Az őszi káposztarepce termesztésének sikerességét egyebek mellett a növényvédelem sikeressége is nagymértékben meghatározza. Ezen belül a különféle állati károsítók szerepe sokkal nagyobb, mint más szántóföldi kultúránál.
A kártevők tavasszal megjelenő társaságának legelső csoportja a szárat veszélyeztető ormányosbogaraké. A nagy repceormányos (Ceutorhynchus napi) és a repce szárormányos (Ceutorhynchus pallidactylus) az elmúlt év során a szokásosnál sokkal nagyobb populációval ment bele a télbe és mivel igen jó hidegtűrő képességgel rendelkező kártevőkről lévén szó, mennyiségük a fagyos időszakokban nem valószínű, hogy érdemben lecsökkent.
Hőmérséklethez kötött rajzásindulás
Az említett ormányos bogarak kora tavasszal jönnek elő telelő helyeikről, ahol imágóként vészelték át a tél nehézségeit. Amikor a nappali hőmérséklet +12 °C fölé megy, a nagy repceormányos már megkezdi betelepülését a repceállományokba. A szárormányos picivel melegigényesebb, de +13-14 °C felett már ez a kártevő is kellően aktív.
A kártevők betelepedésének dinamikája az erdősávokból, a táblák gyomszegélyéből tehát alapvetően az időjárás függvénye. Bonyolítja a helyzetet, hogy szeles időben egyik ormányos sem repül. Így az előrejelzésükre kirakott színcsapdák (sárga tálak, ragasztós lapok) ekkor nem fogják a bogarakat, pedig lehet, hogy már ott vannak, nem is kicsi mennyiségben.
Ivari érés és a kritikus időablak
A repce ormányosai a betelepedés, berepülés után eleinte 4-5 napig ivari érési táplálkozást folytatnak. Ezzel érzékelhető kártételt nem okoznak, de közelebb jutnak a kártételhez. A soron következő 2-3 napban párosodnak, majd megkezdik a peterakást. Ezt a repce szárába, vagy levélnyeleibe végzik el. Ettől a pillanattól kezdve a kártevőket inszekticidekkel kontrollálni már nincs esélyünk.
Két részre szakadt ország
Ha visszatekintünk az elmúlt hetek időjárására, akkor láthatjuk, hogy az ország déli – délkeleti régióiban már több alkalommal is előfordultak több napon át is olyan nappali hőmérsékletek, amelyek lehetővé tették a repce ormányosbogarainak rajzását és a táblákba történő berepülését. Viszont a felázott, sáros talajok lehetetlenné tették a rovarölő szeres védekezések végrehajtását.
Ezeken a területeken tehát már most van egy korábban betelepedett, rezidens populáció. Itt némileg másképp kell eljárni, mint az ország északi felén, ahol a rajzás csak mostanában kezdődik.
Azonnali beavatkozás szükségessége
Ahol már van a repcékben korábban betelepült kártevő népesség, ott az inszekticides védekezést mielőbb el kell végezni. Ezek a már betelepedett bogarak az elmúlt hetekben – amikor éppen nem fagyott, vagy nem volt túlságosan hideg – kihasználták az időt, táplálkozhattak és párosodhattak. Most mindenképpen el kell pusztítanunk ezeket még a peterakás előtt. Érdemes a növények kézi úton történő átvizsgálásával megvizsgálni a már betelepült kártevők mennyiségét. Néhol ez ijesztően magas szám lesz!
Az ország déli, délkeleti régióiban, ahol már megtörténhetett korábban a kártevők egy részének betelepedése, a színcsapdák fogási eredményeitől függetlenül most egy védekezéssel kell kezdeni a munkálatokat. A további kezeléseket értelemszerűen már a fogási eredményekre hagyatkozva végezhetjük.
Északon most indul a betelepülés
Az ország jelentős hányadán a repce ormányos bogarainak betelepedése most kezdődik. A hét végére és a jövő hétre prognosztizálható időjárási körülmények erősen segítik majd a kártevők mozgását. Ezeken a területeken szerencsére nyugodtan hagyatkozhatunk a sárgatálak, ragasztós lapok fogási eredményeire. Itt nincs olyan korábban betelepült populáció, amely már a peterakás küszöbén állna.
Vélhetően a repce szárat károsító ormányosok március első hetében kirajzanak, a populáció túlnyomó többsége be fog települni a repcékbe. Figyeljünk oda rájuk, mivel idén vélhetően nagyobb károsító populáció fog megjelenni, így az általuk okozott kár is nagyobb lehet az átlagosnál.
A képek a szerző felvételei.
