Növényvédelem
Növényvédelem

Veszélyes kártevők: Repcebecő-ormányos

Veszélyes kártevők: Repcebecő-ormányos

Agrofórum Online

Az Európában őshonos repcebecő-ormányos (Ceutorhynchus assimilis PAYKULL, 1792; Ceutorhynchus obstrictus MARSHAM, 1802) első repülésével már áprilisban a repce első tavaszi kártevőinek megjelenése után nem sokkal találkozhatunk.

Jelentőségük, életmódjuk

A 2000-es évek elején végzett vizsgálatok szerint a repcebecő-ormányos egyedszáma volt az első vagy a második legmagasabb a repcén károsító Ceutorhynchus fajok közül, ami jelentőségét erősíti. Főként a meleg, csapadékos és párás években kimagasló a kártétele. Eddigi mérések szerint 18-80% közötti termésveszteséget okozhat.

A repcebecő-ormányos évi egy nemzedékes kártevő. Fő tápnövénye az őszi és a tavaszi káposztarepce, de kifejlődhet más keresztesvirágú növényen is. Az imágó telel át az erdőszéli avarban vagy gyepek talajában. Az imágó 2-3 mm hosszú sötétszürke színű, testük szőrözött. Amikor a hőmérséklet tavasszal 15-17 ℃ fölé emelkedik, akkor kezdi meg repülését. A repcetáblákba történő tömeges betelepedése legtöbbször az őszi káposztarepce zöldbimbós állapotában, vagy a virágok feslésekor történik. Az imágó a betelepedés után érési táplálkozással készül a tojásrakás időszakára, amely áprilisban elkezdődik. Ekkor egy átlagos méretű becőbe a berágás után a nőstény 1-2 tojást rak a magkezdemények közelébe. Egy nőivarú bogár 25-240 db tojást rakhat le összesen. A tojásrakást követően a becőket feromonnal jelölik meg, hogy elkerüljék ugyanazon becőn az újabb tojásrakást. A tojások 0,5 mm nagyságúak. A kikelő kis lárvák a magokat rágják, miközben 3 lárvastádiumon át fejlődnek. A kukac lárvák fehérek, fejük barna. A kifejlett lárvák 3-4 mm nagyságúak. A talajban bábkamrát készítenek és a 4 mm-es sárga szabadbáb itt bábozódik. A 2-4 hetes bábozódási időt követően megtörténik az imágóvá alakulása. Az új generáció kifejlett egyedei különböző keresztesvirágú növényeken táplálkoznak majd a nyár végén telelőre vonulnak.

Repcebecő-ormányos lárva (Fotó: countygp.ab.ca)

Kártétel, előrejelzés

A repcén táplálkozó ormányosbogarak közül a legnagyobb kárt a repcebecő-ormányos okozhatja, hiszen a lárva a magkezdeményeket és a magvakat rágja. Ezzel a közvetlen kártételével önmagában is nagy veszteséget okozhat, de közvetett kártétele is jelentős. Az imágó, miközben érési táplálkozást folytat a bimbókat rágja, de megfigyelték már a szárak és a levél kártételét is. Legfontosabb közvetett kártétele mégis az, amikor az imágó a tojásrakás alkalmával megsérti a becőt és utat nyit a repcebecő-szúnyog (Dasyneura brassicae) számára. A repcebecő-ormányos lárváinak életteret biztosító legyengült becőben a repcebecő-szúnyog nagyobb számú tojást rak és az ilyen becőkben jelentősebb kártétel alakul ki. A repcebecő-ormányos lárváinak kártétele a magok megrágása mellett a becők kényszer érésével és becőhullással járnak.

A repcebecő-ormányos egyedszáma könnyen vizsgálható hálózással, vagy sárgatálak használatával. A kártételi küszöbszám 10 hálócsapásban 15-20 bogár, aminek észlelésekor védekezni szükséges. A kora tavaszi időszaktól a betelepedésük a legkönnyebben a sárgatálak 2-3 naponta elvégzett vizsgálatával követhető nyomon. A tálakat a növényállomány felső szintjében kell elhelyeznünk, hogy megbízható rajzás adatokhoz jussunk. 3 nap után, ha a tálakban átlagosan 10 db becőormányost találunk, akkor védekezni kell. Abban az esetben, ha a betelepedés a virágzás kezdetén indul, akkor a bimbók alapos vizsgálatával tudunk meggyőződni arról, hogy a védekezést el kell e végezni.

Védekezés

A védekezés időszerűsége gyakran esik egybe a virágzással, ezért a méhek védelme az elsődleges szempont a növényvédő szer megválasztásánál. A hatóanyag megválasztás másik fontos szempontja, hogy a repcefénybogárhoz hasonlóan a 90-es évek elején 3 rovarölő szer hatóanyag elleni rezisztenciát mutattak ki a repcebecő-ormányosbogárnál. Ezért az egymás után tervezett kezeléseknél a hatóanyagváltásra törekedni kell.

