Az elmúlt időszak időjárását elsősorban a nagy változékonyság jellemezte. Az ország különböző tájegységeiben kiszámíthatatlan valószínűséggel, főként délutánonként jelentek meg a zivatarfelhők. Eső nem mindenütt hullott a felhőkből, de sok helyen jeget is kapott néhány térség. Július utolsó hétvégéjén aztán bőséges eső áztatta szinte az egész országot, feltöltve nedvességgel a kiszáradt talajokat. A lehullott csapadék most már lehetővé teszi az aratás során elhullott magvak kikelését, illetve a zöldítésre szánt területeken a vetések jobb fejlődését.
A zöldítés céljából elvetett keresztesvirágú mustáron, olajretken máris megjelentek a keresztesvirágú növények rágókártevői. Igen nagy tömegben találkozhatunk ezeken a területeken földi- és keresztesvirágúak bolháival, repcedarazsakkal, illetve azok álhernyóival. A fő gond az, hogy a károsítók elleni védekezést tiltják a zöldítésre vonatkozó irányelvek, maximum agrotechnológiai úton lehetséges a védelem, ami a gyakorlatban a vetések idő előtti letárcsázását jelenti, amennyiben ehhez hozzájárul az ellenőrző hatóság. A kártevők számára a tápnövény megtartása lehetőséget jelent a túlélésre, így az őszi repcevetésekre potenciálisan komoly veszélyt fognak jelenteni.
A korábbi, viszonylag mérsékelt gyapottok bagolylepke jelenlét után az ország egyre több tájegységében erősödni látszik a hernyók kártétele a kukorica állományokban. A kártevő a közvetlen rágási károk mellett magában hordozza a kukorica csőfuzáriózis fertőzés veszélyét. A kártétel veszélye nem csak a kukoricát, hanem más növényeket is érint, mint például a szabadföldi paprika, a paradicsom, vagy pedig a másodvetésű hüvelyes növények termése. A lepkék tojásaikat a növények generatív részeire, a virágok, termések közelében rakja le, így a kikelő hernyók azonnal képesek a kártételre.
Gyapottok bagolylepke kártétele babon
A gyapottok bagolylepke mellett több más bagolylepke faj is ismét erősödő rajzását lehet megfigyelni. Többségük soktápnövényű faj, tehát a haszonnövények zöme veszélyben van. Jelentős vonzerőt jelentenek a virágzó gyomnövények, ezért itt rakják le a lepkék petéiket, a kikelő hernyók viszont már a gazdasági növényeket fogják károsítani. Emiatt is fontos a területek gyommentesen tartása. Ez vonatkozik azokra a tarlókra is, ahol ősszel kalászos gabona vagy repce kerül elvetésre.
Mocskospajor
A tarlók rendszeres ápolásával, „ feketén” tartásával elkerülhető az őszi vetésekben a „ mocskospajor” kártétel, ami a vetési bagolylepke tömeges tojásrakására vezethető vissza. Természetesen a rendszeres tarlóápolással más károsítók túlélését is korlátozni tudjuk, melyek szintén veszélyesek lehetnek az őszi vetésű növényekre (vírusvektor levéltetvek, kabócák, gabonafutrinka, stb.).
