4. Bagolylepkék
A hazai kártevő lepkefauna egyik legnépesebb csoportja (családja) a bagolylepkék. A népes csoportból azonban csupán néhány faj, ami gazdaságilag komoly károkat okoz, a többi ilyen szempontból közömbös. Kártételük helye alapján csoportosítva megkülönböztetünk talaj-, lomb- és termés szinten károsító fajokat. Az első csoportba tartozók főként a növények lombszintjén táplálkoznak, így levélveszteséget okoznak. Ide tartozik a káposzta-, a saláta-, a C-betűs-, a gamma bagolylepke. Károsításuk elsősorban a szántóföldi- és szabadföldi zöldségnövények lombozatára terjed ki. A második, talajszinten károsító csoportba a vetési-, a gamma-, a felkiáltójeles– és az Y – bagolylepke tartozik. A hernyók rágásukkal itt, a növények gyökérnyaki részén okoznak időnként komoly károkat, főként a kapás- és őszi gabona állományokban. A termésszinten kárt okozó csoport petéit elsősorban a növények generatív részeire rakja, a hernyók itt kelnek ki és a termést rágják meg. Ez a faj a gyapottok bagolylepke.
A 2019-es év időjárása a sok éves átlaghoz viszonyítva jóval melegebb volt. Korán kitavaszodott és még novemberben is kellemes idő uralkodott. Mindez kedvezett a bagolylepkék tömegszaporodása számára. Az egyes fajok kártétele közül is kiemelkedik ebben az esztendőben a vetési bagolylepke és a gyapottok bagolylepke rendkívül erős aktivitása.
Gyapottok bagolylepke hernyó kártétele
A vetési bagolylepke hernyó alakban telel át, így a magas hernyópopuláció már tavasszal, korábban ritkán látott károkat okozott a kukorica és napraforgó kultúrákban. A növények gyökérnyaki részének elrágása miatt sok helyen kiritkult az elvetett növényállomány, de előfordultak újravetések is. A nyári, második lepkenemzedék az aratás utáni elhanyagolt, ápolatlan tarlóin bőségesen táplálkozott a virágzó gyomnövényeken és a zöldítésre elvetett területeken, így sok petét raktak le az őszi káposztarepce és a kalászos gabona táblák talajára. Mindezek miatt ősszel ismét erős „mocskospajor” fertőzés alakult ki ezeken a vetéseken, aminek egyenes következménye volt több repcetábla foltos vagy nagyobb táblarészre kiterjedő pusztulása. A jelek arra utalnak, hogy jövő tavasszal ismét várható a vetési bagolylepke hernyók átlagos mértékűnél magasabb károsítása.
Mocskospajor
A másik, szintén nagy károkat előidéző faj, a gyapottok bagolylepke volt. A korai tavasz miatt az itt telelő populáció mellé igen erős délről bevándorló lepkecsapat érkezett, így együttesen már kora nyárra veszélyes mértékű lepkenemzedék és hernyónépesség alakult ki. Emiatt már korai kártételek alakultak ki számtalan, akkor virágzó vagy érőfélben levő növénykultúrában. A meleg nyár később is kedvezett a tömegszaporodásnak, így a kukorica, napraforgó állományok erős fertőzöttsége mellett számos szabadföldi zöldségfélében is komoly károkat idézett elő a gyapottok bagolylepke. A hosszú ősz miatt a későn kikelt hernyók is ki tudtak fejlődni, így az itthon maradó népesség is eléggé erős maradt, ha enyhe lesz a tél, akkor kevés kártevő fog elpusztulni. Kártételére várhatóan ebben az esetben jövőre is fokozottan számítani kell.