A gyakorlatban a repcefénybogár ellen időzített védekezés a repcebecő-ormányos és a repcebecő-gubacsszúnyog elleni védelmet is biztosítja. Az elmúlt évek megfigyelései szerint a leghatékonyabb védelmet a 10-20%-os virágzásban elvégzett rovarölő szeres kezeléssel érhetjük el.

Repcebecő-ormányos imágó (Fotó: Ujvári Zsolt, izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0)

A repcebecő-ormányos ellen engedélyezett készítmények közül a piretroidok nagy arányt képviselnek. Ezek közül a mikrokapszulázott készítmények elnyújtott lebomlásukkal hosszabb tartamhatással és nagyobb UV ellenállósággal rendelkeznek, amely javítja a hatékonyságot a szélsőséges időjárásban. Közkedvelt rovarölő szerek a kombinált hatóanyagú készítmények, amelyek egyik kombinációs partnere a piretroid. A virágzó növények jelenléte esetén ezek a kombinációk nem használhatóak, kivéve a tiaklopriddal kombinált piretroidok, amelyek méhkímélő technológiával juttathatóak ki. Minden piretroidot (is) tartalmazó rovarölő szer esetében javasolt a szerrotáció szabályát betartani a rezisztencia kialakulásának vagy erősödésének elkerülése érdekében! Korlátozás mellett használhatóak a klórpirifosz hatóanyagú készítmények, amelyek rendelkeznek a hosszú hatástartam tulajdonsággal, de csak a rejtett bimbós növényfenológiai stádiumig használhatóak fel a méhek védelme érdekében.

A méhek ellen nem jelölésköteles és virágzásban is használható engedélyezett készítmények száma 13. Ebből 10 neonikotinoid/acetamiprid hatóanyagú. Ez a hatóanyagcsoport a triazol hatóanyagú fungicidekkel együtt csak méhkímélő technológiával kijuttatható.

A virágzásban használható hatóanyagok közül 2 a tau-fluvalinát és 1 hatóanyag a tiakloprid. Mindegyik közkedvelt az őszi káposztarepcében a virágzás időszakában megjelenő kártevők ellen.

Veszélyes kártevők: Amerikai kukoricabogár

2019. június 19. 04:37

Az amerikai kukoricabogár a legjelentősebb kukorica kártevőink közé tartozik. A kártétele a hektáronkénti 5-10 q-tól a teljes termésveszteségig terjedhet. A lárva és az imágó egyaránt kártevő.

Veszélyes kártevők: Kukoricamoly

2019. június 18. 10:56

A kukoricamoly elsődleges tápnövényei az egyszikűek osztályába tartoznak. Több mint 240 növényfaj ismert, amelyen képes a kártevő lárvája kifejlődni, melyek közül kiemelkedik a kukorica.

Na habozzon! – Válassza az eredetit – Reglone Air

2019. június 18. 10:23

Magyarország napraforgó termesztése világviszonylatban kiemelkedő. A magas terméshozam egyik kulcsfontosságú eleme a megfelelő hibrid kiválasztása, ehhez a Syngenta Kft. 2019-ben 12 hibridből álló portfóliójával járul hozzá. Emellett kiemelten fontos minden olyan agrotechnikai vagy növényvédelmi művelet, ami akár egy kilogramm hektáronkénti termést is képes megmenteni.

Inváziós kártevők: a vadgesztenyelevél-aknázómoly

2019. június 10. 08:46

A hazánkba érkező inváziós kártevő fajok jelentős része szántóföldi növényeinket, vagy a kertészeti kultúrákban a gyömölcsfáinkat vagy éppenséggel a zöldségféléket károsítják.

Kellemetlen őszi meglepetés: a csócsárló

2018. október 7. 12:44

A gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides) régóta ismert Magyarországon, mint a kalászos gabonák fiatalkori károsítója, előfordulásával szinte minden évben számolni kell. A kártevő számára döntő jelentőségű, hogy a peterakás idején milyen az időjárás, talál-e megfelelő, kellően nedves talajt.

Kipróbált növényvédelmi megoldások kalászosokban

2018. március 19. 07:47

A kalászos gabonafélék tavaszi növényvédelmének szakszerű és költségtakarékos megoldására mutatunk be néhány gyakorlatból vett termelői tapasztalatot.

Nagyon sok a káposztalepke, fertőz a szürkerothadás

2018. augusztus 16. 15:14

Az őszi szedésre és téli tárolásra termesztett káposztafélék környezetében nagyon sok káposztalepke figyelhető meg.

Tovább folytatódik a kukoricamoly rajzása és már a napraforgó szárbetegségei is megjelentek

2018. június 12. 10:46

A mostani időjárási környezetben a kártevők és kórokozók egyaránt megtalálják biológiai igényüket a gyors felszaporodáshoz.