13℃ 2℃
október 20. Vendel, Irén, Kleopátra
Növényvédelem

Valóban károsak lehetnek a méhekre a neonikotinoid növényvédő szerek

Agrofórum Online

Új, nagy léptékű szabadföldi kísérletek igazolják, hogy a neonikotinoid típusú csávázószerek negatív hatással lehetnek a méhekre. Az úttörő jellegű kutatásban magyar kutató is részt vett.

A neonikotinoidok méhekre gyakorolt hatásával kapcsolatos, eddigi legnagyobb térléptékű, Angliára, Németországra és Magyarországra kiterjedő szabadföldi kísérlet eredményeit közölte a Science folyóirat. A neonikotinoid rovarölő szereket csak néhány évtizede használják, de számos előnyös tulajdonságuk miatt gyorsan igen népszerűvé váltak. Az e hatóanyagú szereket általában csávázásra használják, vagyis a vetőmagot vonják be, így a vegyületek az elvetett magból a növénybe felszívódva fejtik ki rovarölő hatásukat a növényt fogyasztó kártevőkre.

Az utóbbi években azonban ökológus, biológus kutatók vizsgálatai nyomán az körvonalazódott, hogy e szerek a hasznos rovarokra, így a megporzásban részt vevő méhekre is károsak lehetnek. A neonikotinoidok kis mennyiségben bejutnak a nektárba és a pollenbe, melyet azután a viráglátogatók elfogyasztanak. Ilyen alacsony koncentrációban ugyan nem pusztítják el a megporzó rovarokat, de úgynevezett „szubletális” hatásokat, például a termékenység csökkenését, tájékozódási zavarokat válthatnak ki.

Évek óta zajlik a tudományos vita arról, hogy e káros hatások mennyire bizonyíthatóak, főként szabadföldi körülmények között. Az Európai Unióban négy évvel ezelőtt ideiglenesen felfüggesztették e szerek használatát, és jelenleg a teljes betiltás lehetőségét fontolgatják.

Egyaránt vizsgáltak házi és vadméheket

A Science-ban nemrég bemutatott vizsgálat során brit, magyar és német kutatók házi méheket (Apis mellifera), valamint két vadon élő méhfajt, földi poszméheket (Bombus terrestris) és faliméheket (Osmia bicornis) telepítettek a kísérleti területekre. A repce virágzási időszakában regisztrálták a méhek pollengyűjtését és aktivitását. A repce elvirágzása után a méhfészkeket begyűjtötték, és az ott felhalmozott táplálékot, az utódgeneráció mennyiségét, illetve a fészkekben található szermaradványok mennyiségét is megmérték.

Az eredmények azt mutatják, hogy a negatív hatások elsősorban a következő évben jelentkeznek, mert az utódnemzedék létszáma csökkenhet. Magyarországon a házi méhek ivadékbölcsőinek száma, valamint a következő évi dolgozók létszáma lett kevesebb. Angliában meglehetősen sok háziméh-kolónia elpusztult a következő évre. Ugyanakkor a németországi eredmények nem mutatják, hogy a neonikotinoidok negatív hatással lennének a háziméh-kolóniák túlélésére, illetve szaporodására.

„Nagy valószínűséggel ez két oknak köszönhető. Egyrészt, a németországi méhcsaládok egészségesebbek voltak a kísérlet indulásakor, másrészt a méhek itt elsősorban nem a neonikotinoidokkal kezelt repcéről, hanem egyéb növényekről táplálkoztak a kísérlet ideje alatt” – magyarázta Sárospataki Miklós ökológus, a gödöllői Szent István Egyetem docense, a kutatás magyar résztvevője.

A vadméhekre vonatkozó eredmények is azt mutatják, hogy szaporodási sikerüket negatívan befolyásolják a neonikotinoidok. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a poszméhkolóniák kevesebb új méhanyát produkáltak, a faliméhek pedig kevesebb petét raktak. Ez a negatív hatás nem közvetlenül a kezelésekkel, hanem a fészkekben talált szermaradványok mennyiségével hozható összefüggésbe. Ez azt is jelzi, hogy a környezetben korábban fölhalmozódott neonikotinoidok is bekerülhettek a méhek táplálékába – akár a területeken található egyéb növényekből is.

A fent vázolt kutatás eredményei Sárospataki Miklós szerint az irányban befolyásolhatják az Európai Parlament közeljövőben várható döntését, hogy a neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerek végképp tiltólistára kerüljenek.

A Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platform (IPBES) első, beporzókkal foglalkozó, 2016-os jelentése szerint a rovar beporzók száma elsősorban a földhasználat változása, az invazív fajok, betegségek és kártevők megjelenése, a klímaváltozás, továbbá az intenzív mezőgazdasági eljárások és a növényvédő szerek alkalmazása miatt csökken. A „Beporzás, beporzók és élelmiszer-termelés – tematikus értékelés” című jelentés éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy hiányoznak a neonikotinoid típusú növényvédő szerek hosszú távú hatásait elemző vizsgálatok.

(Magyar Tudományos Akadémia)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Repce őszi kártevői – mikor kell beavatkozni?

2025. október 15. 07:10

Nem csökken a veszély: októbertől is aktívak a repce őszi kártevői — a védekezés sikerének kulcsa a monitorkezelés és időzítés.

Ne hagyjuk magukra ősszel a gyümölcsfákat!

2025. október 13. 14:10

A szüret után még nem ér véget a munka. Egy jól időzített rezes kezelés akár több növényvédelmi beavatkozást is kiválthat tavasszal.

Őszi kertmentő tippek minden kertbarátnak

2025. október 12. 08:10

A 23. felhívás a vadkár elleni védekezéstől az atkák és diólégy elleni harcig ad gyakorlati tanácsokat.

A RAPOOL új repcevetőmag-kezelési koncepciója – a maximális teljesítmény négy pillére

2020. június 18. 12:36

A háromszintű – rovarölő, gombaölő szeres és a csírázást elősegítő anyagokat tartalmazó – csávázás, valamint a frakcionált vetőmag által garantált előnyök elősegítik a csírázó repcenövény biztos és egyenletes kelését, még kedvezőtlen körülmények között is.

Vetőmagvédelem a kezdetektől – Interjú Monika Joss-sal, Corteva Agriscience

2024. december 9. 12:40

A gazdálkodó számára kiemelkedően fontos, hogy a csírázás és a kezdet fejlődési fázisában megvédje a növényt a kedvezőtlen hatásoktól.

Nufarmer magazin – ingyenesen letölthető szakmai kiadvány (PDF)

2018. szeptember 5. 09:57

Vetőmagcsávázás és őszi gyomirtás, a repce őszi növényvédelme, állományszárítás, tarlóápolás, valamint kijuttatástechnológiai tanácsok.

Vetőmagismeret: melyik vetőmagtípus és elnevezés mit jelent?

2022. április 16. 08:39

Mi is a drazsírozott, pillírozott, vetőszalagos, hibrid vetőmag, és mit jelent az a bizonyos F1 vetőmag?