Az őszi vetésű kalászos gabonák számára az idei vegetációs időszak nem indult zökkenőmentesen. A szinte folyamatos csapadékhiány és az időnként kialakuló késő tavaszias meleg periódusok még a legszívósabb fajtákat is megviselték.
Ehhez járult még a február végén-március elején beköszöntött szokatlanul hideg, fagyos időjárás is, amely a gabonákat már félig meddig a tavaszi növekedésre és fejlődésre való felkészülés idején érte.
Fitotoxikus levéltünetek megjelenése kora tavasszal
A kalászos gabonákat termelők már március második felétől egyre sűrűbben találkoztak olyan tünetekkel, amelyek leginkább a kissé túlzásba vitt nitrogénes fejtrágyázás fitotoxikus tüneteire emlékeztettek.
Meglehetősen gyakran alakultak ki a levelek felső harmadában, a levél csúcsa közelében elhalt foltok, de a kifehéredés, sárgulás sem volt ritka. Sokszor lehetett találkozni az elhibázott Nitrosol alkalmazáshoz nagyon hasonló, a levél végét érintő teljes elhalással is.
Kórokozókra utaló tünetek: téves felismerések veszélye
Fokozta a problémát, hogy néhány gazdálkodó ezeket a levéltüneteket valamilyen fertőző betegség tüneteinek vélte és akár még egy fungicides állományvédelmet is alkalmazott a probléma megoldására.
Több esetben is felmerült a gyanú, hogy az ilyen levéltünetekkel sújtott búza állományokban valójában a sárgarozsda (Puccinia striiformis) garázdálkodik, míg az őszi árpákban jó néhányan valamilyen Helminthosporium gomba fellépésére gyanakodtak.
A kórokozók fellépését és kártételét azok jelenléte nélkül kissé nehéz elfogadni. A sárgarozsda tünetei pl. olyan jellegzetesek, hogy azt eléggé nehéz mással összekeverni.
Ha talál valaki sok sárga foltot a búza levelein, az igen sok okból történhetett. Az, hogy a bűnös tényleg a sárgarozsda, az csak akkor derülhet ki, ha a levélen megtaláljuk a kórokozó sárga színű uredospóráival teli pusztulákat.
Lokális levélkárosodások: mikroklíma és topográfia szerepe
Sokan gyanakodtak a Nitrosol használat mellékhatására is. Viszont az ilyen kezelésben részesített, lejtős területen elhelyezkedő táblákon a búza lombozatának károsodása csak a mélyebb fekvésű részeken következett be, míg a dombtetőn a levélzet alig, vagy nem is károsodott.
Mintha a kijuttatott fejtrágya csak a völgy alján lett volna hajlandó megperzselni a gabonák lombozatát. Azt hiszem, nem kell nagyon megmagyarázni, hogy itt is a fagy, valamint a völgyekben, mélyebb fekvésű részeken összegyűlt fagyos levegő volt a fitotoxikus tünetekért felelős.
Tápelemfelvételi zavarok a hideghatás következményeként
A fagyos, hideg levegő azonban nem csak ilyen, közvetlen módon károsította a gabonákat. A levélvégek elszáradása során ugyanis joggal merülhet fel sok termelőben, hogy ez akár egy eltúlzott mértékű réz hiánytünet is lehet.
A kalászos gabonák közismerten eléggé rézigényes kultúrák. Viszont a hidegben sem a réz felvétele, sem a növényen belüli transzlokációja nem volt tökéletes.
Ráadásul ez a probléma más tápelemek, mint pl. a foszfor, cink, mangán esetében is fennállt. Ez által a március elején tapasztalt fagyhullám ilyen közvetett módon is okozott károkat a kalászosokban.
Mit lehet tenni?
A fagy direkt hatása ellen gyakorlatilag nem tudunk védekezni. Ráadásul a kártételt kiváltó időjárási helyzet már régmúlt, így minden védekezési ötlet már rég okafogyottá vált. A gabonák ráadásul a jelenlegi intenzív növekedési időszakban meglehetősen gyorsan ki is növik ezeket a károkat.
Egy hete még sokkal csúnyább tüneteket lehetett tapasztalni, mint a mostani napokban. Ez a kártétel igen látványos volt ugyan helyenként, de érdemi kárt nem okozott.
Fókuszban a lombtrágyázás
Ahol részleges nyomelem hiány miatti levélvég leszáradás lépett fel, ott azért javasolt egy mielőbbi, a kalászos gabonák igényeire optimalizált komplex lombtrágya alkalmazása.
Ahol már vizuálisan látható tünetek is előfordultak, ott szemmel még nem érzékelhető, de a növény fejlődését már gátló relatív tápelemhiány korábban is jelen volt.
Indokolatlan fungicides védekezés
Fontosabb kérdés ennél az, hogy mit ne tegyünk. Ne védekezzünk a területen jelen sem levő kórokozók ellen fungicidekkel. Ez csak feleslegesen terheli az esetleg amúgy is stresszes állapotban levő növényeket és indokolatlanul növeli a termelési költségeket.
Fungicideket – néhány ritka kivételtől eltekintve – csak akkor alkalmazzunk, ha az elpusztítandó kórokozó jelenlétéről és annak már a védekezést kiváltó mennyiségéről teljes bizonyossággal meggyőződtünk.
E nélkül csak feleslegesen terheljük peszticidekkel a környezetünket és tesszük biztosan veszteségessé a gazdálkodásunkat.
A képek a szerző felvételei.
