Az elmúlt hét során az ország csaknem teljes területén esett némi eső, de ennek mennyisége sehol sem volt elegendő a január óta tartó aszály megszüntetéséhez. A tartós csapadékhiány most még elsősorban a szántóföldi növényeket sújtja, de a mélyebb talajrétegek vízszintje is rohamosan csökken. Az éjszakai minimum hőmérsékletek általában 5-10 Celsius fok alá kevés helyen csökkentek, nappal pedig 15-20 Celsius fok volt a jellemző. Növényvédelmi szempontból a szárazság miatt a rovarkártevők elleni védelemre kellett koncentrálni, de a kevés csapadék is elősegítette néhány kórokozó megjelenését és terjedését.
Az almatermésű növények jórészt elvirágoztak, most tart a gyümölcskötődés, gyümölcsfejlődés időszaka, illetve intenzíven hajtják lombozatukat a fák. Almán az eddigi primer lisztharmat tünetek mellett már a másodlagos (szekunder) fertőzések dominálnak a fiatal hajtásvégeken. Jelenleg már a primer fertőzöttséggel együtt közepes szintet üt meg a betegség terjedése. A kisebb-nagyobb esők megemelték a gyümölcsösök környezetében a páratartalmat, ezért több ciklusban fertőz a varasodás. A viszonylag alacsony hőmérséklet miatt a kórokozó lappangási ideje még 12-14 napra tehető, de a hőmérséklet emelkedésével együtt ez lerövidül. A lisztharmat és a varasodás fertőzés blokkolásához most feltétlenül intenzív védelem szükséges.
Lisztharmat almán
A rovarkártevők közül a levélpirosító levéltetű fertőzés lecsökkent, friss tünetek már nincsenek, helyette viszont kisebb kolóniákban megjelent a szürke és zöld almalevéltetű a hajtásvégeken. Folyamatosan számolni kell a vértetű fertőzéssel, illetve az almamoly repülése a feromoncsapdákba szintén rendszeres jelenség. A hőösszeg-számítások alapján a nyugati országrészben a tojásrakás 1,5 hét múlva, melegebb tájegységekben pedig már a napokban várható. A levélaknázó molyok rajzása most szünetel, a piros gyümölcsfa takácsatka fertőzés 1-2 db/levélre tehető. Zalában az almalevél gubacsszúnyog mintegy 1-2%-ban fertőzi a leveleket.
Gubacsszúnyog kártétele almán
Szilvaültetvényekben a szilvamoly rajzása országszerte erősnek mondható, a 3 naponkénti fogás 25-30 db/csapda. A hajtásvégeket és a fiatal leveleket együttesen fertőzi a levéltetű és a gubacsatka.
Szilvamoly imágók feromoncsapdában
Kajsziban a zöld őszibarack-levéltetű fertőzés a jellemző, és a csapdák fogása folyamatosan erősnek mondható a 3 napi 40-50 darabos fogással.
Meggyen és cseresznyén, az érzékeny fajtákon egyre határozottabban jelentkeznek a monília hervadásos tünetei, illetve már megjelentek a fekete cseresznye-levéltetű kisebb-nagyobb kolóniái.
Monília fertőzése meggyfán
Dióban a korábban károsító levélbarkók után most a nagy diólevéltetű fertőz a fő levélér mentén alkotva kolóniákat.
Diólevéltetű
Szőlőben a korábban jelzett feketerothadás kezdeti tünetei mellett fel kell készülni a lisztharmat elleni védekezésre, ha pedig tovább melegszik az idő, és eső is lesz a 25-30 cm-es hajtásokat a peronoszpóra is veszélyezteti. A tarka szőlőmoly rajzása folyamatosan tart, a fürtkezdemények kialakulása miatt hamarosan számítani kell a molykártételre.
Részleges növénypusztulás tujákon
A különböző tujaféléken az enyhe tél után tömeges a részleges és teljes növénypusztulás, ami a különböző kórokozók és kártevők együttes károsításának tudható be. A jelenlegi védekezési technológiák nem elégségesek a folyamat megállításához. Félő, hogy a tuja is a puszpáng sorsára jut néhány éven belül.
