésével, azon egyetlen áttelelő góc sem található.
A későbbiekben a védekezés időzítése során mindenképpen célszerű támaszkodni ezekre az előrejelzési információkra. Ez még azokra a gazdálkodókra is igaz, akik vagy csávázó szerrel, vagy korai fungicides kezeléssel mentesítették tábláikat az áttelelő sárgarozsda gócoktól.
A nagy kárt ugyanis a „klasszikus”, gyorsan terjedő, csíkos tüneteket mutató forma okozza. A korai fungicides védelem sokszor kifullad még az előtt, hogy a fuzáriózis elleni kezelést a gabona megkaphatná.
Lesz-e sárgarozsdajárvány idén? Ezt jelen időszakban még nehéz megmondani, de az pl. biztos, hogy az elmúlt év nyarának szélsőségesen forró és száraz jellege nem segítette az árvakelések kialakulását, amely pedig fontos ennek a biotróf kórokozónak a nyár átvészelésében.
Ugyanakkor ez nem nyújt teljes garanciát, hiszen a 2022. évi súlyosan aszályos évet 2023-ban egy eléggé kiterjedt sárgarozsdajárvány követte. Mindenképpen figyelni kell a tavasz folyamán erre a kórokozóra, áttelelésének sikerességére és mennyiségére, valamint azokra az előrejelzési információkra, amelyeket a kórokozóval foglalkozó szakemberek bocsátanak a rendelkezésünkre.
Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.
