Növényvédelmi előrejelzés

Országszerte kritikusan magas a mezeipocok-fertőzöttség – Szántóföldi növényvédelmi előrejelzés

Agrofórum Online

Október utolsó hetében még mindig várat magára az őszies időjárás. A napokban ugyan átvonult a Kárpát-medence felett egy váltakozó hőmérsékletű front, de csak átmeneti lehűlést okozott. Jelentősebb csapadékot elsősorban a délnyugati-északkeleti tengely mentén hozott, az Alföld déli tájegységei ismét kimaradtak az áztató esőből.

A szántóföldi növényvédelem jelenlegi állása szerint a mezei pocok gradáció letörésére kell koncentrálni minden gazdálkodónak. Az egész országban kritikusan magas a fertőzöttség, a Dunántúlon a különösen magas, 7 db/100 m2 pocoksűrűség a területek 20%-án, közepes sűrűség a területek 80%-án jelentkezik.

Az Alföldön fordított a helyzet, ott a különösen erős fertőzöttség már az összterület 80%-át érinti. A magas pocoklétszám még elsősorban az évelő pillangósokban, a bolygatatlan rét-legelőkön, az árokpartokon, ruderáliákon okoz gondot, de a megerősödött őszi káposztarepce vetések is közelítenek ehhez a fertőzési kategóriához.

Mezei pocok kártétele lucernásban

Annak ellenére, hogy az őszi kalászos vetések csak egy része került talajba, a mezei pocok betelepedés folyamatosan erősödő tendenciáját figyelhetjük meg. Ekkora mértékű fertőzést a ragadozó madarak és rókák sem képesek a veszélyes szint alá csökkenteni, a védekezést ki kell egészíteni a szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező pocokirtó készítmények minél nagyobb mértékű kijuttatásával.

A napokban kezdeményezett, teljes területen történő kijuttatás a vadvédelmi veszélyei miatt nem megoldás. A vadvédelmi aggályok mellett a járatokba történő adagolás egyébként is hatásosabb, mint a teljes felületkezelés.

A mezei pocok gradáció mellett az őszi káposztarepcében a védekezések hatására erőteljesen lecsökkent a repcebolha és a repcedarázs fertőzöttség. Az állományok fejlettségében, a  csapadék hiánya miatt nagyok a különbségek, ezért a télre való felkészülést elősegítő regulátoros kezelések végrehajtásában ezt a körülményt figyelembe kell venni.

Peronoszpóra repcében

A hosszúra nyúlt meleg ősz következtében egyes területeken kétszeri kezeléssel is számolni kell. A vetések levéltetű fertőzöttsége általánosnak mondható, de kiugróan magas levéltetű populációval csak elvétve lehet találkozni. Az átlagostól eltérő nyugat-magyarországi repcékben általánosan elterjedt a peronoszpóra fertőzöttség az alsó, idősebb korú leveleken, de a kórokozó jelenléte még nem éri el a kritikus szintet.

Az őszi árpa vetések fejlettsége és kiegyenlítettsége szorosan összefügg az eddig lehullott csapadékkal. Emiatt vegyes látványban van részük a gazdáknak. Hasonló a helyzet a búza állományokkal is, de a vetőmag zöme csak most kerül talajba.

Gabonalevéltetű fertőzés árpán

Kukorica elővetemény után vetett búzánál kalkulálni kell a nagy szártömeggel, mely az egyébként is kevés csapadék egy részét visszatartja, igaz árnyékoló hatása miatt véd a párolgástól is. A kikelt vetéseken erősödő gabonalevéltetű és kabóca betelepedés figyelhető meg, az átlagosnál melegebb idő elősegíti a levéltetű kolóniák kialakulását és a vírusfertőzés átvitelét, különösen az árpa sárga törpülés vírusát. 10%-os állományfertőzés esetén indokolt a levéltetvek és kabócák elleni rovarölő szeres kezelés.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Kertészeti növényvédelmi előrejelzés: őszi káosz a kertekben

2025. szeptember 2. 08:10

Őszre készülve: egyes betegségek visszahúzódnak, de a dióburok-fúrólégy, poloskák és rothadások most is nagy károkat okoznak a kertekben.

Szántóföldi növényvédelmi előrejelzés: károsítók gyűrűjében

2025. szeptember 1. 13:10

A forró, száraz időjárás tovább nehezíti a szántóföldi kultúrák helyzetét: repcében bolhák, kukoricában lepkék, szójában atkák okoznak gondot.

Kertészeti növényvédelmi előrejelzés: sürgős a védekezés!

2025. augusztus 26. 08:10

Aszály, napégés, molyok és fitoplazma: a kertészeti kultúrákban most a kártevők elleni védekezésre kell a legnagyobb figyelmet fordítani.

Szántóföldi növényvédelmi előrejelzés: jön a kényszermegoldás?

2025. augusztus 25. 11:10

Aszály, gyomosodás és kitartó kártevők nehezítik a szántóföldi kultúrák érését – a gazdák előtt újabb növényvédelmi kihívások állnak.

A szokásosnál is nagyobb a gyapottok bagolylepke fertőzés

2021. augusztus 17. 10:24

Augusztus második hetében sem változott lényegesen az időjárás, maradt a 30 Celsius fok feletti nappali hőmérséklet, éjszakára pedig csupán 20 fok körülire csökkent. Csapadék alig esett, a lehullott eső zivatargócokban okozott károkat. Minden növény szenved az aszálytól, a kapásnövények többségénél az alsó levelek leszáradása már kritikus mértéket ért el. A rendkívül erős UV-sugárzás még a kimondottan fényigényes növényeken is napégéses tüneteket idéz elő. A talajoknak nemcsak a felső, hanem az alsóbb rétegei is kiszáradtak, emiatt a tarlóhántás, a tarlóápolás és a repcevetéshez szükséges talajműveletek nehezen végezhetők el megfelelő minőségben.

Bolhák és darazsak veszélyeztetik a repcét – szántóföldi növényvédelmi előrejelzés

2023. szeptember 12. 07:40

A szik-1-2 lombleveles repce a legérzékenyebb a bolharágásra, de a bolhakártétel mellett várhatóan hamarosan megindul a repcedarazsak betelepedése is a vetésekre.

Kihívást jelent az almamoly és a vértetű fertőzése az almásokban

2019. augusztus 14. 09:19

Az almásokban most elsősorban a lisztharmat fertőzés terjedésének kedvez az időjárás. Az almamoly változatlanul nagy tömegben fogható a csapdákkal, az almafa vértetű terjedése is országosan komoly kihívást jelent.

Egyre több a moníliával fertőzött gyümölcs

2020. augusztus 5. 08:46

Július végén időjárási frontoktól mentes, igazi nyári időjárás uralkodott az országban. Ezt a kellemes állapotot augusztus első napjaiban ismét záporokat, zivatarokat hozó légtömegek váltották fel, több-kevesebb csapadékot hozva. A nappali és éjszakai hőmérséklet néhány fokkal csökkent, a levegő páratartalma pedig a zivatarok környezetében pedig tartósan megemelkedett, ami a betegségek terjedésének kedvezett.