Növényvédelem
Növényvédelem

Amit a színcsapdákról tudni kell

Amit a színcsapdákról tudni kell

Agrofórum Online

A májusi meleg hatására több gyümölcs, így a cseresznye és a meggy is lassacskán eléri végleges méretét és elkezdődik az érés időszaka. Ilyenkor időszerű a védekezés e két gyümölcsfaj veszedelmes károsítói, a cseresznye és meggy „kukacosságát” előidéző cseresznyelegyek ellen.

Tévhitek a cseresznyelégy kapcsán

A cseresznyében és a meggyben előforduló lárvák alapvetően nem kukacok, hiszen nincs fejtokjuk és nem ormányos bogarak, hanem legyek lárvái, azaz nyüvek. Ettől persze még ugyanolyan gusztustalanok és termést tönkretevő jószágok, mintha valódi kukacok lennének.

Jelenlétük fogyaszthatatlanná és értékesítésre alkalmatlanná teszi a termést. Ráadásul az általuk főképp a termésből való távozás során okozott sebzésen rothadást okozó gombák, így pl. a gyümölcs monília (Monilia fructigena) is megjelenhet, amely nagy mennyiségben képes a gyümölcsök elrohasztására.

Egy csesznyelégyre rengeteg egyéb, részben hasznos rovar jut
Egy csesznyelégyre rengeteg egyéb, részben hasznos rovar jut

Az viszont jogos, hogy a cseresznyelégy kapcsán a többes számot használjuk. No nem azért, mert ez a kártevő gyakori (pedig az, gazdátlan, kezeletlen gyümölcsösökben 100% termésfertőzést is okozhat!), hanem azért, mert nem egy, hanem két cseresznyelégy faj is károsít hazánkban.

Az őshonos európai cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi) mellett már jó néhány éve (2006 óta) jelen van nálunk az invazív, behurcolt keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cingulata) is.

Mindkét faj közös jellemzője, hogy évente egy nemzedéket nevelnek, báb alakban telelnek át a talaj felső rétegében és a nőstény légy peterakáskor megjelöli a gyümölcsöt, így egy cseresznyében, vagy meggyben csak egy lárva fog kifejlődni.

Helyesen, a korona felső részére elhelyezett csapda
Helyesen, a korona felső részére elhelyezett csapda

Sokan már a fák virágzása idején elkezdenek ezek ellen a károsítók ellen védekezni, pedig ekkor még a kártevők csak gondolkodnak a valamikor később bekövetkező rajzáson. Ez felesleges pénzkidobással és környezeti vegyszerterheléssel jár.

Szintén hibás nézet az, amikor az imágók megjelenését a cseresznye egyes fenofázisaihoz, pl. a színeződés kezdetéhez igazítják. Az erre alapozott kezelések könnyedén célt téveszthetnek.

A túl korai kezelések teljességgel hatástalanok, hiszen nincs még jelen a célszervezet, a későiek pedig csak részleges hatásúak, hiszen a lerakott petékből kikelő nyüvek ellen a kezelések alapvetően hatástalanok. Eredményesen csak az imágók ellen tudunk védekezni.

Tévhitek a színcsapdák használata során

A cseresznyelégy fajok kiválóan előre jelezhetőek a rajzásuk során sárga színű színcsapdákkal, ragasztós lapokkal. Azonban ennek alkalmazása során is sok hibával lehet a felhasználók részéről találkozni.

Az egyik tévhit ezzel kapcsolatban az, hogy a színcsapdák alkalmazása teljesen környezetbarát, „bio” növényvédelmi technika. Ebből a kijelentésből gyakorlatilag semmi sem igaz.

Nem „bio”, hiszen a színcsapdák szelektivitása gyakorlatilag nulla, mivel mindent megfognak, ami rájuk repül, vagy mászik. A fogások döntő hányada nem cseresznyelégy, hanem mindenféle egyéb rovar, ízeltlábú. Köztük számunkra hasznos rovarok (méhek, zengőlegyek, fürkészlegyek, fátyolkák, fürkészdarazsak stb.) is.

