Az aszályos, meleg időjárás a kertészeti kultúrákat is megviselte. A gyakran 30 °C feletti hőmérsékletek és a száraz időszak egyetlen előnye, hogy a betegségek terjedése mérséklődött. Másrészről az érési folyamatok felgyorsulása vagy éppen a fejlődő gyümölcsök (pl.: alma) tömeges hullása is mutatja az átlagtól jelentősen eltérő időjárás negatív következményeit.
Az elmúlt héten csupán helyenként, góc-szerűen kapott hazánk területe kisebb-nagyobb öntözést (10-20 mm), de ennek hasznosulása a jelenlegi helyzetben nehezen lenne mérhető. Az előrejelzések a továbbiakban is fennmaradó meleggel és szárazsággal fenyegetnek, így, ha még nem tettük, még inkább fel kell készülnünk a növényvédelem mellett az abiotikus stresszfaktorok kivédésére (mint pl. a vízhiány, napégés) is.
Alma és körte: takácsatkák és gyengülő kórokozók
Almában az almafa lisztharmat terjedése minimálisra lassult, csupán néhány fiatalabb levélen jelentek meg újabb tünetek, azok is az érzékeny fajtákban. Habár a lisztharmat fertőzés akár 30-35 °C-on is bekövetkezhet, a hajtásnövekedés intenzitása a kánikulai napokkal csökken, így mérséklődik a fertőzésveszély is. A varasodás fertőzöttség nem változott az ültevényekben, a helyi esők és a néhány órás levélnedvességi állapot segíthetik a kórokozót a túlélésében, de ha marad a jelenlegi időjárás, a betegség nem terjed tovább.
Az almamoly rajzása folyamatos, de szinte mindenütt csökkenő tendenciájú. Az almalevél-aknázómoly 2. nemzedékének egyedei folyamatosan csapdázhatók, az előző héthez képest jelentős változás nem tapasztalható.
A gazdacserés levéltetvek elvándorlása folyamatos a nyári tápnövényekre, a besodródott, károsodott levelek, hajtásvégek a legtöbbször már nem rejtegetnek kártevőt.
Almában a piros gyümölcsfa takácsatka és a közönséges kétfoltos takácsatka felszaporodása intenzív! Folyamatos a tojásrakás, mozgó alakok is nagyszámban vannak ezért a védekezést ennek megfelelően tervezzük ellenük.
Csonthéjasok: cseresznyelégy, molyok és bakteriális fertőzések
A cseresznyeszüret a végéhez közeledik, a meggy szedése folyamatos. E kultúrákban az idei év legjelentősebb problémája a cseresznyelégy és a kártétele nyomán fellépő moníliás rothadás. A cseresznyelégy kártétele mostanra vált látványossá, mivel a kis lárvákat (L1) nemigen észleljük a gyümölcsben, nem úgy, mint a jelenleg többségben megfigyelhető L3-as lárvákat, melyek kártétele és jelenléte is szembetűnő.
A cseresznyelégy rajzása még csökkenő egyedszámmal tart, a kései fajták fertőződése továbbra is lehetséges. A gyümölcsökből kifurakodó lárvák a talajba igyekeznek már bábozódni, kérdés, hogy az eső nélküli, száraz talajú (felső 2-5 cm) területeken milyen sikerrel történik mindez. Bízzunk a jövő évi populáció csökkenésében! A megszúrt vagy most már érésben előrehaladott terméseken a moniliás fertőzés emelkedett, így a fent lévő fajták mielőbbi betakarítása javasolt a lehetőségekhez mérten.
A fekete meggy- és cseresznye levéltetű kolóniái mostanra elnéptelenedtek, a tetvek nyári tápnövényeikre (galaj, veronika-fajok) vándoroltak. Jelenlétükre majd szeptember folyamán számíthatunk újra.
A sztigminás levéllyukacsosodás fertőzés a száraz időjárási viszonyok miatt nem változott jelentősen. Enyhe növekedés legfeljebb őszibarackban tapasztalható, de külön beavatkozást a betegség jelenleg nem igényel.

Kajszi- és őszibarackban a keleti gyümölcsmoly és a barackmoly rajzása folyamatos, mostanra szinte mindenütt csökkenő. Míg a barackmoly népessége többnyire alacsony szintű, addig a keleti gyümölcsmoly helyenkénti góc-szerű kártétele felerősödött a hajtásokon és a gyümölcsökön is. Jelenleg az imágók mellett a lárvák is megfigyelhetők. A korábban károsított, elszáradt hajtásvégek alatt, a hajtástengely zsenge, új hajtásain érdemes keresni a lárvákat, melyek jelenlétére az ürülék szemcséik utalhatnak. A gyümölcsök védelme érdekében a kémiai beavatkozás indokolt!
Szilvában a szilvamoly rajzása folyamatos, enyhén csökkenő, ezért a védekezések elvégzése a kelő, de a gyümölcsbe még be nem furakodott lárvák ellen időszerű. Az Alföld egyes részein a szilva érése megkezdődött, ezért ott az élelmezés-egészségügyi várakozási időkre is figyeljünk.

Dióban a gnomóniás betegség a leveleken kevésbé, míg a kis növekvő terméseken enyhén fokozódó mértékben jelentkezik. A jelenlegi fertőzési helyzet erősödésére csapadékos körülmények között van esély, ezért a megelőző védelem indokolt a fertőzött kertekben. A melegigényes baktériumok fertőzéséhez ezzel szemben kedvezőek voltak a körülmények, melynek következtében a gyümölcstünetek felerősödtek.
A kocsány felől fertőzött gyümölcsök hullása megkezdődött, gyakran a betegségre utaló külső tünetek nélkül. De azokat felvágva szembesülhetünk a megbetegedéssel. Az országos csapdahálózat fogásai alapján Budapest, Debrecen, Győr, Maroslele térségében megjelentek a nyugati dióburok-fúrólégy első egyedei. A védekezésre fel kell készülni.
Szőlő: megjelent a fitoplazma, védekezni kell
Szőlőben a száraz, meleg időjárás nem kedvezett eddig a kórokozók fertőzéséhez. A korábbi (virágzáskori) peronoszpóra fertőzés jelei több ültetvényben láthatóak, de újabb fertőzések nem alakultak ki sem a lombozaton, sem a fürtökön. A lisztharmat fellépése is mérsékelt, információk szerint legfeljebb lombon váltak láthatóvá tünetei góc-szerűen egy-egy ültetvényben. A szórványosan előforduló esők a peronoszpóra, a magas páratartalom, a remélhetőleg enyhülő meleggel a lisztharmat fertőzéséhez kedvez a következő napokban, ezért a megelőző védelem indokolt!
Az amerikai szőlőkabóca lárvakelése, fejlődése folytatódott, a melegben fejlődésük felgyorsult. Többségében L2-es lárvák találhatóak, de az L3-as lárvák mellett, észlelési szinten megjelentek az L4-es lárvafokozatok is. A lárvák már terjeszthetik a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmát, ezért a rendszeres ellenőrzés és védelem indokolt! Megjelentek és napról-napra sokasodnak a fitoplazma tünetei az ültetvényekben. A tünetes tőkék azonnali kivágása, eltávolítása döntő fontosságú a betegség elleni védekezésben.
Tüh Annamária
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
Az előrejelzés a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Zala vármegyei Növényorvosi Kamarák szakembereinek megfigyelései alapján készült.
A képek a szerző felvételei.