Az őszi káposztarepce az egyik olyan növénykultúránk, ahol az állati károsítók elleni védekezés sikeressége határozza meg döntő mértékben a termesztés eredményességét.
Sajnos ennek a növénynek rengeteg kártevője van, amelyek némelyike akár teljesen váratlan időpontokban is képes meglepetést okozni és megtámadni a repce állományokat. Ebbe a csoportba tartoznak a repce szárát károsító ormányosbogarak is.
Amit a kártevőkről tudni illik
A repcét hazánkban három olyan, a Ceutorhynchus nemzetségbe tartozó ormányosbogár támadhatja meg, amelyek lárvái a repce szárában élnek és tevékenységükkel kárt okozhatnak.
E három faj közül a fekete szárormányos (Ceutorhynchus picitarsis) döntően ősszel rajzik és az imágói alapvetően a nagy, fejlett repcenövények levélnyeleibe rakják petéiket. A lárva később a repce főhajtásának tövében okoz kárt. Ez a kártevő szerencsére nem gyakori hazánkban, így önállóan ellene csak szélsőségesen ritka esetben lehet szükség inszekticides védekezésre.
A másik két ormányosbogárfaj, a nagy repceormányos (Ceutorhynchus napi), valamint a repce-szárormányos (Ceutorhynchus pallidactylus) viszont imágó alakban telel a táblákat szegélyező gazos, cserjés területek avarszintjében és a tavasz folyamán károsít. Évente ezeknek a fajoknak is szerencsére csak egy nemzedéke fejlődik, de az éppen elég a repce szárának súlyos mértékű károsításához.
Mindkét ormányosbogár kb. 10 °C hőmérséklet környékén jön elő a telelőhelyeiről és aktívan repülve kolonizálják a repcetáblákat.
A betelepülés után jó pár napig csak táplálkoznak, majd a párosodás után kezdik meg a peterakást a repce szárának kezdeményére, illetve a nagyobb levélnyelekbe. Ha már a petékből kikeltek a lárvák és elkezdték táplálkozásukat a növény belsejében, attól kezdve inszekticidekkel már nem lehet elpusztítani őket.

Mind a nagy repceormányos, mind pedig a repce-szárormányos lárvái a levélnyélben, illetve a szárban lefelé haladnak. Kártételük nyomán a repce szára torzul, fejlődésében visszamarad. Esetleg teljesen el is halhat a központi hajtás.
A repce nyilvánvalóan igyekszik kompenzálni ezt a károsodást és az oldalhajtások kinevelésével igyekszik úrrá leni a problémán. Viszont ez azzal jár, hogy a károsodott növények a későbbiekben minden fejlődési szakaszhoz később fognak elérni, mint az egészséges növények.
Ez az állomány nagyfokú heterogenitását eredményezi, amely a direkt termésveszteség mellett még az egyes későbbi növényvédő szeres kezelések végrehajtásának időzítését és a betakarítás helyes időpontjának megválasztását is lehetetlenné teszi.
Aktuális teendők
A repce szárát támadó ormányosbogarak elleni inszekticides védekezésnek mindenképpen még a kártevők peterakásának kezdete előtt kell megtörténnie. Ahhoz, hogy a kezelést helyesen időzíthessük, mindenképpen szükséges ismerni a kártevők mennyiségét a repceállományokban.
A károsítók betelepedésének nyomon követésére igazság szerint három módszer is a rendelkezésünkre áll, amelyeket helyesen alkalmazva pontos képet alkothatunk a károsítók betelepedésének folyamatáról.

Mivel mindkét, tavasszal rajzó faj kb. 10 °C hőmérsékletnél kezdi meg a repceállományok kolonizálását, ez az időszak már gyakorlatilag itt is van. Bármilyen furcsa, de a hét folyamán lesznek olyan időjárási helyzetek, amikor az egyes táblák déli, délkeleti részein, netán erdősávok, facsoportok előterében a hőmérséklet bőven meghaladhatja azt a szintet, amikor a repce ormányosbogarai elkezdik rajzásukat.
Nem kell ezen sokat csodálkozni, hiszen 2023-ban és 2024-ben is már januárban elkezdődött e kártevők rajzása. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ilyen korai rajzáskezdet esetén – hasonlóan az elmúlt években tapasztaltakhoz – nagyon hosszú, akár két hónapos kártevőaktivitással lehet számolni.

Ahhoz, hogy a kártevők rajzásának dinamikáját ismerjük, és a védekezés időzítését kellő adatmennyiség birtokában tehessük meg, a károsítók előrejelzését már most erősen ajánlott megkezdeni.
Tálcsapda vs. ragacslap
A repcében károsító ormányosbogarak előrejelzésére nagyon jól alkalmazhatóak a sárga színcsapdák. Azt, hogy a sárga színt vizes tálcsapdában, vagy ragasztós lapként tálaljuk-e a kártevők elé, azt döntően a helyi sajátosságok döntik el.

A tálcsapda előnye, hogy nem viszi el még a viharos szél sem és a belekerült rovarok is viszonylag könnyen meghatározhatóak. Hátránya ugyanakkor, hogy sok vad előszeretettel használja itatónak.
Ez egyrészt „balesetekkel” is járhat, ha valamelyik vad felrúgja a tálat. Az sem szerencsés, ha pl. a vaddisznó iszik belőle, mivel annak pofája nem éppen patikatisztaságú. Ivás után az a csapda túl sok rovart már nem fog gyűjteni. A vadak ellen némi mosószer hozzáadásával védekezhetünk ugyan, de a tálcsapdák vízzel való feltöltése eléggé macerás feladat.
Jobb a sárga ragasztós lap?
A sárga ragasztós lapok szintén igen jól gyűjtik más rovarokkal egyetemben a repce ormányosait. Ebben az esetben ugyanakkor a fogás meghatározása már nehézkesebb. Ráadásul a ragasztós lapokat egy viharos szél könnyedén tönkre teheti, vagy elviheti a területről.
Laza talajú területeken az is baj, hogy szeles időben a por gyorsan belepheti a fogófelületet és onnantól a csapda már hatástalan. Mindkét csapda típus előnye, hogy a mozgó, migráló egyedeket gyűjti be.

Ennek némi hátránya is van, hiszen szeles időben az ormányosok nem repülnek, viszont lehet, hogy már hatalmas populáció van benn a táblán. Ez a népesség táplálkozik, párosodik, éli életét, csak éppen a szél miatt nem repül, viszont akkora létszámú is lehet, amely már bőségesen elegendő egy inszekticides védekezéshez.
A repcenövények manuális „átbolhászása” erre a problémára is megoldást nyújt, viszont jó szem kell hozzá és eléggé időigényes. Ezzel a módszerrel a repce hajtáscsúcsa mellett, a levélkezdemények között megbújó bogarak leszámolásával pontos képet kaphatunk a repcében adott időpontban élő kártevőpopuláció méretéről.

Mindenképpen ajánlatos a manuális vizsgálattal kiegészíteni a csapdázás útján nyert adatokat, mivel ezzel nem csak a populáció méretéről kaphatunk információkat, hanem a kártevők aktuális viselkedéséről is (repül, vagy nyugalomban van).
Tekintettel arra, hogy az idei évben is várhatóan hosszú rajzási időszakra kell számítani a korai rajzáskezdet miatt, jó eséllyel több védekezés is szükséges lehet ahhoz, hogy a szárat pusztító ormányosok kártételét kiküszöbölhessük.
Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.