Növényvédelem

Valóban károsak lehetnek a méhekre a neonikotinoid növényvédő szerek

Agrofórum Online

Új, nagy léptékű szabadföldi kísérletek igazolják, hogy a neonikotinoid típusú csávázószerek negatív hatással lehetnek a méhekre. Az úttörő jellegű kutatásban magyar kutató is részt vett.

A neonikotinoidok méhekre gyakorolt hatásával kapcsolatos, eddigi legnagyobb térléptékű, Angliára, Németországra és Magyarországra kiterjedő szabadföldi kísérlet eredményeit közölte a Science folyóirat. A neonikotinoid rovarölő szereket csak néhány évtizede használják, de számos előnyös tulajdonságuk miatt gyorsan igen népszerűvé váltak. Az e hatóanyagú szereket általában csávázásra használják, vagyis a vetőmagot vonják be, így a vegyületek az elvetett magból a növénybe felszívódva fejtik ki rovarölő hatásukat a növényt fogyasztó kártevőkre.

Az utóbbi években azonban ökológus, biológus kutatók vizsgálatai nyomán az körvonalazódott, hogy e szerek a hasznos rovarokra, így a megporzásban részt vevő méhekre is károsak lehetnek. A neonikotinoidok kis mennyiségben bejutnak a nektárba és a pollenbe, melyet azután a viráglátogatók elfogyasztanak. Ilyen alacsony koncentrációban ugyan nem pusztítják el a megporzó rovarokat, de úgynevezett „szubletális” hatásokat, például a termékenység csökkenését, tájékozódási zavarokat válthatnak ki.

Évek óta zajlik a tudományos vita arról, hogy e káros hatások mennyire bizonyíthatóak, főként szabadföldi körülmények között. Az Európai Unióban négy évvel ezelőtt ideiglenesen felfüggesztették e szerek használatát, és jelenleg a teljes betiltás lehetőségét fontolgatják.

Egyaránt vizsgáltak házi és vadméheket

A Science-ban nemrég bemutatott vizsgálat során brit, magyar és német kutatók házi méheket (Apis mellifera), valamint két vadon élő méhfajt, földi poszméheket (Bombus terrestris) és faliméheket (Osmia bicornis) telepítettek a kísérleti területekre. A repce virágzási időszakában regisztrálták a méhek pollengyűjtését és aktivitását. A repce elvirágzása után a méhfészkeket begyűjtötték, és az ott felhalmozott táplálékot, az utódgeneráció mennyiségét, illetve a fészkekben található szermaradványok mennyiségét is megmérték.

Az eredmények azt mutatják, hogy a negatív hatások elsősorban a következő évben jelentkeznek, mert az utódnemzedék létszáma csökkenhet. Magyarországon a házi méhek ivadékbölcsőinek száma, valamint a következő évi dolgozók létszáma lett kevesebb. Angliában meglehetősen sok háziméh-kolónia elpusztult a következő évre. Ugyanakkor a németországi eredmények nem mutatják, hogy a neonikotinoidok negatív hatással lennének a háziméh-kolóniák túlélésére, illetve szaporodására.

„Nagy valószínűséggel ez két oknak köszönhető. Egyrészt, a németországi méhcsaládok egészségesebbek voltak a kísérlet indulásakor, másrészt a méhek itt elsősorban nem a neonikotinoidokkal kezelt repcéről, hanem egyéb növényekről táplálkoztak a kísérlet ideje alatt” – magyarázta Sárospataki Miklós ökológus, a gödöllői Szent István Egyetem docense, a kutatás magyar résztvevője.

A vadméhekre vonatkozó eredmények is azt mutatják, hogy szaporodási sikerüket negatívan befolyásolják a neonikotinoidok. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a poszméhkolóniák kevesebb új méhanyát produkáltak, a faliméhek pedig kevesebb petét raktak. Ez a negatív hatás nem közvetlenül a kezelésekkel, hanem a fészkekben talált szermaradványok mennyiségével hozható összefüggésbe. Ez azt is jelzi, hogy a környezetben korábban fölhalmozódott neonikotinoidok is bekerülhettek a méhek táplálékába – akár a területeken található egyéb növényekből is.

A fent vázolt kutatás eredményei Sárospataki Miklós szerint az irányban befolyásolhatják az Európai Parlament közeljövőben várható döntését, hogy a neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerek végképp tiltólistára kerüljenek.

A Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platform (IPBES) első, beporzókkal foglalkozó, 2016-os jelentése szerint a rovar beporzók száma elsősorban a földhasználat változása, az invazív fajok, betegségek és kártevők megjelenése, a klímaváltozás, továbbá az intenzív mezőgazdasági eljárások és a növényvédő szerek alkalmazása miatt csökken. A „Beporzás, beporzók és élelmiszer-termelés – tematikus értékelés” című jelentés éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy hiányoznak a neonikotinoid típusú növényvédő szerek hosszú távú hatásait elemző vizsgálatok.

(Magyar Tudományos Akadémia)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Törpül, sárgul az árpa?

2025. április 26. 13:10

Az árpa sárga törpülés vírus ellen, jobban mondva annak terjesztői ellen az őszi vetés után tudunk hatékonyan védekezni.

Újabb kártevők a virágzó repcében

2025. április 26. 08:10

A virágzó repcét újabb kártevők fenyegetik – a védekezés időzítése és a beporzók védelme kulcs a termés megőrzéséhez.

Támad a monília: veszélyben a meggy

2025. április 25. 08:10

A monília komoly veszélyt jelent a virágzó meggyfákra – most kell permetezni, különben a termés nagy része odaveszhet!

Veszélyben a köszméte

2025. április 24. 08:10

Az egres termését idén is veszélyezteti az amerikai lisztharmat – a védekezés szinte csak növényvédő szerrel lehet sikeres.

Hatékony védelem a növény fejlődésének korai szakaszától

2024. február 28. 10:10

Minden kiváló genetikájú, hatékony védelemmel ellátott vetőmagban megvan a potenciál, hogy egészséges növénnyé fejlődjön, és remek termést hozzon.

Gabonavetés: a csávázás mellett a vírusvektorok elleni védelemről is gondoskodni kell

2018. szeptember 12. 06:52

Szeptember első dekádjában az addig csapadékos időjárás szárazabbra fordult. Néhány fokkal a nappali hőmérséklet is csökkent, az éjszakai átlagok pedig hűvösebbre váltottak. A levegő magas páratartalma miatt igen erős az éjszakai harmatképződés. Most az őszi betakarítási és talaj előkészítési munkákat semmi sem akadályozza.

Vetőmagismeret: melyik vetőmagtípus és elnevezés mit jelent?

2022. április 16. 08:39

Mi is a drazsírozott, pillírozott, vetőszalagos, hibrid vetőmag, és mit jelent az a bizonyos F1 vetőmag?

Vetőmagvédelem a kezdetektől – Interjú Monika Joss-sal, Corteva Agriscience

2024. december 9. 12:40

A gazdálkodó számára kiemelkedően fontos, hogy a csírázás és a kezdet fejlődési fázisában megvédje a növényt a kedvezőtlen hatásoktól.