Az idegenhonos fajok európai megtelepedésének üteme gyorsuló tendenciát mutat. A jövevény fajok döntő többsége Észak-Amerikából és Ázsiából érkezik, emberi közreműködéssel. Ezek egy része a megtelepedést követően, lassan terjed, mások azonban ökológiai rugalmasságuk révén, gyorsan terjednek.
Ez utóbbiak csoportjába tartozik a burgonyabogár is (1. ábra), melynek őshazája Mexikó és az USA határa. Európai megjelenését követően, 1922-ben Franciaországban tömegesen elszaporodott, ahol terjedését nem tudták megfékezni, így onnan kiindulva, 30 év alatt meghódította egész Európát. Magyarországon 1947-ben, Héderváron találták meg először, majd az ötvenes évekre hazánkban már mindenütt elterjedt.
Kártétel
Jellemzően oligofág faj, tápnövényei csak a burgonyafélék családjából kerülnek ki. Ezek között vannak olyan fajok, amelyeken a teljes fejlődés végbemegy, míg másokon a lárvák csak vontatottan vagy egyáltalán nem fejlődnek. Teljes értékű tápnövényei a burgonya mellett, a tojásgyümölcs, a dinnyelevelű csucsor és a kengurualma. Vadon élő hazai tápnövényei közül, a magas alkaloid tartalmú nadragulyán és a beléndeken a teljes fejlődési ciklus végbemegy.
Mind a lárvák, mind a bogarak károsítanak. Az első stádiumú lárvák a levelek fonákán eleinte hámoznak, később lyuggatnak. A második stádiumú lárvák nagyobb lyukakat rágnak a leveleken, időnként karéjoznak. A legnagyobb kárt a harmadik és negyedik stádiumú lárvák okozzák karéjozó rágásukkal (2. ábra). Nagyszámú lárva károsításakor tarrágás következik be. A teljes lárvafejlődés során, egy lárva átlagosan 40 cm2 levélfelületet fogyaszt el. A kártétel átlagos években május elejétől augusztus közepéig tart. A későn lerakott tojásokból kifejlődő imágók a burgonya betakarítás időszakában, levelek nem lévén, a felszínre került gumókon táplálkoznak.
Előrejelzés
Az átlagosnál melegebb, csapadékosabb tavasz és nyár kedvez a tömeges felszaporodásának. Hazánkban két nemzedéke van, fakultatív imaginális diapauzában telel a talajban, 5–15 cm mélyen. A bogarak akár 25%-a is képes lehet a kétszeri áttelelésre. Az áttelelt bogarak akkor kezdik elhagyni a talajt, ha a hőmérséklet 6–10 napon át 10°C fölött marad, és a megelőző időszakban csapadék is hullott. Az előjövetel nem egyszerre történik, a bogarak közvetlenül a felszín alatt, kis kamrákban tartózkodnak, amiknek 2–3 mm-es nyílása van a felszín felé. Ezeken át a bogarakra közvetlenül hatással vannak a felszíni abiotikus faktorok. A telelő bogarak néhány százaléka a talajban marad és még egy évig diapauzál.
Az intenzív táplálkozás csak másfél két héttel az előjövetel után indul meg. Az áttelelő imágók érési táplálkozása a fiatal burgonya levelein történik, majd többszöri párzást követően, a nőstények április végén, május elején kezdik tojásaik lerakását. A nősténynek által lerakott tojások száma elérheti a 300-800 db-ot. A nyári első nemzedék imágói június végén, július elején jönnek elő, majd 4–7 napos érési táplálkozás után párzanak. A nőstények július folyamán intenzíven rakják le tojásaikat.
Védekezés
A burgonyabogár veszélyes kártevő, ami ellen minden évben védekezni kell. Védekezés nélkül, a kártétel mértéke meghaladhatja a 80%-ot. Nagyüzemi termesztés során, a kémiai védekezés elhagyhatatlan. Ha a kártételi nyomás indokolja, el kell végezni a kezeléseket.
Az első kezelések ideje általában május végén, június elején, az érzékeny első és második stádiumú lárvák ellen kell, hogy irányuljanak. Akkor célszerű elvégezni a kezelést, ha a fiatal burgonyaállományban a növényeken található rágásnyomok aránya eléri az 5–10%-ot. A második kezelés rendszerint június végén, július elején, a nyári első nemzedék fiatal imágói ellen irányul. Esetenként egy harmadik kezelés is szükséges lehet, július végén. Fejlett növényállományban a növényenkénti 3–5 db imágó vagy 10–15 db lárva jelenti a védekezési küszöböt.
Jelenleg hat piretroid, két kloronikotinil, egy makrolid, egy aminobenzoát hatóanyagú készítmény, továbbá két hatóanyag kombinációt tartalmazó készítmény áll rendelkezésre a kémiai védekezésre (1. táblázat).
- táblázat. A burgonyabogár ellen burgonyában engedélyezett hatóanyagok
Piretroidok | Kloronikotinilek | Makrociklikus laktonok (makrolidok) | Aminobenzoátok | Kombinációk |
deltametrin | acetamiprid | spinozad | klórantraniliprol | tiakloprid + deltametrin |
zéta-cipermetrin | tiakloprid(*) | klórpirifosz-metil + cipermetrin | ||
lambda-cihalotrin | ||||
etofenprox | ||||
tau-fluvalinát | ||||
eszfenvalerát |
A rovarölő szerek használata során, rendkívül fontos a különböző hatásmechanizmusú hatóanyagok minél gyakoribb rotációja, a rezisztencia kialakulásának elkerülésére. Az USA-ban már a 1950-es évektől rohamléptekben jelentek meg és terjedtek rezisztens burgonyabogár populációk. A burgonyabogár eredendően képes tápnövényeinek mérgező alkaloid tartalmát hatékonyan tudja lebontani, ami kettős előnyt jelent számára. Egyrészt testfolyadéka mérgező, ami miatt kevesebb természetes ellensége van, másrészt az a rovarölő szer hatóanyagokat is hatékonyabban detoxifikálja. Jelenleg 52 hatóanyaggal szembeni rezisztenciája ismert. Nincs olyan rovarölő szer hatóanyagcsoport, amiben ne lenne legalább egy hatóanyag, amivel szemben bizonyítottan rezisztens.
A lárvakelésre időzített Bacillius thuringiensis ssp. tenebrionis törzsének kristályos endotoxinját tartalmazó készítményekkel végzett kezelés is hatásos lehet. A tiakloprid és az entomopatogén baktérium toxinját tartalmazó két készítmény engedélye 2019. 04. 30-ával lejárt (*).