Május második dekádját a nagyfokú időjárási változékonyság jellemezte. Csapadék több hullámban érkezett fölénk, de kiadós esőt csak kevés helyen kaptunk, így az Alföld több tájegységében továbbra is a felszíni talajréteg kiszáradása a jellemző.
A nappali maximum hőmérsékletek általában 20 °C fölött alakultak, de éjszakánként gyakran süllyedt 10 °C alá, ami erős hajnali harmatképződést eredményezett.
Kalászos gabonáink közül az őszi árpa „szőkülése” jelzi, hogy közeleg az érés időszaka, a búza pedig a tejesérés stádiumába lépett. A csapadékosabb körzetekben továbbra is a kalászfuzáriózis jelenti a legnagyobb veszélyt.
Az általánosan jelentkező sárgarozsda járvány fokozatosan veszít jelentőségéből a hőmérséklet emelkedése miatt, helyette viszont jelentősen megnőtt a vörösrozsda megbetegedés veszélye. A kezdeti tünetek országszerte jelentkeznek, melyből erősebb fertőzés is kialakulhat.
Emellett a gabonalisztharmat és a különböző levélfoltosságokat előidéző kórokozók általánosan elérték a 2.-3. levélemeletet és a zászlóslevelet. Ezek megvédése fontos a növény számára, mert a lombozat felszáradása miatt csak ezek tudják táplálni a kalászban fejlődő szemeket.
Az őszi káposztarepce becőiben fokozatosan telítődnek a szemek. A korábbi évekhez képest emelkedett a becőszúnyog fertőzöttség, mely szoros összefüggésben van az eddig kialakult becőormányos fertőzöttséggel, ugyanis így nyílik lehetőség a szúnyogok számára a peterakásra.
Az idei szezonban országos szinten is szokatlanul erős lisztharmat fertőzés alakult ki, mely a növények minden részét (levél, szár, becő) érinti. Az erős lisztharmat-fertőzés korai növényszáradást, kényszerérést eredményezhet.
Jelenleg még egyéb kórokozók (fóma, szklerotinia, szürkerothadás) fertőzés tünetei csupán a veszélyességi küszöbérték alatt jelentkeznek.
A napraforgó fejlettségétől függetlenül általánosan fertőz a napraforgó fekete levéltetve. A kolóniák kialakulása a hajtáscsúcsi leveleket érinti. A fertőzési helyeken szárnyas alakok és kis kolóniák egyaránt előfordulnak, tehát a további terjedés veszélye maximálisnak tekinthető.
A fiatalkori kártevők (barkók, drótféreg) jelentkezése a fejlődésben lemaradt növényeket továbbra is érinti, tehát folyamatos ellenőrzést igényelnek ezek a területek.
A kukorica nehezen növi ki a korábban elszenvedett fagyos időszakot, gyakori az egyenetlen növekedés. Az erős gyomosodás miatt sürgető a területek állománygyomirtása. A fejletlen kukoricában továbbra is gondot okoznak a kukoricabarkók, ezért itt is fontos a folyamatos felügyelet a veszélyhelyzet (amíg nem nő ki a kukorica a barkó „foga” alól).
A fény- és feromoncsapdák fogása alapján sok felkiáltójeles bagolylepke rajzik, a vetési és a gamma mérsékelten, illetve gyengén rajzik, míg a gyapottok bagolylepke repülése emelkedő tendenciájú.
