A múlt héten végre megérkezett a csapadék az ország területére, mely a szántóföldi- és kertészeti kultúráknak egyaránt jól jött.
Sajnos az esős napokkal egyidejűleg a hőmérsékleti értékek is csökkentek, az elmúlt napokban pedig visszatértek a fagyos éjszakák, ~ -2,0 és -10,0 °C közötti minimum hőmérsékletekkel.
Szántóföldi kultúrák
A hűvösebb időjárási körülmények nem kedveztek a károsítók terjedésének, ellenben az őszi gabonafélék és a repce állományai, ha lassan is, de tovább erősödtek, fejlődtek.
Őszi árpán a levélbetegségek és helyenként a lisztharmat kezdeti tünetei alacsony szinten maradtak, emelkedő fertőzésveszély csak jelentős felmelegedéssel várható (16-18 °C).
A vetésfehérítő bogarak imágóinak száma továbbra is csekély és párosodásuk sem figyelhető még meg. A korábbi évek jelentős népességére való tekintettel, betelepedésüket figyelni kell, mely ~10-12 °C-os napi átlaghőmérséklettől intenzívvé válhat.
Repcében a kártevők egyedszáma jelenleg minimálisra csökkent a csapdafogások alapján. A rovarölő szeres védekezéseket követően a telelőhelyről újonnan előjött szárormányosok, repcegyökér-ormányos illetve repcefénybogarak a levelek tövében, a tőlevélrózsa takarásában próbálják átvészelni a hűvös időszakot. Ugyanakkor a mélyebb fekvésű területeken, ahol esetenként -6-10 °C alá süllyedt a hőmérséklet, a népesség gyérülése is valószínűsíthető.
A repceszár-ormányos első betelepedési hulláma ellen a táblák többségén megtörtént a védekezés, de ha újra melegszik az idő, a kártevő ismételt megjelenésére tartósan 10-12 °C feletti hőmérséklettől számíthatunk, tehát a csapdázások, megfigyelések továbbra is nagyon fontosak!
A megfigyelést a repcefénybogár tömeges megjelenése is indokolja, ugyanis a lehűlést megelőző napsütéses napokon helyenként nagy számban lepte el a kártevő a táblákat (50-80 db imágó/csapda/2-3 nap).
A repcegyökér-ormányos betelepedése, tojásrakása szintén elhúzódó, újabb egyedek megjelenése valószínűsíthető, ezért a beavatkozások ellenére külön figyeljünk rájuk a csapdákban.
Kertészeti kultúrák
A drasztikus lehűlés sajnos az idei évben is aggodalmat okozott a gyümölcstermesztők számára. A lassan elvirágzó mandula és a teljes virágzásban lévő kajszibarack termésének megtizedeléséhez jelentős mértékben hozzájárulhattak az éjszakai fagyok. Ezen felül a virágzásban a moníliás betegség fertőzésveszélye is fenyeget, mely ellen a védekezéseket az enyhe napokon mindenképp végezzük el.
A piros bimbós-sziromlabda állapotú őszibarack fákon a monília mellett a tafrinás levélfodrosodás számára is kedvezőek a jelenlegi körülmények. Egy-egy esőzés alkalmával, a megjelenő kis levélkék könnyedén megfertőződnek, ezért hűvös időjárási körülmények között is jól szállítódó, hatékony, felszívódó készítménnyel védekezzünk.
Az alma fajták egy része zöldbimbós-pirosbimbós fejlettségű, mellette megjelentek a kis „egérfüles” állapotú levélkék, melyek szintén az esős napokon fertőződhetnek a varasodás ivaros spórái által. A lehullott, fertőzött levelekben az ivaros termőtestek (pszeudotéciumok) ~30-40%-a érett, tehát az aszkospórák szóródása, fertőzése bekövetkezhet nedvesség jelenlétében. A védekezésre a fenológiai stádium és az időjárás függvényében fel kell készülni.
A rügyekben áttelelt lisztharmat tünetei is sejthetők a „gyertyás” hajtások végein. Ezeket célszerű mihamarabb eltávolítani, mert a felületükről lefűződő konídiumok megfertőzhetik a virágzatot és a kis levélkéket is.
A levélpirosító levéltetű tojásaiból kikelt ősanya lárvák kártétele már megfigyelhető a kis levélkéken, egy-egy ültetvényben elszórtan, észlelési szinten.
Körtében a körtelevélbolha imágói is megjelentek a napsütéses órákban, megkezdték a tojásrakást, de egyedszámuk egyelőre nem jelentős. A védekezésre célszerű felkészülni.
A képek a szerző felvételei.
