Augusztus 11-én tartotta a Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara a Szőlő növényvédelme című tanácskozást Mogyoródon, egy 40 éves Kékfrankos szőlőültetvényben. Többek között téma volt az amerikai szőlőkabóca és a japán cserebogár is.
Az idei rendkívül száraz időjárás egyáltalán nem kedvezett a szőlő vízigényes kórokozóinak, mint a peronoszpóra, a lisztharmat, és a fekete rothadás.
Mogyoródon rendkívül kevés csapadék hullott, idén 7 hónap alatt 150 mm, a vegetációs idő alatt 112 mm csapadékot mértek. A mogyoródi homoktalajon egy idős ültetvényről van szó, ezért nem látszik itt aszájtünet a tőkéken, hiszen a tőkék gyökere legalább 2 – 3 méter mélységig leér.
Szőlő lisztharmat
A kórokozókat tekintve kizárólag lisztharmat fertőzést lehetett tapasztalni. A fürtzáródáskor közepes mértékű volt a fertőzés, és gyenge volt a levélfertőzés.
Új kártevő a láthatáron, a japán cserebogár
Nagy probléma, hogy egy új karantérkárosító van a láthatáron, mégpedig nagyon gyors terjedéssel már Szlovéniában is megtalálták, itt van a szomszédban, át fog települni hozzánk, ez a japán cserebogár (Popillia japonica). Nagyon könnyű beazonosítani az imágókat, mert nagyon látványos színezetűek, gyakorlatilag mindenevő, de a szőlő is a kedvencei között van.
Kattintson a képre bővebb információkért a Kubota ültetvénytraktorokról és munkagépekről!
Szőlő levélkabóca
A szőlő levélkabóca 2023 óta jelen van Magyarországon. Az amerikai szőlőkabócától eltérően komoly tüneteket okoz. A szőlő levélkabóca is egy inváziós szőlőkártevő, két, de melegebb évjáratban akár három nemzedéke is van, imágó alakban telel, de nem a szőlőn, hanem a környező gyomokon, vagy örökzöld növényeken. Onnan rügyfakadáskor telepszik át a szőlőre. Az imágó teste kisebb az amerikai szőlőkabócánál, jellegzetes rajzolatok vannak rajta.
A tünet, amit a levél szivogatásával okoz: ezüstös, szabálytalan szívásnyomok láthatóak, ill. ki ezüstösödést okoz, a levél hátoldalán nem annyira jellegzetes a tünet. Súlyosabb kártétel esetén a levélfonákon is megjelennek a tünetek. Igen súlyos kártétel esetén korai lombhullást okoz, ilyen esetben pedig akár a szőlőszemeket is károsíthatja a kártevő, szívásnyomokat találhatunk a szőlőszemeken is. Lombvesztés esetén a vesszők beérése sem tud a megfelelő módon megtörténni.
Ez ellen a kártevő ellen is mindenképpen szükséges védekezni.
Amerikai szőlőkabóca és a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma (FD)
A jól végzett kezelésekkel el kell pusztítani az amerikai szőlőkabócát (Scaphoideus titanus), mert a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma ellen jelenleg nincs védekezési lehetőség. Az időjárás erősen befolyásolja a vektor egyedszámát, feltételezhető, hogy ez a mérsékelt egyedszám az előző év időjárásának következménye.
A fitoplazma Magyarországon őshonos, de az amerikai szőlőkabóca megjelenése előtt nem jelentett problémát a szőlőben, mert nem volt vektor, ami a szőlőt fertőzte volna ezzel a fitoplazmával.
A melegvizes kezelés az egyetlen módszert, ami a szaporítóanyag-előállítás során a fitoplazma fertőzöttség ellen hatékony, ill. számos vírus ellen is alkalmazható. A fitoplazma terjedését jelentősen csökkentené a certifikált, egészséges szaporítóanyag használata.
Becslések alapján jelenleg 20% alatt van a certifikált szaporítóanyag Magyarországon. A melegvizes kezelés, ami 50°C-os, 45 perces behatási idővel történő kezelés. A rügyekre nézve veszélytelen. A melegvizes kezelést az EPPO is javasolja, ill. a világ számos más országában, pl. Új-Zélandban, Ausztráliában, Kanadában, Franciaországban, Olaszországban, Svájcban kötelező.
Magyarországon csupán néhány szaporítóanyag-előállító rendelkezik melegvizes hőkezelő berendezéssel. Ezen mindenképpen szükséges változtatnunk.
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
Képek forrása: Agrofórum Online
