Február végére, március első napjaira átmenetileg visszatért a késő téli időjárás.
A napsütéses időjárás ellenére a nappali maximum hőmérséklet általában 10 C0 alatt tartózkodott, éjszakánként pedig fagypont körüli értékeket mérhettünk. Csapadék alig esett, mint általában egész február folyamán, így a talaj 150 cm alatti rétegében nem gyarapodott a vízkészlet. Az erősödő napsütés és a szeles idő hatására a felső talajréteg megszikkadt, így az aktuális talajmunkák és a tápanyagutánpótlás jó minőségben elvégezhető. A február eleji tavaszias időjárás megszüntette a növények kényszernyugalmi állapotát, ezért több fás és lágyszárú növénynél megkezdődött a rügyfakadás. A jelenlegi, hideg idő lelassította ugyan ezt a folyamatot, de csak átmenetileg, ezért a folyamatban levő metszési és növényápolási munkákat fel kell gyorsítani. Eddig még téli fagykárt nem tapasztalni, mert még nem olyan mérvű a rügyfakadás, ami kárt tehetne a virágrügyekben.
A metszési munkák mellett már előkészíthető a talaj a hidegtűrő zöldségfélék vetéséhez, így a petrezselyem, a tavaszi duggatású fok-és vöröshagyma, a korai borsó, a sóska és a spenót számára. A vetés előtt vegyük figyelembe, ha az előző évben a területen talajlakó kártevők nyomait, rágását észleltük. Ebben az esetben fontos és elengedhetetlen feladat a talajfertőtlenítés elvégzése vetéssel, ültetéssel együtt vagy előtte. A felhasználandó talajfertőtlenítőt mindig a vetés mélységének megfelelő mélységre kell kijuttatni, máskülönben nem fogja kifejteni hatását. A később vetendő növények talaját a talajpárolgás csökkentése érdekében simítsuk el, zárjuk le. Még kiszórható a növények gyors fejlődéséhez elengedhetetlen tápanyag műtrágya, szerves komposzt formájában. Érett istállótrágyát tavasszal csak laza homoktalajokon juttassunk ki, másutt csak talajtakarásra használjuk ebben az időszakban.
A tél folyamán összegyűlt tavalyi lombot, leveleket tegyük a komposztálóba, tömörítsük le, ha szükséges nedvesítsük át. A komposztálódási folyamat felgyorsítása érdekében szórjunk rá mikrobiológiai készítményeket vagy pedig nitrogén tápanyagot. A leggyorsabb hatást a folyékony nitrogén kiszórásával érhetjük el, mert nélkülönözhetetlen a mikroorganizmusok felszaporodásához.
A facsemeték tavaszi kiültetése fagymentes napokon már elvégezhető. Ültetés előtt a csemeték gyökerét egy éjszakára érdemes vízben beáztatni, hogy szívja fel a nedvességet. A sérült gyökereket vágjuk le, mártsuk gyökereztető porba. Az ültetőgödör legalább 2x nagyobb legyen a gyökerek kerületénél, hogy a fellazított talajt minél hamarabb átszőhesse a facsemete. A fácskát csak akkora mélységre ültessük, ahogy a faiskolában volt. Ajánlott a gödör aljára érett szervestrágyát vagy komposztot rakni, de el kell keverni a talajjal, közvetlenül nem érintkezhet a gyökérzettel. A facsemetét rögzítsük kidőlés ellen karóval, de úgy kössük hozzá, hogy sérülés ne keletkezzen a fa törzsén. A talajlakó kártevők ellen fertőtlenítsük az ültetőgödör talaját, majd alaposan iszapoljuk be a facsemete gyökerét. A kezdeti időszakban a fácskákat rendszeresen öntözni kell, addig amíg a gyökérzet át nem szőtte az ültetőgödröt.
