A júliusi forró, száraz napok után a hónap utolsó napjaira némi enyhülés következett be az időjárásban. A hőmérséklet a szélsőségesen magas értékekről csökkent ugyan, de az egész országot érintő esőzések ezúttal is elmaradtak, csupán a helyileg kipattanó, gyakran jéggel párosuló záporok, zivatarok nedvesítették a kiszáradt talajt.
A minden haszonnövényre kiterjedő napégés nagy károkat okoz, de a nedvességkedvelő károsítók szaporodását is gátolja. A növények érése, betakarítási időszaka kiszámíthatatlanul felborult, olykor három héttel is előbbre tolódott.
Az alma károsítói közül a varasodás számára csak ott kedvezőbbek a körülmények, ahol a helyi csapadék biztosított nedvességet a terjedéshez, másutt alig változott a fertőzés. A gyümölcsök varasodás-fertőzöttsége országos átlagban 5% körüli.
A lisztharmatos hajtások ennél magasabb értékekkel észlelhetők, a területek fele mentes a betegségtől, míg 5% körüli vagy ennél magasabb fertőzést a gyümölcsösök 50%-án figyelhetünk meg. A változás ebben az esetben is lassú, mert még a melegkedvelő kórokozók számára is túlságosan magas az átlagos hőmérséklet.
Az almamoly 2. nemzedéke folyamatosan rajzik, emelkedőben a feromoncsapdával fogott lepkék száma. A közepesen vagy erősebben fertőzött területek aránya eléri a 10%-ot, itt a gyümölcsök 10-25%-a hernyórágott, és folyamatosan potyog a fákról.
A hullott gyümölcsök között emellett sok a napégett, ami elkezdett a gyümölcsmoníliától rothadni. Levélaknázó molyokkal csaknem az összes almás fertőzött kisebb-nagyobb mértékben, van, ahol az aknázott levelek aránya eléri a 25-30%-ot.
A meggy- és cseresznyefákon most alig erősödött a blumeriellás és sztigminás levélfertőzés, viszont jelenleg is folyamatos az időjárásból fakadó élettani levélsárgulás és lombhullás. Nincs hajtásnövekedés, a rügyek differenciálódása szintén leállt, ami befolyásolja a jövő évi jó termés esélyeit.
A szilvamoly és a keleti gyümölcsmoly rajzása emelkedik, növekszik a gyümölcshullás, és egyre több a gyümölcsmoníliától fertőzött termés a fákon és a fák alatt. A sebfertőző betegségnek a molyfertőzés, a darazsak okozta rágás nyit utat a gyümölcshéjon.
Egy hét alatt a sokszorosára emelkedett a csapdázott nyugati dióburok-fúrólegyek létszáma. A hirtelen megemelkedett rajzás miatt elkerülhetetlen a kártevő elleni védekezésre engedélyezett növényvédelmi technológiák elindítása, mert a rajzáscsúcstól számított 7-10 napon belül elkezdődik a lárvák kelése, de a leghatékonyabb a rajzó legyek csalétekkel kombinált rovarölő szeres gyérítése, még a peterakás megkezdése előtt.
Az elmúlt időszak inkább a szőlő lisztharmat fertőzés terjedésének kedvezett, ennek következtében már nemcsak a fürtökön, de a leveleken is gyakori a tünet. Emellett csapadékosabb ültetvényekben ismét emelkedőben a peronoszpóra- és fekete rothadás-fertőzés szintje.
A védekezések időzítésénél már a zsendülést és az éréskezdetet is figyelembe kell venni, mert van, ahol már elkezdődött a szüret. Jelenleg az amerikai szőlőkabóca 90%-a imágó, ezért folytatni kell a kártevő elleni rovarölő szeres kezeléseket a tojásrakás megelőzése érdekében.
