14℃ 7℃
szeptember 30. Jeromos, Honória, Hunor
Növényvédelem

Valóban károsak lehetnek a méhekre a neonikotinoid növényvédő szerek

Agrofórum Online

Új, nagy léptékű szabadföldi kísérletek igazolják, hogy a neonikotinoid típusú csávázószerek negatív hatással lehetnek a méhekre. Az úttörő jellegű kutatásban magyar kutató is részt vett.

A neonikotinoidok méhekre gyakorolt hatásával kapcsolatos, eddigi legnagyobb térléptékű, Angliára, Németországra és Magyarországra kiterjedő szabadföldi kísérlet eredményeit közölte a Science folyóirat. A neonikotinoid rovarölő szereket csak néhány évtizede használják, de számos előnyös tulajdonságuk miatt gyorsan igen népszerűvé váltak. Az e hatóanyagú szereket általában csávázásra használják, vagyis a vetőmagot vonják be, így a vegyületek az elvetett magból a növénybe felszívódva fejtik ki rovarölő hatásukat a növényt fogyasztó kártevőkre.

Az utóbbi években azonban ökológus, biológus kutatók vizsgálatai nyomán az körvonalazódott, hogy e szerek a hasznos rovarokra, így a megporzásban részt vevő méhekre is károsak lehetnek. A neonikotinoidok kis mennyiségben bejutnak a nektárba és a pollenbe, melyet azután a viráglátogatók elfogyasztanak. Ilyen alacsony koncentrációban ugyan nem pusztítják el a megporzó rovarokat, de úgynevezett „szubletális” hatásokat, például a termékenység csökkenését, tájékozódási zavarokat válthatnak ki.

Évek óta zajlik a tudományos vita arról, hogy e káros hatások mennyire bizonyíthatóak, főként szabadföldi körülmények között. Az Európai Unióban négy évvel ezelőtt ideiglenesen felfüggesztették e szerek használatát, és jelenleg a teljes betiltás lehetőségét fontolgatják.

Egyaránt vizsgáltak házi és vadméheket

A Science-ban nemrég bemutatott vizsgálat során brit, magyar és német kutatók házi méheket (Apis mellifera), valamint két vadon élő méhfajt, földi poszméheket (Bombus terrestris) és faliméheket (Osmia bicornis) telepítettek a kísérleti területekre. A repce virágzási időszakában regisztrálták a méhek pollengyűjtését és aktivitását. A repce elvirágzása után a méhfészkeket begyűjtötték, és az ott felhalmozott táplálékot, az utódgeneráció mennyiségét, illetve a fészkekben található szermaradványok mennyiségét is megmérték.

Az eredmények azt mutatják, hogy a negatív hatások elsősorban a következő évben jelentkeznek, mert az utódnemzedék létszáma csökkenhet. Magyarországon a házi méhek ivadékbölcsőinek száma, valamint a következő évi dolgozók létszáma lett kevesebb. Angliában meglehetősen sok háziméh-kolónia elpusztult a következő évre. Ugyanakkor a németországi eredmények nem mutatják, hogy a neonikotinoidok negatív hatással lennének a háziméh-kolóniák túlélésére, illetve szaporodására.

„Nagy valószínűséggel ez két oknak köszönhető. Egyrészt, a németországi méhcsaládok egészségesebbek voltak a kísérlet indulásakor, másrészt a méhek itt elsősorban nem a neonikotinoidokkal kezelt repcéről, hanem egyéb növényekről táplálkoztak a kísérlet ideje alatt” – magyarázta Sárospataki Miklós ökológus, a gödöllői Szent István Egyetem docense, a kutatás magyar résztvevője.

A vadméhekre vonatkozó eredmények is azt mutatják, hogy szaporodási sikerüket negatívan befolyásolják a neonikotinoidok. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a poszméhkolóniák kevesebb új méhanyát produkáltak, a faliméhek pedig kevesebb petét raktak. Ez a negatív hatás nem közvetlenül a kezelésekkel, hanem a fészkekben talált szermaradványok mennyiségével hozható összefüggésbe. Ez azt is jelzi, hogy a környezetben korábban fölhalmozódott neonikotinoidok is bekerülhettek a méhek táplálékába – akár a területeken található egyéb növényekből is.

A fent vázolt kutatás eredményei Sárospataki Miklós szerint az irányban befolyásolhatják az Európai Parlament közeljövőben várható döntését, hogy a neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerek végképp tiltólistára kerüljenek.

A Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platform (IPBES) első, beporzókkal foglalkozó, 2016-os jelentése szerint a rovar beporzók száma elsősorban a földhasználat változása, az invazív fajok, betegségek és kártevők megjelenése, a klímaváltozás, továbbá az intenzív mezőgazdasági eljárások és a növényvédő szerek alkalmazása miatt csökken. A „Beporzás, beporzók és élelmiszer-termelés – tematikus értékelés” című jelentés éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy hiányoznak a neonikotinoid típusú növényvédő szerek hosszú távú hatásait elemző vizsgálatok.

(Magyar Tudományos Akadémia)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Aratás után, vetés előtt: mit üzen a napraforgó tarlója?

2025. szeptember 29. 07:10

A vetésváltás nem puszta ajánlás, hanem kulcs a talaj és a termés védelméhez. Megmutatjuk, milyen kórokozókra kell most figyelni!

Miért néhány nappal később térnek vissza a kaptárba a méhek ősszel?

2025. szeptember 28. 04:48

Az érő napraforgóban felütheti a fejét a rizópuszos rothadás. A keletkező alkohol számos rovart, köztük méheket is vonz.

Növényi kivonatok: természetes fegyver a kórokozók ellen

Természetes, környezetbarát és hatékony: a növényi kivonatok új utakat nyitnak a biológiai növényvédelemben.

Szüret után sincs pihenés: támad a szőlőlisztharmat!

2025. szeptember 25. 14:10

Az igazi munka a szüret után sem ér véget. Most kell megállítani a szőlő lisztharmatát!

Megjelent és ingyenesen letölthető a Nufarmer Magazin őszi száma (pdf)

2019. szeptember 10. 16:34

A tarlókezeléstől a csávázáson, majd a vetésen át egészen a téli nyugalmi állapotig lépésről lépésre foglalkozunk az aktuális teendőkkel, kollégáinkon kívül gyakorló szakemberek is megosztják tapasztalataikat, javaslataikat.

Signal 300 ES: rovarölőszeres csávázás „újragondolva”

2019. március 27. 08:14

Az Európai Unió az elmúlt évben szigorúan korlátozta a neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerek felhasználását. Ez számos, a mezőgazdasági termelés számára fontos következménnyel jár.

A repce kelésbiztonsága - a megfelelő csávázással

2018. július 11. 15:32

Még szárazság esetén is bizonyítja hatékonyságát a Root Power. Ehhez három hibridet használtak fel egy üvegházi kísérletben, amelyben a vetés után 3 héttel körülbelül 22 °C-os szárazságstressznek tették ki a csíranövényeket.

A biztosabb repcekelésért

2019. július 24. 19:01

LUMIPOSA-val nagyobb a biztonság a RAPOOL-repcék vetésekor.