Ráadásul a színcsapdák alkalmazása nem növényvédelmi beavatkozás! Ez csak egy hatásos előrejelzési eszköz, amely azt mondja meg, hogy a rengeteg megfogott egyéb rovar között mikor tűnnek fel a cseresznyelégy imágók, azaz mikor érdemes az inszekticides védekezést megejteni.

Rossz elhelyezés: a sárga színcsapda nem a cseresznyelégy kedvelt rajzási helyén van
Rossz elhelyezés: a sárga színcsapda nem a cseresznyelégy kedvelt rajzási helyén van

Teljesen felesleges sárga ragadós lapokkal teleaggatni a fákat, mivel ezzel hatalmas mennyiségű egyéb rovart is elpusztítunk. Olyanokat is, amelyek a beporzásban is a segítségünkre lehetnek.

A másik nagy hiba, amelyet a felhasználók a színcsapdák használata során elkövetnek, az a csapdák rossz elhelyezése. A cseresznyelégy fajoknál kőkemény matriarchátus uralkodik és mindkét faj egyedei meglehetősen meleg kedvelőek.

Ennek következtében a rajzás során a nőstények csak olyan hímmel hajlandóak párosodni, amely a peterakásra jó meleg helyen, a fák koronájának tetején választott ki egy szép gyümölcsöt.

Ezen ok miatt az imágók túlnyomó többsége a korona legfelső harmadában található. Ezért az előrejelző eszközöket is oda kell helyezni. Az alul elhelyezett lapok sokszor már csak akkor fogják érdemleges mennyiségben e kártevőket, amikor fenn a korona tetején már szinte minden gyümölcs „foglalt”. Ekkor viszont a kártétel döntő hányada megtörtént.

Használjuk a sárga színcsapdákat a cseresznye és meggy állományokban. Ugyanakkor csak előrejelzésre és csak néhányat, de azokat jól elhelyezve. Így a természetes rovarfaunában sem okozunk durva károkat és a védekezés időzítéséhez szükséges adatokhoz is hozzájuthatunk.

Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Előzzük meg hatékonyan a gombafertőzéseket!

2024. június 10. 17:10

A napraforgó, a szója és a kukorica állományok védelmére folyamatos figyelmet kell fordítanunk, hiszen komoly kárt tehetnek bennük a kórokozók.

Figyelem: terjed a napraforgó fehérpenészes szártőkorhadása

2024. június 10. 10:10

A szártövön enyhén elbarnuló zóna figyelhető meg, amelyen fehér, a szárra merőleges vonalak jelenléte is időnként észlelhető. Ezek a fehérpenészes szártőkorhadás tünetei.

Termésnövelés környezetbarát módon

2024. június 7. 16:40

A Bacillus simplex baktériumok képesek szimbiózisban együtt élni a növényekkel, így javítva azok aszállyal és hőséggel szembeni stressztűrő képességét.

A lepényfa-gubacsszúnyog, 2. rész

2024. június 4. 11:10

Az írás jelen, második részében ismertetjük a gubacsok szerkezetét, belső alaktanát leíró új megfigyeléseinket.

Mi legyen a fán maradt, megrohadt cseresznyével?

2023. július 3. 04:36

Cseresznyefám termései már túlértek, sok azonban még a fán maradt megrothadva. Mi legyen ezekkel a termésekkel?

Erősödött a lisztharmat terjedése és megjelent a varasodás is

2020. május 12. 15:09

A kisebb esők elegendők voltak a varasodás első tüneteinek a megjelenéséhez. Ha csapadékosabb idő lenne, a fertőzés további terjedése rohamosabbá válna.

A károsító helyzet alakulása 2019-ben és várható következményei (11. rész)

2020. január 15. 12:51

A cseresznyére és a meggyre már évek óta oly veszélyes, virágfertőző meggy monília szempontjából járvány közeli helyzet alakult ki a májusi csapadékos időben.

Töretlenül terjeszkedik az almafa vértetű

2020. június 25. 04:36

Az almafa vértetű a dús lombozat védelmében folyamatosan terjeszkedik a vesszőkön és a hajtásokon. A szívogatás nyomán, a fiatal vesszőkön sejtburjánzás indul el, amit a viaszbevonat most még eltakar.